Íme a 2014-es magyar költségvetés! (frissítve)

2013. szeptember 30., 21:11 szerző: MTI
hozzászólás
Budapest - Benyújtotta a kormány a Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot az Országgyűlésnek hétfőn.

Az előterjesztést - amely Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter közlése szerint GDP-arányosan 2,9 százalékos hiánnyal számol - papíralapon és pendrive-on Kövér László házelnöknek adta át a szaktárca vezetője az Országházban tartott sajtótájékoztatón.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter megérkezik az Országházhoz, hogy átadja a 2014-es költségvetési törvényjavaslatot Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének 2013. szeptember 30-án. MTI Fotó: Beliczay László

Varga: a rezsicsökkentés költségvetése lehet a jövő évi büdzsé

Varga Mihály kiemelte: a rezsicsökkentés költségvetése lehet a jövő évi büdzsé, mivel olyan intézkedéseket vezetnek át rajta, amelyek könnyebbé teszik az emberek megélhetését.

A nemzetgazdasági miniszter elmondta: a rezsicsökkentés 2014-ben folytatódik; az idei ezzel kapcsolatos intézkedéseknek köszönhetően - beleértve az év végi, további 11,1 százalékos rezsicsökkentést - 2014-ben átlagosan mintegy 100 ezer forintot tudnak megspórolni a magyar családok.

A családi adókedvezmény kiterjesztésével az ideihez képest 53 milliárd forinttal több marad a családok zsebében: 260 ezer háztartás számára teszi lehetővé a kormány, hogy a korábban nem teljes mértékben érvényesített családi adókedvezményt igénybe tudják venni a gyermekek után; összességében 230 milliárd forintot hagynak ezzel a háztartásoknál.

Varga Mihály kifejtette: az, aki nem tudja adójából teljes egészében ezt a kedvezményt igénybe venni, vagy az egészségbiztosítási vagy a nyugdíjjárulék terhére veheti igénybe.

A diákhitellel kapcsolatos változásokról elmondta: azoknak a diákoknak, akik gyermeket vállalnak, elengedik a diákhitel tartozását, erre 4 milliárd forintot biztosítanak.

Varga Mihály kiemelte: a jövő évi költségvetés tartalmazza a közoktatásban részt vevők illetményalapjának növelését is, ami 160 ezer pedagógust érint 2014-ben, és 153,4 milliárd forint plusz támogatást jelent ebben az alkalmazotti körben.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter (j) átadja a 2014-es költségvetési törvényjavaslatot Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének 2013. szeptember 30-án. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A büdzsé tartalmazza a közfoglalkoztatás keretében a Start-programban részt vevők kedvezményét is; 30 milliárd forintot irányoznak elő a téli közmunkaprogramra, amely az idén novembertől 2014 április végéig tart - ismertette Varga Mihály. A munkahelyvédelmi akcióterv intézkedései, az ennek keretében nyújtott foglalkoztatási kedvezmények 2014-ben is hatályban maradnak - fűzte hozzá.

A jövő évi költségvetésben nincs olyan terület, amely kisebb összegből gazdálkodhatna jövőre, mint az idén, az esetleg kieső bevételeket pedig jelentős tartalék fedezheti - mondta a nemzetgazdasági miniszter. Varga Mihály hangsúlyozta: a 100 milliárd forintos Országvédelmi Alap mellett egy 120 milliárd forintos további biztonsági tartalék szolgálja a rendkívüli kiadások fedezetét.

A kormány a háztartások fogyasztásának 1,9 százalékos bővülésével és 2 százalékos reálkereset-emelkedéssel számolt a 2014-es költségvetés tervezésekor - mondta Varga Mihály. A nyugdíjakat 2,4 százalékkal - az infláció mértékével - emelik az idei 5,2 százalékos növekedés után.

A nemzetgazdasági miniszter szólt arról is, hogy a gyed extra január elsején indul, és az újonnan gyedet igénylők vehetik majd igénybe, azért, mert a 2,9 százalékos hiánycélt tartani kell, Magyarország nem akar visszakerülni a túlzottdeficit-eljárás alá.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke a sajtótájékoztatón kiemelte: a jövő évi költségvetés már arról szól, hogy Magyarország növekedési pályára álljon. Hangsúlyozta: 2013-hoz viszonyítva jelentős, 10 százalékkal több forrás jut az egészségügyre, 12 százalékkal nagyobb összegek állnak rendelkezésre a közoktatásra, és 3 százalékkal több közbiztonságra.

Az Országgyűlés elnöke megköszönte, hogy a kormány időben benyújtotta a parlamentnek a jövő évi költségvetési törvénytervezetet, és azt is, hogy a kormány munkájának köszönhetően Magyarország az idén kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól, és ezáltal megmenekült attól, hogy jelentős európai uniós forrásoktól elessen.

