Hogyan védhetem szellemi tulajdonomat?

A szellemitulajdon védelme egy feltalálás hasznosítása, a kutatás-fejlesztési folyamat, az innováció kulcskérdésévé válik egy adott pillanatban. Hogy mikor jön el ez a pillanat, az az adott innováció jellegétől, a feltaláló, vagy a kutatás-fejlesztést végző cég lehetőségeitől, szándékaitól és még sok mástól függ. Viszont a helyes döntés meghozatala érdekében minél előbb érdemes tájékozódni a szellemitulajdon védelmének sajátosságairól, a szóba jöhető lehetőségekről. Ha hallomásokra, feltételezésekre, a közszájon forgó legendákra hagyatkozunk, hamar vékony jégen találhatjuk magunkat, vagy éppen az alatt.

Az Innovációs Klub tegnapi rendezvényére a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) munkatársait hívták meg. Elsőként Szmollár Kata a kutatás-fejlesztési tevékenység minősítéséről beszélt. Hogy kezdjük az előadás egyik utolsó állításával: a Deloitte nemrég elvégzett kutatása szerint a tevékenységet végzők közül kevesen ismerik a 2012 elején az innovációs törvény által létrehozott, majd tavaly a tapasztalatok alapján módosított minősítési eljárást. Pedig az előminősítés sok meglepetéstől megóvhat, és nem kell belefutni a projekt megvalósítása kapcsán egy NAV ellenőrzés esetleg kínos eredményébe. Érdemes tehát utánanézni a rendszernek!

Részletes, számos példával illusztrált előadást tartott az innovációs és szellemitulajdon-védelmi stratégia kialakításának gyakorlati tudnivalóiról Huszár Enikő. Elsőként jó tisztázni, mit védhetek, és milyen módon? Ötletet, elgondolást, működési módot, vagy például oktatási módszert nem lehet levédetni. Röviden beszélt a szerzői jogi védelemről, amely az egyedi irodalmi, tudományos, művészeti alkotásokat védi, az alkotó halálát követően még hetven évig. Nem kell bejelenteni, viszont az önkéntes műnyilvántartásban ötezer forint ellenében az SZTNH egy lepecsételt borítékába kerül. Így könnyebb bizonyítani a bíróságon, hogy adott időpontban a művet valaki sajátjaként tartotta számon.

Az iparjogvédelem legismertebb (legalábbis elnevezésében) eleme a szabadalom. Az előadó erről beszélt legrészletesebben. Mindjárt a hasonló rendezvények egy visszatérő kérdéséről (később itt is volt ilyen jellegű): szoftver nem kaphat szabadalmi védelmet, kivéve ha egy új műszaki megoldás részét képezi. Alapvetően a programok a szerzői jogi kategóriába soroltatnak.

A szabadalom megszerzésének Magyarországon átlag négyéves folyamatához (ez hasonló a fejlett világ más országainak gyakorlatához) számos tudnivaló, határidő kapcsolódik, főként, ha az oltalmat más országokra is ki kívánjuk terjeszteni. Érdemes tehát tényleg stratégiai alapossággal előkészülni a folyamatra, kellő tájékozódást követően.