Boldog országok tanulságos adatai

Amint arról már lapunkban is beszámoltunk, a múlt héten nagysikerű konferenciát rendeztek Dunaföldváron, a városháza dísztermében a nemzetközi Mária Zarándokút kialakításáról. Az útvonal észak-déli szakasza Esztergom és Máriagyűd között haladva érinti Dunaújvárost is.

A konferencián Szabó Tamás, a Mária Út Egyesület alapító tagja (az Antall-kormány privatizációért felelős tárca nélküli minisztere) rendkívül érdekes, statisztikákkal és szociológiai elemzésekkel is alátámasztott előadást tartott a boldogságról.

Ahogyan elmondta: a zarándoklásnak társadalmi és gazdasági jelentősége is óriási. A gazdasági jelentőségét nem is kell külön ecsetelni. Társadalmi szempontból viszont azért különösen fontos, mert a zarándoklatok a boldogságkeresés központi elemei.

A különböző, de pontosan mérhető boldogságfaktorok (mint a jólét, a szociális biztonság, a magas színvonalú egészségügy és az oktatás, a közösségi szervezettség) szerint ma Magyarország a 104. helyet foglalja el a világranglistán. Nagyon érdekes, emelte ki Szabó, hogy az összes kelet-európai volt kommunista ország messze a gazdasági teljesítménye által indokolt helynél jóval hátrébb áll! Hiszen e teljesítőképesség szerint Magyarországnak nemzeti összterméke szerint valahol a harmincadik és a negyvenedik helyen kellene lennie. Vajon miért, tette fel a kérdést az előadó. Válasza szerint azért, mert az elmúlt időszakban ezekben az országokban meredeken különbvált egymástól a valóság és annak kommunikált változata. Másról beszéltek, mint ami volt. Mégpedig nem csak a kommunizmus évtizedeiben, hanem jórészt utána is és ez így megy már jó kétszáz, háromszáz éve...

A magukat boldognak érzők aránya az egyes országokban

- A boldogság kultúra kérdése! - jelentette ki Szabó Tamás. Mégpedig olyan értékek alapozzák meg, mint a család, a közösségi élmény, a hivatás szeretete, a hit.

Márpedig ezek azok az értékek, amelyek szerint egy-egy zarándoklat is szerveződik. Egy ilyen úton a résztvevők találkoznak a közösség, az önazonosság, a hitelesség, az értékek, az egészség, a család, a békesség, a lelkiség, a barátság, az egyszerűség, a természetesség, szolidaritás és az erőpróba élményeivel.

A felsoroltakból is kitűnik, hogy a gazdagság és a boldogság nem feltétlenül jár együtt. Bár az azért tanulságos, hogy a boldog országok listáján az első tízben csupa gazdag ország szerepel: például Svájc, Dánia, Norvégia. Furcsamód többnyire protestáns országok. Ám a boldogság alapja mindenképp: lelki!