"Az első félévben a szakértelemmel különösebben meg nem vert Bajnai-kormány 500 milliárdos költségvetési lyukát kellett befoltoznunk, amelyet a 2010-es költségvetésben ránk hagytak. Az utána következő költségvetések jórészt arról szóltak, hogyan tudjuk azt a társadalmi, gazdasági csődöt kezelni, amit szintén örökül hagytak" - mondta Kövér László. Hozzátette, hogy reményeik szerint ez a költségvetés már arról, szól hogyan tud Magyarország ismét emelkedő pályára kapaszkodni.

Varga Mihály kérdésre válaszolva elmondta: a 2014-es büdzsé megteremti a lehetőségét a hús általános forgalmi adójának (áfa) csökkentésére, ugyanakkor ennek részleteiről még nem született kormánydöntés. Kifejtette: az adótörvények módosítását két héten belül nyújtják be az Országgyűlésnek, jelenleg az utolsó simításokat végzik rajta.

Elmondta: a hús áfájának csökkentésére megvan az elvi lehetőség a költségvetésben, de még nincs döntés arról, hogy milyen keretben és mekkora csökkentés legyen. Az adótörvények módosításáról szerdán tárgyal a kormány - fűzte hozzá Varga Mihály.

A nemzetgazdasági miniszter a devizahitelesek problémájával kapcsolatban elmondta, hogy november elsejéig lehetősége van a bankoknak, a Magyar Bankszövetségnek arra, hogy a már meglévő, a devizahiteleseket segítő programokat jobban működtessék, mert még sokan nem éltek ezekkel a lehetőségekkel.

November elsejéig folyik a szakmai egyeztetés a kormány és a kereskedelmi bankok között, ha október végéig, november elsejéig nem lépnek a bankok, akkor a kormány megteszi saját előterjesztését a devizahitelesek ügyében - mondta Varga Mihály.

A 2014-esköltségvetési törvényjavaslat az Országházben, amelyet Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter adott át Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének 2013. szeptember 30-án. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Az államadósság csökkenésével számol a kormány

Az államadósság csökkenésével számol a kormány jövőre: az idén, év végén várható 77,4 százalékos államadósság-mutató 76,9 százalékra csökkenhet 2014-ben, így a kormány eleget tesz az alaptörvényben meghatározott követelménynek, azaz az államadósság-mutató csökkentésének - áll a jövő évi költségvetés tervezetében.

A törvényjavaslat szerint az államháztartás két alrendszere és a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek 2014. december 31-re tervezett adóssága - 296,9 forintos euró, 240,6 forintos svájci frank és 225,0 forintos amerikai dollár árfolyam mellett - az államháztartás központi alrendszerében 22 976,7 milliárd forint, az államháztartás önkormányzati alrendszerében 456,0 milliárd forint, a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezeteknél 163,4 milliárd forint.

A törvénytervezet szerint a központi költségvetés adósságával kapcsolatos folyó kiadás 2014-ben 1248,4 milliárd forint, amelyből mintegy 1165 milliárd forint a kamat-, és 83,4 milliárd forint az egyéb kiadás. A kamatbevételek együttes összege 2014-ben várhatóan 91,6 milliárd forintot, míg az adósságkezelés nettó kamatköltsége 1073 milliárd forint lesz.

A devizaadósság után fizetendő kamatkiadások 2014-ben mintegy 332 milliárd forintot tesznek ki, amely az összes kamatkiadás 28,5 százalékát jelenti. A devizában fennálló követelések várható kamatbevétele 480,1 millió forint. A devizaadósság kezelés során kevesebb bevétel keletkezik egyes követelések (továbbhitelezések), illetve a belföldön értékesített Prémium Euró Magyar Államkötvény (PEMÁK) felhalmozott kamata miatt, és ezen tranzakciók csökkenése miatt 2014-ben a korábbi évekénél lényegesen kisebb ilyen jellegű bevétel tervezhető - áll a javaslatban.

A kormány kifejti: az államadósság-kezelési stratégia alapján lejáró devizaadósságot deviza kibocsátások refinanszírozzák, így összességében stagnál a deviza államadósság állomány. A devizaadósságon belül azonban az IMF/Európai Bizottsági nemzetközi hitelcsomag előtörlesztése, illetve esedékesség szerinti visszafizetése miatt csökken ezen devizahitelek után fizetendő kamatok összege; ugyanakkor a már 2011-től kezdődően megemelkedett devizakötvény kibocsátás miatt nő a devizakötvények után fizetendő kamatok nagysága.

