Éréskor kimondottan félnek az esőtől - ilyen az epertermelés

Az epres embernek a legjobb lehet a világon, mert a legfinomabbakat ő fogyaszthatja el!

- Ez csak a látszat. Ez a tevékenység rengeteg munkával, idegeskedéssel és nagy önfeláldozással jár. Az időjárástól, a természet erőitől függ az eredményünk. Elfagy, nem fagy, elveri a jég, vagy nem veri, jön-e az eső, és mennyi?! Amíg a vevő ki nem fizeti és el nem viszi magával, nagy a bizonytalanságunk.

Mi kell az epertermeléshez?

- Nekem harminchárom aranykoronás fekete homokterületem van, de sima homokon is megterem. A kötött földet nem szereti. A mostani egyeduralkodó fajták, amik Olaszországból származnak, nem nagyon válogatósak a talajban, de az igazi helye az erősebb humuszos földeken van. A homokon sokkal nagyobb tápanyag- és vízutánpótlásra van szüksége. Az a terület a hideget is jobban vonzza, amiről elsősorban a lajosmizseiek tudnának beszélni

Ehhez a gazdálkodáshoz komoly csapatra van szükség?

- Megszokott és a feladatot ismerő idénymunkásokat már csak a szedés miatt is muszáj alkalmazni, hiszen az egy szűk időszakra korlátozódik, amit egyedül nem lehet megoldani. Ez a feladat sem olyan egyszerű, mint elsőre gondolnánk. Vigyázva kell közlekedni, hogy ne tegyünk kárt a termésben, ami ugye a földön, nálunk fekete fólián fekszik, amire azért van szükség, hogy ne legyen földes-homokos az eper. Megfelelő csumával kell lecsípni, és a még ezután érő termésre is vigyázni kell. Szezontól függően öt-hat alkalommal járjuk át a területet. Óvatosan, figyelmesen kell dolgozni.

Melyik fajtát szeretjük mi magyarok?

- Most már tizenhetedik éve végzem ezt a munkát. Kezdetben a nagy szemű, a szakmai zsargonban dum-dum golyóknak nevezett termést keresték a vásárlók. Mára inkább a közepes méretűeket kedvelik. A nagyobb méretűektől idegenkednek, mivel ízetlen, felfújt gyümölcsöt vélnek mögötte, ami a legtöbb esetben szerencsére nem igaz. A külföldi vevők, valószínűleg hasonló elképzeléseik miatt az apró méretűekhez ragaszkodnak. A mostanában premizált olasz fajták első évben nagyon nagy méreteket, a következő szezonokban már kisebbeket tudnak, de ugyanolyan finom lesz a termés, mint a bemutatkozásukkor.

Versenyben állnak az import gyümölcsökkel?

- A hazai eper nem tévesztendő össze a görög vagy más déli országokéval, mert mi az érett állapotában szedjük le és értékesítjük. Az importáru is jó minőségű, de tudni kell, hogy nekik korábban kell leszedni, ezért az utóérés a szállításkor következik be. Annál finomabb, minél érettebben szedik le. Meg kell kóstolni, úgy senkit sem érhet csalódás.

Szokott fohászkodni?

- Hogyne! Istenhívő vagyok, és az előbb említett természeti fenyegetések miatt imádkozok is, hogy jó idő legyen. Az érés idején már nem várjuk az esőt, hanem félünk tőle.Természetesen az őszi telepítésnél azt szeretné az ember, hogy essen, ha lehet, akkor minél több! Ezek is megadják az egész termelés sava-borsát. Aki nem tud együtt élni azzal, hogy folyamatosan Isten kezében vagyunk, az ne is vágjon bele, mert biztosan csalódás éri. Az egész mezőgazdaság ki van téve ezeknek a viszontagságoknak, de az eper fokozottabban. Az egész időszak alatt az eget és a meteorológiai jelentéseket kémleljük. A termést és a rajta elvégzendő munkát is döntően befolyásolhatja az időjárás szeszélye. Az eper felülről nem szereti a vizet. Ha nem tud gyorsan kiszáradni, kiszellőzni, akkor hamar rothadásnak indul. Egy két-három napos intenzív eső felér egy jégveréssel, amire szintén nincs orvosság...