Így jártam anyósommal - piaci rés

Beérett a tök! Végre! Kezdődhetnek a mindenféle tökösségek - diagnosztizáltam a muter kertjében a hétvégi kötelezőt, majd a volt anyósoméból kosztoltam: természetesen tököt, a tavalyi lefagyasztottból. Megdermedt viszonyok, rögzíthettem magamba. De hagyjuk már a párkapcsolati kötelezőket, elvileg ez egy piaci rés, ám mint tudható: mindennel minden összekacsint. Szóval, e sorok vésője szerint (is) temérdek gazdagság csábítja a piacra kilátogató sokaságot - a parkoló ismét szabad. Friss zöldbabot már kilónként 300 forintért is találtunk, bőséggel mérik a minőségi kaprot is az árusok, így semmi akadálya egy remek és egyben pikáns koranyári főzeléknek.

Ha már a fentiekben az anyóskérdést a fókuszba emeltük, fontos megjegyezni, hogy épp itt az ideje az ipari jellegű házi kovászolásnak. Uborkafronton a mutatók biztatók: 250 forintért már szép szabadföldit lehet vételezni kilónként, az aktuális drága mamát pedig illendő ellátni némi szakmai tanáccsal. Kocogjunk is tova, kár tagadni: lassan itt araszol a lecsószezon, sőt e betűsor vetője már elő is vette az eme célra szolgáló szent serpenyőt. A helyi piacon kilónkénti 150-300 forintért vételezhető már az alkalomhoz illő paprika, ám paradicsomfronton még nem állunk jól. Szépek, pirosak, ám az a vadítóan csábító ízvilág még várat magára. Kitartás, csak pár hét és eljövend a lecsómennyország.

Gyümölcsök: szépen, egészségdúsan savanykás meggyre kóstoljuk a kiváló barackokat, és helyben vagyunk - ezek már a nyár ízei, amelyeket nem cserélnénk el semmiért. A befőzni való sárgabarackot már megkaphatjuk kilónként 200-ért, ám a tökéletes ősziért még kilónként 400-500 forintot kell kiperkálnunk. Sebaj! Ez itt a nyár, ugye, csodás....