A nemzetközi pénzügyi szervezetektől és külföldi pénzintézetektől felvett hitelek közül az Európai Beruházási Bank (EIB), a Kreditanstalt für Wiederaufbau (KfW), az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), az Európai Bizottság, valamint az Európa Tanács Fejlesztési Bank (CEB) felé áll fenn kamatfizetési kötelezettség 2014-ben.

Az átvállalt külföldi hitelek közül a MÁV-tól és GySEV 2002-ben, az ÁAK Zrt.-től 2002-ben átvállalt hitelek és az önkormányzatoktól 2013-ban átvállalt külföldi bankoknál fennálló hitelek után keletkezik kamatkiadás az év során. Ezen a címen 2014-ben várhatóan 57,4 milliárd forint kamatkifizetés keletkezik, ami csökkenést jelent az előző évhez képest alapvetően a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) felvett hitel visszafizetése miatt. Ebből a legnagyobb kifizetés 27,6 milliárd forint az Európai Bizottság és 24,3 milliárd forint az Európai Beruházási Bank (fejlesztési hitelek) felé esedékes.

Az előterjesztésből kiderül, hogy a megyei önkormányzatoktól 2011-ben és 2013-ban átvállalt hitelekre a költségvetés 2014-ben 7,5 milliárd forint kamatot fizet.

A magyar állam által kibocsátott devizakötvények után fizetendő várható kamatkiadás 2014-ben több mint 267 milliárd forint, amely a devizakamat kiadások 80,4 százalékát teszi ki. 2011-2013-ban a magas deviza hitel lejáratok refinanszírozását jelentős bruttó kötvénykibocsátás finanszírozta, így a 2014. évi kamatkiadás emelkedik ezen kibocsátások kamatfizetései miatt - áll a javaslatban.

A költségvetés forintban fennálló adóssága után fizetendő kamatok összege 2014-ben várhatóan csaknem 833 milliárd forint lesz, amely az összes kamatkiadás 71,5 százalékát teszi ki. A forint kamatkiadások 2014-ben várhatóan jelentős mértékben csökkennek, köszönhetően a 2013-ban bekövetkezett nagymértékű piaci hozamcsökkenésnek, aminek hatása meghaladja az államadósság nominális nagyságának kismértékű emelkedéséből adódó kiadásnövekedést.

2014-ben összesen 91,2 milliárd forint forint-kamatbevételre lehet számítani a kormány előrejelzése szerint.

Áfából, szja-ból több, jövedéki adóból kevesebb bevételre számít a kormány

A kormány általános forgalmi adóból (áfa) 1,5 százalékkal magasabb, személyi jövedelemadóból (szja) pedig 3 százalékkal több bevételre számít jövőre, a jövedéki adóbevételek ugyanakkor 1,6 százalékkal csökkenhetnek a most benyújtott 2014-es költségvetés szerint.

Az Országgyűlés honlapján hétfőn megjelent javaslat alapján áfából háromezer milliárd forintot, szja-ból 1550 milliárd forintot, jövedéki adóból 931,9 milliárd forintot, társasági adóból pedig 358,8 milliárd forintot vár a kormány jövőre.

Az idei költségvetéshez képest 2014-ben 47 milliárd forinttal többet tervez a kormány az áfabevételekből. Az szja-nál a tervezett növekmény 48 milliárd forint, a társasági adóbevételeknél pedig 38 milliárd.

A törvényjavaslat szerint ugyanakkor a jövedéki adókból származó bevételek 15,2 milliárd forinttal csökkenhetnek jövőre.

Jelentős növekedés az EU-fejlesztéseknél

Az uniós fejlesztésekre a jövő évi költségvetés 1959,083 milliárd forint kiadási előirányzatot tartalmaz, ami jelentős növekedés az idei 1436,857 milliárd forintról.

A támogatás az uniós fejlesztések esetében 2014-ben 412,940 milliárd forint lehet az idei 151,164 milliárd forintról - derül ki a hétfőn benyújtott törvényjavaslatból.

Az uniós fejlesztésekhez kapcsolódó bevételek jövőre 1546,143 milliárd forintot tesznek ki az idei 1285,692 milliárd forint után.

A rendőrség és az önkormányzatok is több forráshoz jutnak

A rendőrség, a büntetés-végrehajtás és a helyi önkormányzatok támogatásai is nőnek a 2014-es költségvetés hétfőn benyújtott tervezete szerint. A javaslat szerint ugyanakkor egymilliárd forinttal kevesebb jutna a Terrorelhárítási Központnak.

