Hat, szomszédos államból is érkeztek magyarok a pénteki konferenciára

Személyes hangú köszönettel kezdte beszédét Radetzky Jenő, a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, amikor pénteken megnyitotta az FMKIK által szervezett, és a megyeházán megrendezett IV. Kárpát-medencei Gazdasági Fórumot. Háláját fejezte ki – mások mellett – szüleinek és tanárainak, akik az emberi és természeti értékeinket elválaszthatatlanul összekötötték benne a nemzet és haza fogalmával, s ezáltal determinálták az életét. A közjogi nemzetegyesítés után itt az ideje a gazdasági nemzetegyesítésnek – fogalmazott az elnök. A fórum résztvevőit köszöntötte Simon László kormánymegbízott, Cser-Palkovics András, Fehérvár polgármestere, valamint Molnár Krisztián, a megyei közgyűlés elnöke.

A megyei kereskedelmi és iparkamara Wekerléről elnevezett díját a Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság nevében Pogány Erzsébet, a szervezet elnöke vette át Hídvégi Balázs, az MNB főosztályvezetőjétől (Fotó: Koppán Viktor)

A fórumon előadást tartott Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke is, aki beszédében – mint fogalmazott – jó hírt osztott meg a hallgatósággal: van magyar modell, és ez a modell sikeresen működik. A léket kapott hajón többen is voltunk, de egyedül csak mi úsztunk partra azáltal, hogy forintosítottuk a devizahiteleket. Matolcsy György előadásában elhibázott, átmeneti időszaknak nevezte az 1990 és 2010 közti éveket, amikor csupán két lába volt a gazdaságpolitikának: az egyensúly és a növekedés, s hol az egyik „romlott" el, hol a másik. A harmadik láb megteremtése – azaz a foglalkoztatás növelése, a munkahelyek gyarapítása – előtt a kétharmados parlamenti többség adott zöld utat. A devizahitelek folyósításáról szólva az MNB elnöke úgy vélekedett: mindenki hibázott, aki hibázhatott, a legnagyobbat mégis az állam vétette, amikor azt feltételezte, hogy a piac önszabályozó és kijavítja a hibáit. A 2010 és 2014 közötti időszak fontos eredményének nevezte Matolcsy György, hogy sikerült megőrizni a politikai stabilitást, ami nélkül nincs sikeres válságkezelés. Több trend kedvező fordulata után 2014-ben a magyar gazdaság növekedési rátájának nagysága az első három között volt az EU-ban – húzta alá a MNB elnöke, korábbi nemzetgazdasági miniszter, aki úgy vélekedett: az igény és a lehetőség is adott a Kárpát-medencében az egységes gazdasági térre. Szavai szerint át kell lépni az állam és nemzethatárokat is.

Hitel nélkül nincs magyar modell, 2015-ben 1000 milliárd forintot bocsátanak a magyarországi, illetve a térségbeli mikro-, kis- és középvállalkozások rendelkezésére – mondta el Matolcsy György.

Közép-Európa meghatározó térséggé kezd válni, olyanná, ami átveszi a dél-európai országcsoport helyét– hangzott el a következő előadásban, amelyet Kovács Árpád, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke tartott.

A fórum harmadik előadója Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség szerbiai parlamenti frakcióvezetője volt. Elmondta, hogy bár Délvidéken több magyar párt van, mégis példamutató együttműködést sikerült kialakítani az egyházakkal, a civil és szakmai szervezetekkel. Ott is divattá vált az elvándorlás, általánossá vált a nézet, hogy nem lehet boldogulni a szülőföldön. Ugyanakkor a Magyar Nemzeti Tanács, az ottani magyarság országos kisebbségi önkormányzata ezer, Szerbiában tanuló fiatalnak ad ösztöndíjat.

A fórumon harmadszor adták át a kamara által alapított Wekerle Sándor Kárpát-medencei Gazdasági Díjat, amelyben ezúttal megosztva hat, határon túli magyar szervezet részesült. Név szerint a Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság, a Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetsége, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság, a Vajdasági Magyar Közgazdász Társaság, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség, illetve a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége.