Kohósításra alkalmas lehet a vörösiszap

2016. június 17., 06:10 szerző: Pekarek János
komment
Ajka-Dunaújváros - Mintegy százhatvan millió tonna vasoxid tartalmú vörösiszap lehet ma Magyarországon. Eladó.
hirdetes_kapcsolo: 1
data['nincs_banner']: 0
G->reklam_mentes: 0

Még tart a 2010. október 4-én bekövetkezett vörösiszap-ömlés miatt kezdődött persorozat, de az ajkai székhelyű Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (MAL) Zrt. felszámolója, a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. felszámolóbiztosa a mindenki számára hozzáférhető és megtekinthető elektronikus értékesítési rendszerben részletesen felsorolták a a céget érintő egyes, eladásra váró tételeket. A felszámoló biztos elmondta: értékesítésre vár az, ami nem a vegyipari technológia része.

Ebbe a körbe beletartozik maga a katasztrófa anyaga, a vörösiszap is. Sok millió köbméternyi vegyipari hulladékról van szó - amely azonban továbbfeldolgozható lenne. A becslések szerint ma Magyarországon (nem csak Ajkán, hanem például Almásfüzitő környékén is) összesen mintegy negyven millió köbméternyi, azaz százhatvan millió tonna vörösiszapot tárolnak.

A bauxitgyártás melléktermékeként keletkezett anyag jelentős mennyiségű vasoxidot is tartalmaz. Ennek aránya harminc százalék - plusz-mínusz 6-8 százalék lehet.

Ezt az ajkai katasztrófa során kiömlött, többnyire darabos anyagot folyadék: vizes nátronlúg alatt tartják-tartották. Az anyag alkalmas kohászati feldolgozásra: arra, hogy sajátos technológiájú nagyolvasztóban az úgynevezett Midrex-eljárás során mint porított ércet kohósítsák, és az acélgyártás számára fontos és előnyös, kénben, krómban, rézben szegény nyersvasat állítsanak elő, tudtuk meg szakértőktől.

A százhatvan millió tonna vörösiszap legalább húsz évre biztosítaná mondjuk a dunaújvárosi vasmű alapanyag-ellátását. Nem kellene hozzá koksz, sem tömörítő - viszont egy teljesen új technológiával működő kohóra lenne szükség. Ilyen jelenleg a világon két helyen működik: a svédországi Lüleában és a japán Hokkaido szigetén.

Információink szerint a hatvanas években a helyi vasműben is kísérleteztek a vörösiszappal, mint alapanyaggal. Azóta is időről időre felmerül ez a gondolat, ám különböző okokból mindmáig nem tettek lépéseket a technológia módosítására. Pedig sokan úgy vélik, hogy a mintegy kétszázéves nagyolvasztási technológiával szakítania kellene a világnak, környezetvédelmi és energiahatékonysági okokból is. Úgy tudjuk, a hazai vörösiszap iránt kínai vásárló érdeklődik.

 

Pekarek János

2016. június 17., 06:10 szerző: Pekarek János

Hozzászólások

Részletes műsor

loader image

Műsorok betöltése...