A belügyi tárca az előző évihez képest 16 milliárd 693 millió forinttal több forráshoz jut, a tervezet a minisztériumnál 420 milliárd 506 millió forintot tüntet fel. Növelik egyebek mellett a Nemzeti Védelmi Szolgálat keretét, erre az idei 3,5 milliárddal szemben 3,9 milliárd forint jut. A büntetés-végrehajtás 2 milliárd 279 millió forinttal kapna többet, mint 2013-ban; míg a rendőrség az idei 231 milliárd 244 millió forint helyett 240 milliárd 067 millió forintból gazdálkodhatna.

A Nemzetbiztonsági Szakszolgálatra 2,3 milliárd forinttal több juthat, így a szervezet 17 milliárd 674 millió forintból gazdálkodhatna, míg az Alkotmányvédelmi Hivatal támogatását 90 millió forinttal emelnék.

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnál a tervezet 51 milliárd 488 millió forinttal számol, ez 36 millió forinttal kevesebb az ideinél, a vízügyi igazgatóságok pedig lényegében ugyanannyi forrásból gazdálkodhatnak.

A Terrorelhárítási Központ előirányzata a 2013. évi 13 milliárd 410 millió forintról 12 milliárd 357 millióra csökken. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal jövőre 1,9 milliárd forinttal több támogatáshoz juthat, a tervezet az intézménynél 8 milliárd 257 millió forinttal kalkulál. A Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ támogatása változatlan, 196 millió forint.

A büdzsétervezet 350 millió forinttal növeli az Országos Polgárőr Szövetség és 180 millió forinttal az önkéntes tűzoltóegyesületek támogatását.

Új sorként jelenik meg a Belügyminisztériumnál a kiemelt közbiztonsági feladatok tétele, ennél 2 milliárd forintos összeg szerepel. Ugyancsak új az e-közmű üzemeltetése, fenntartása, fejlesztése, amelyre 266 millió forintot jeleznek. Örökségvédelmi feladatok címen 240 millió, a Magyar Rendvédelmi Karra 50 millió, a nemzeti bűnmegelőzési stratégia feladatrendszerének támogatására 200 millió, a belügyi alapokra pedig összesen 1,2 milliárd forint előirányzatot tüntettek fel.

Jelentősen, több mint 67 milliárd forinttal emelték a helyi önkormányzatok támogatásait, ennél a fejezetnél 703 milliárd 587 millió forint szerepel. Ezen belül a helyi önkormányzatok működésének általános támogatását 6 milliárd, a települési önkormányzatok szociális és gyermekjóléti feladatainak támogatását több mint 50 milliárd, a kulturális feladatainak támogatását pedig csaknem 1 milliárd forinttal növelték. A helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatot csaknem 30 milliárd forinttal növelték, míg a kiegészítő támogatásokét 6 milliárd forinttal csökkennek.

Honvédelmi kiadásokra nagyjából ugyanannyi jut jövőre, mint az idén

A honvédelmi tárca 2014-ben csaknem ugyanakkora összegből gazdálkodhat, mint az idén - derült ki a jövő évi költségvetési törvényjavaslatból. Honvédelmi kiadásokra több mint 241 milliárd forintot terveztek be, ami az előre jelzett GDP csaknem 0,8 százaléka.

A kormány hétfőn nyújtotta be az Országgyűlésnek a 2014. évi költségvetésről szóló javaslatot. Eszerint jövőre 214,6 milliárd forint jut honvédelmi kiadásokra, az idei 241,4 milliárd után.

A kabinet tavaly határozatban vállalta, hogy 2016-ig nominálértéken nem csökkenhet a honvédelmi költségvetés.A honvédelmi kiadások között a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ (a budapesti Honvédkórház) számára 25 milliárd forintos forrást biztosít a tervezet, míg a Honvédelmi Minisztérium fenntartásába került egyetlen oktatási intézmény, a debreceni Gábor Dénes Elektronikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégiumra mintegy 250 millió forint jut.

A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat csaknem 10,5 milliárd forintból gazdálkodhat jövőre.

A NATO költségvetéséhez 4 milliárd forintos hozzájárulást terveztek be, ezen felül a NATO Biztonsági Beruházási Programjához való hozzájárulásként további 2,3 milliárd forintot. A NATO és EU felajánlás alapján kialakítandó készenléti alegységek alkalmazásának kiadásaira 100 millió forint, míg az EU védelmi célú közös finanszírozású védelmi alapjaihoz 350 millió forint hozzájárulást tartalmaz a honvédelmi költségvetés.

Az előző évhez képest a nemzetközi feladatokra - a szerződéses kötelezettségek módosításából adódóan - jövőre kevesebbet, mintegy 9 milliárd forintot javasoltak.

