100 milliméternyi csapadék hiányzik a földekről

Az ország egyes területein uralkodó belvízveszélyről írtunk korábban. Arról, hogy Zalában, Nagykanizsánál és a Kis-Balaton, Keszthely mellett, továbbá Bács-Kiskunban, Bajánál már nem tudnak mit kezdeni a rengeteg eső miatt a földeken összegyűlt vízzel.

Megemlítettük, hogy ezzel szemben a mi vidékünkön...

Kit is kérdezhetnénk erről illetékesebbet, mint egy mezőgazdászt?

Bucher Ferenc, a baracsi Agrobaracs Zrt. ügyvezetője, aki évtizedek óta vezet naplót a helyi esőzésekről, elmondta a DH-nak, hogy az elmúlt négy hétben összesen 65 milliméternyi eső esett a környéken. Ami bizony elég kevés - különösen, hogy novemberig visszamenően (!) minden eső vagy hó csak tizenmilliméterekben volt mérhető!

Így összességében ma tragikusnak nevezhető kétszáz milliméternyi csapadékhiány van a város környéki földeken. A fő kérdés tehát, amit a földművelő embereknek meg kell válaszolniuk, az, hogy hogyan lehet megfogni, vetésig megőrizni az eddig lehullott esőt a márciusban esedékes vetésig?

Hiszen Bucher Ferenc számításai szerint legfeljebb negyven nap van hátra kukorica és a napraforgó elvetéséig. Az lenne a jó, mondja az ügyvezető, ha addig legalább száz milliméternyi eső esne. Amit a városi ember, tesszük hozzá mi, természetesen kisebbfajta özönvíznek könyvelne el...

A mai hírek arra mutatnak, jegyezte meg az Agrobaracs Zrt. vezetője, hogy az időjárás igen nagy helyi különbségeket okozhat még egy olyan kis országban is, mint a mienk. Mi az alföldinek nevezhető zónában vagyunk, mindössze kétszáz kilométerre az Alpokaljától de mintha egy másik éghajlati övben lennénk. A hosszútávú előrejelzések sem biztatnak semmi jóval. A mostanában tapasztalt rovarkártevők és növénybetegségek pedig azt mutatják, hogy hazánk középső része bekerül vagy bekerült a mediterrán éghajlati zónába. Pedig nem ehhez szoktunk...