Gazdaság

2016.12.29. 18:30

Gyenge évet zártak a méhészek

A téli időszakban különösen felértékelődik a méz szerepe az életünkben, hiszen a meghűléses panaszokon kívül is számos betegség ellen védekezünk ezzel a finomsággal. De lássuk, milyen évük volt a hazai méhészeknek, s milyen a termés.

Horváth László

Az elmúlt tíz évben ennyire rossz évet még nem zártak a magyar méhészek, közepes alatti termés, alacsony a felvásárlási ár és egy, a méheket tizedelő kórokozó terjedése is nehezítette a munkát - nyilatkozta nemrégiben az MTI-nek a Békés Megyei Méhész Egyesület elnöke. Haász Ferenc kifejtette, a kora tavaszi esős, hűvös és a nyári csapadékos időjárás miatt a repce- és az akáctermés lényegesen kevesebb lett a tavalyinál. Egy normál méhészeti évhez képest feleannyi termés lett idén .

A felvásárlási árak is nagyon alacsonyak, dömpingár-szinten vagy az alatt vannak - tette hozzá. Ráadásul az utóbbi években egyre többen és - a jövedelmezőség javítása érdekében - egyre több méhcsaláddal kezdtek méhészkedni, ám a méhlegelők nagysága nem nőtt. Néhány megyében az egy négyzetkilométerre jutó méhcsalád-szám 16-18 (Békésben 14), miközben a hetvenes-nyolcvanas években ez a szám 4-5 volt. A mézelő növények méztermelő-kapacitása adott, ha több méhcsalád jut a területre, akkor az egy családra jutó hozam csökken - magyarázta.

Papp László, a Dunaújváros és Vidéke Méhészek Egyesületének vezetője 150 méhcsaláddal gazdálkodik a nagykarácsonyi otthonában. Szerinte a magyar méz jó minőségű Fotó: Horváth László

Sok kínai és dél-amerikai méz jelent meg az európai és a magyar piacon, ami túlkínálatot okoz. Emellett több területen nagy károkat okozott a varroa atka nevű kártevő is, egyes termelők vesztesége eléri az 50-70 százalékot. Országos szinten 15-20 százalékos méhpusztulással lehet számolni - fogalmazott Haász Ferenc, hozzátéve, hogy gyaníthatóan ritkul a szakma az idei szezon után.

Minőség szempontjából viszont nem rossz az idei év, főleg akác- és vegyes mézből vannak egészen kiválóak . A repce-, napraforgó- és hárstermés viszont mind mennyiségben, mind minőségben gyenge volt idén - mondta. A nagybani piacon a felvásárlási árak kilónként 600 forint körül alakulnak a vegyes méz, 1100 forint körül az akácméz esetén. Utóbbi tavaly 1400-1500 forint is volt - mondta összehasonlításképp az egyesületi elnök. Egy nagyobb méhészet esetén ez több millió forintos veszteséget jelent, pláne, hogy a felmerülő költségek nem voltak alacsonyabbak a korábbi évekénél.

A mézhamisítások ellen a szakma szerint úgy lehetne védekezni, hogy a méznek csak a természetesen előállított terméket neveznék; amit laboratóriumi körülmények között, hozzákeveréssel hoznak létre, azt ilyen néven nem lehetne forgalmazni. Haász Ferenc közölte: az exportálási szokások nem változtak, a Magyarországon megtermelt méz 65-70 százalékát exportálják, a fő felvevőpiac Németország, Olaszország és Franciaország.

Hasonló tapasztalatokról számolt be lapunknak a Dunaújváros és Vidéke Méhész Egyesületének vezetője, Papp László is, aki Nagykarácsonyban gazdálkodik. A nyári, hagyományos családi összejövetelük alkalmával berkeiken belül is a méhészkedés aktuális nehézségeiről esett a legtöbb szó. Az értékesítési, méhsűrűségi és méhtartásbeli gondok mellett azonban megítélése szerint a városkörnyéki méhészek helyzete azért valamivel pozitívabb. Az idei termésátlag közepesnek mondható, a földművelő gazdák már néha odafigyelnek a permetezés és a méhlegeltetés időpontjaira. A kipörgetett magyar méz pedig jó minőségű, amivel nagyon is van keresnivalónk a piacokon.

Végezetül Papp László kiemelte: rendkívül fontos a méz fogalmának meghatározása, hiszen csak ennek birtokában lehet védekezni a szintetikusan előállított, hamisított és dömpingáron kínált termékekkel szemben.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!