A javaslat szerint a tervezéskor kiemelt célnak tekintették a személyi juttatások, a munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó teljes körű finanszírozását, továbbá a Magyar Honvédség alapvető működési és fenntartási feltételeinek biztosítását, valamint a nemzetközi kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó feladatokat (például az afganisztáni szerepvállalás, békefenntartói tevékenységek) szükségleteit, végül a hadfelszerelési kiadások előirányzatainak biztosítását (köztük a Gripen vadászgépek bérleti megállapodásának esedékes fizetési kötelezettségeinek teljesítését).

Az előterjesztésben úgy fogalmaztak, hogy "a Honvédelmi Minisztérium feladatait 2014-ben is szigorú és fegyelmezett költségvetési gazdálkodás mellett, a takarékosság szem előtt tartásával kell végrehajtani".

Plusz ötmilliárd jut a többletkapacitások finanszírozására az egészségügyben

Az egészségügyben a jövő évi költségvetési javaslat szerint ötmilliárd forint jut a többletkapacitások finanszírozására, többet kapnak a háziorvosok és az Országos Mentőszolgálat is.

Az Egészségbiztosítási Alap 2014. évi költségvetése a 2013. évhez hasonlóan a bevételi és kiadási főösszeg egyezőségét irányozza elő. Míg idén az alap kiadási és bevételi főösszege 1804 millió forint volt, addig a jövő évi 1884 millió forint.

A gyógyító-megelőző ellátásokon belül a háziorvosi ellátásra 101 milliárd forint jut, szemben az idei 87 milliárddal. Védőnői szolgáltatásra, anya-, gyermek- és ifjúságvédelemre nagyjából 20 milliárd forint jut. A gyógyító-megelőző ellátások céltartalékára 10 milliárd forint szerepel a kiadási oldalon.

Gyógyszertámogatásra jövőre nagyjából ugyanakkora összeget - 222 milliárd forintot - szán az állam, a folyamatos gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések és egyéb gyógyszerforgalmazással kapcsolatos bevételekre 49 milliárd forintot terveztek jövőre, szemben az idei 40 milliárddal.

Az egészségbiztosítási ellátások kiadásai között táppénzre 54 milliárd, gyermekápolási táppénzre 2,4 milliárd a tervezett jövő évi kiadás.

A gyógyszertárak juttatása 3,6 milliárd, a gyógyszertárak szolgáltatási díjára éves szinten 4,5 milliárd forint szerepel a jövő évi büdzséről szóló javaslatban.

A népegészségügyi termékadó bevételeit 19 milliárd forintra tervezték, míg a baleseti adóból 23 milliárd forint a bevételi célelőirányzat.

Az Országos Mentőszolgálat 5 milliárd forinttal gazdálkodhat többel, mint idén, a jövő évi előirányzat 32,2 milliárd forint, ami mellett az állami támogatás is emelkedett, az idei 383 millióhoz képest jövőre 703 millió forintra.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezeten belül az előző évhez hasonlóan folytatódik az egészségügyi szakképzési (rezidens) rendszer működésének támogatása. A légimentésre 1,5 milliárd forint jut jövőre, a kisforgalmú patikák támogatására az ideivel megegyezően 700 millió forintot szán a kormány. A patika-hitelprogram kamattámogatására 370 millió jut jövőre.

A központi alrendszer funkcionális kiadásaiban a kórházi tevékenységre és szolgáltatásokra a jövő évi előirányzat 1612 milliárd forint, összevont szakellátásra valamivel kevesebb jut jövőre, az idei 630 milliárdhoz képest jövőre 615 milliárd az előirányzat.

A szociális és gyermekvédelmi, gyermekjóléti feladatellátás és irányítás intézményeit jövőre 80,3 milliárd forinttal támogatja az állami költségvetés, szemben az idei 66,2 milliárd forinttal.

A tárca különböző projektjeit bonyolító Türr István Képző és Kutató Intézet kevesebb állami támogatást kap; 855,2 millió forintot az idei 945,4 millió forinthoz képest.

A tárca másik háttérintézménye, a pályázatkezeléssel és különböző programok koordinálásával foglalkozó Emberi Erőforrás Támogatáskezelő ugyanakkor többet, 949,6 millió forintot kap várhatóan az idei 888,8 millióhoz képest.

A gyesen és gyeden lévők hallgatói hitelének célzott támogatására 620 millió forint a jövő évi előirányzat.

A Nyugdíjbiztosítási Alap szociális hozzájárulási adó alapot megillető része és munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulékbevétel-tervezet jövőre 2053 milliárd forint, szemben az idei tavalyi 1847 milliárddal. A biztosított által fizetett nyugdíjjárulék tervezett bevétele jövőre 870 milliárd, valamivel több, mint idén.

Öregségi nyugdíj kifizetésekre 2404 milliárd terveznek elkölteni, míg az özvegyi nyugellátásra 341 milliárdot.

A Nyugdíjbiztosítási Alap kiadási oldala 2954 milliárd, bevételi oldala 2962 milliárd forint, az állami támogatás tervezett összege 8,7 milliárd forint.

Kismértékben nő a bíróságok, ügyészségek és az Ab támogatása

Kismértékben nő a bíróságok, ügyészségek, illetve az Alkotmánybíróság és az ombudsmani hivatal költségvetése, ugyanakkor a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezete valamelyest csökken a jövő évi költségvetési törvény parlament honlapján olvasható javaslata szerint.

Az Alkotmánybíróság költségvetési előirányzata az idei 1773,8 millióról 1790,1 millióra emelkedik a jövő évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslatban.

Az Alapvető Jogok Biztosának hivatala az idei 1138,2 millió helyett jövőre 1238,2 millióval gazdálkodhat a javaslat szerint, ami 100 millió forintos növekedést jelent.

A bíróságok 86 552,4 millió forintos költségvetési támogatást kaphatnak jövőre a javaslat szerint, amelyhez további 2258 millió forint bevételt is előirányoz a fejezetben a kormány. Az idei támogatás 84 009,2 millió volt - hasonló bevételi előirányzat mellett - így kismértékben, mintegy 2,5 milliárd forinttal nőhet jövőre a bíróságok költségvetése.

Az ügyészség a jövő évi előirányzat szerint 37 655,9 milliós támogatást kap, amihez 88 millió forintos tervezett bevétel járulhat. Az idei 36 714,8 milliós támogatáshoz, illetve 88 milliós előirányzott bevételhez képest ez mintegy 0,9 milliárdos növekedés.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezetben a javaslat jövőre 192 403,2 milliós támogatást és 52 930,6 milliós bevételt irányoz elő. Ehhez járul - fejezeti céltartalékként - a közszférában foglalkoztatottak bérkompenzációjára 71 150 millió, valamint "különféle kifizetések" címén további 5000 millió. Így e fejezet kiadási főösszege 321 483,8 millió, ez mintegy 11,5 milliárddal alacsonyabb az ideinél.

Ennek a tárcának a költségvetési fejezetében van többek között a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala, a Balassi Intézet, a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, vagy a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány.

Több mint húszmilliárd a Nemzeti Olimpiai Központra

A kormány által hétfőn benyújtott jövő évi költségvetési javaslat szerint az állam 20,3 milliárd forinttal támogatja 2014-ben a Nemzeti Olimpiai Központ beruházását.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) biztosított összegek között a sporttevékenység támogatása fejezet alatt található felsorolásból kiderül, hogy a nemzeti stadionfejlesztési program megvalósítására a következő évben összesen 12 milliárd forint jut, míg a sportági fejlesztési koncepciók megvalósításával összefüggő feladatok támogatására, valamint a sportszövetségek adósságának rendezésére 11 milliárd.

A győri multifunkcionális aréna beruházásnak támogatására 4,9 milliárd forintot, míg a székesfehérvári Sóstói Stadion fejlesztésére 4,5 milliárdot biztosít a költségvetési javaslat.

Az Országgyűlés elé benyújtott dokumentumból kiderül, hogy a diósgyőri futballaréna fejlesztéséhez 1,75 milliárd forinttal, a debreceni Nagyerdei Stadion rekonstrukciójához pedig 1,8 milliárd forinttal járul hozzá 2014-ben az állam.

Egyaránt 3-3 milliárd forint jut majd a tornaterem-építési programra, illetve a tanuszoda-fejlesztési programra.

A javaslat a 16 kiemelt sportág létesítményfejlesztéseire emellett 4 milliárd forintot szán.

A 2017-es győri Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválhoz (EYOF) kapcsolódó fejlesztésekre 1,5 milliárd forint szerepel a tervezetben.

Több mint 450 millió jut a hajléktalanokhoz kapcsolódó közfeladatok ellátására

A hajléktalanokhoz kapcsolódó közfeladatok ellátására 450,9 millió forintot különítene el a kormány a jövő évben, ugyanannyit mint az idén - derült ki a jövő évi költségvetési törvényjavaslatból.

Az előirányzat célja az állami, nem állami és egyházi fenntartók hajléktalanellátó szervezeteinek működését kiegészítő támogatás biztosítása a konvergencia régiók vonatkozásában, illetve a közép-magyarországi régió tekintetében a hajléktalanellátás kiegészítő forrásainak fedezése a Hajléktalanokért Közalapítványon keresztül - olvasható a központi költségvetéséről szóló előterjesztésben, amelyet hétfőn nyújtott be a kormány.

A javaslat szerint az előirányzat lehetőséget teremt a hajléktalanok ellátását végzők számára a jogszabályokban meghatározott, és állami normatív hozzájárulással támogatott programokat a téli időszakban és éves szinten is kiegészítő, a szolgáltatások eredményességét növelő tevékenységek finanszírozására.

A kábítószer-fogyasztás megelőzésére 355 millió forintot javasolnak

A kábítószer-fogyasztás megelőzésére jövőre az ideihez képest 45 millió forinttal többet, 355 millió forintot fordítanának a jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslat szerint.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma 2014-ben is támogatja a kábítószer-ellenes feladatok ellátását, az egészséget alapértékként közvetítő szemléletmód középpontba helyezésével - olvasható a központi költségvetéséről szóló előterjesztésben, amelyet hétfőn nyújtott be a kormány.

Az előterjesztésben emlékeztetnek arra, hogy a kábítószerrel való visszaélés összetett társadalmi és népegészségügyi probléma. Az egészségtudatos magatartás elősegítése, a kábítószer-használat megelőzése és terjedésének mérséklése pedig kiemelt szakpolitikai cél.

Cél a Nemzeti Drogellenes Stratégia, valamint a kapcsolódó, tárcaközi egyeztetések révén létrejövő cselekvési terv megvalósítása - írták, hozzátéve, hogy ezt a prevenciós programok is szolgálják, csakúgy, mint a kábítószerügyi egyeztető fórumok, azaz a helyi szintű szakmai konzultációs munkacsoportok működésének támogatása. Ugyancsak ide tartozik a szenvedélybetegek felépülési folyamatának támogatása is - olvasható a javaslatban.

Több pénz jut a Miniszterelnökségnek és a Kossuth tér átalakítására

Csaknem kilencmilliárd forinttal nő a Miniszterelnökség költségvetése, míg az Országgyűlés Hivatala, a Köztársasági Elnöki Hivatal és az Alkotmánybíróság az ideivel nagyjából megegyező összegből gazdálkodhat jövőre a büdzsé hétfőn benyújtott javaslata alapján. Az Országház előtti Kossuth Lajos tér átalakítására az idei tíz után jövőre több mint 17 milliárd forintot biztosíthatnak.

A Miniszterelnökség és intézményeinek költségvetési támogatása az idei 25-ről csaknem 34 milliárd forintra emelkedik. Ez egyebek mellett annak tudható be, hogy a Miniszterelnökség irányítása alá tartozik a 3,1 milliárd forintból gazdálkodó Nemzeti Külgazdasági Hivatal, továbbá a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum, a Nemzeti Örökség Intézete és a Veritas Intézet is, amelyek egyenként 300 millió forint körüli támogatást kapnak.

Több pénzből, 4 milliárd 800 millió helyett 6,5 milliárd forintból gazdálkodhat majd a miniszterelnökségi hivatal, ahol dologi kiadásokra és személyi juttatásokra is az ideinél többet fordíthatnak. Az Információs Hivatal egymilliárddal többet, mintegy 11 milliárd forintot kap.

Az ideivel megegyező összeget, félmilliárd forintot, szánnak kormányfői protokollra, kormányzati kommunikációra (1,7 milliárdot) és konzultációkra (1,6 milliárdot) is.

Az idei büdzsében még nem szerepelt az egyesült államokbeli Friends of Hungary Alapítvány támogatása - amelyre mintegy 600 milliót adhatnak jövőre a Miniszterelnökség költségvetéséből - és a 2015-ös milánói világkiállításon való részvétel előkészítése 555 millió forintból.

A szintén ebben a fejezetben szereplő Stipendium Hungaricum elnevezésű új felsőoktatási ösztöndíjprogram kétmilliárd forintos támogatást kap.

Az Országgyűlés Hivatala jövőre is mintegy 21 milliárd forintból gazdálkodhat, az Országgyűlési Őrség működésére pedig ismét több mint kétmilliárd jut.

Növekszik viszont a Kossuth Lajos tér rekonstrukciójára szánt összeg: nagyjából tízmilliárdról 17,4 milliárd forintra.

A Köztársasági Elnöki Hivatal és az ombudsmani hivatal költségvetése is százmillió forinttal nő: előbbi 2 milliárd 120 millióra, utóbbi 1 milliárd 238 millióra. Az Alkotmánybíróság jövőre 1 milliárd 790 millió forintból gazdálkodhat, ez lényegében megegyezik idei költségvetésével.

Tízmilliárd forint a választásokra, hatmilliárd a kampányköltségekre

Tízmilliárd forintot különítene el a kormány a jövő évi választások előkészítésére a költségvetésben, a pártok és a jelöltek kampányköltségeire pedig hatmilliárdot.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter hétfőn nyújtotta be a 2014-es költségvetési törvényjavaslatot a parlamentnek.

E szerint a pártok és alapítványaik támogatása nem változik az ideihez képest: jövőre ismét 3,8 milliárd forintot kapnak. A Fidesz továbbra is hozzávetőleg egymilliárd, az MSZP 521, a Jobbik 448, az LMP 249, a KDNP pedig 233 millió forinthoz juthat hozzá (a parlamenten kívüli MDF 43 millió forintra számíthat), és változatlan marad a pártalapítványok összesen 1 milliárd 260 millió forint juttatása is.

Az Országgyűlés júniusban szabályozta újra a parlamenti választási kampány finanszírozását. Ennek értelmében az állam a jövő évi választások előtt az egyéni képviselőjelölteket és a listát állító pártokat is támogatja majd: az előbbieket egymillió forinttal, a pártokat pedig - ha minden egyéni körzetben állítanak jelöltet - ezen felül maximum 600 millióval.

A költségvetési javaslat erre a célra összesen 6 milliárd forintot irányoz elő.

A szabályozás szerint a jelölteknek az államkincstár egy kártyát ad kampányköltségeik fedezetére, amelyről készpénzt nem vehetnek fel, és csak számla ellenében juthatnak hozzá pénzhez. A kiadásokkal az eredmény jogerőre emelkedése után 15 napon belül el kell számolniuk, ezt a kincstár ellenőrzi. Aki nem vagy nem megfelelően nem számol el, az a felvett támogatás legfeljebb kétszeresét köteles visszafizetni. Annak a jelöltnek, aki nem kapta meg a szavazatok legalább 2 százalékát, vissza kell fizetnie a felvett állami támogatást.

A minden választókerületben jelöltet állító pártok 597 millió forint kampánytámogatásra jogosultak. A legalább 80 egyéni körzetben jelöltet állítók 448, a választókerületek felében induló pártok 299, míg a körzetek negyedében egyéni jelöltet állító pártok 149 millió forintot kapnak. A közös listát állító pártok egynek számítanak, a támogatás elosztásáról nekik kell megállapodniuk.

A költségvetési törvényjavaslat a Nemzeti Választási Irodának 11,5 milliárd forintot biztosít, ebből tízmilliárdot szánnak a 2014-es választások (az országgyűlési, az európai parlamenti és az önkormányzati választás) előkészítésére.

A választási iroda hatáskörébe tartoznak egyebek mellett a választások előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos szervezési feladatok, a választópolgárok, jelöltek és jelölőszervezetek tájékoztatása, a választási bizottságok működési feltételeinek biztosítása és a választási honlap működtetése.

NFM: 20 milliárddal növekvő kiadási előirányzat

A jövő évi központi költségvetési törvényjavaslat szerint a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) kiadása 594,217 milliárd forint lehet a 2013. évi 574,355 milliárd forinttal szemben.

A tárcához tartozó területek jövő évi költségvetése 238,798 milliárd forintra emelkedik az idei 214,588 milliárd forintról.

Ugyanakkor az NFM bevételi előirányzata 86,822 milliárd forintot tartalmaz jövőre, szemben az idei 172,419 milliárd forinttal.

Az NFM-igazgatás 2014. évi teljes támogatási előirányzata 6,841 milliárd, tervezett bevétele 2,11 milliárd forint, így összesen 8,952 milliárd forint kiadási előirányzattal rendelkezhet.

A Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (NIIFI) 2014. évi teljes támogatási előirányzata 1,655 milliárd forint, tervezett bevétele 913,3 millió forint, vagyis összesen 2,568 milliárd forint kiadási előirányzattal gazdálkodhat.

Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) 2014. évi teljes támogatási előirányzata 16,9 millió forint, ugyanakkor a tervezett bevétele 2,376 milliárd forint, így 2,393 milliárd forint kiadása lehet.

A Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) 2014. évi tervezett bevétele 29,196 milliárd forint, támogatással nem számolnak, ezáltal a közlekedési hatóság jövőre 29,196 milliárd forint kiadással számolhat.

A tárca jövő évi költségvetésében az egyedi kormánydöntésen alapuló közlekedési beruházások fejezeti kezelésű előirányzat 2014. évi teljes támogatási előirányzata 332 millió forint,  bevételt nem terveztek, így kiadási előirányzata összesen 332 millió forint.

A hazai fejlesztési programokra a beruházás-ösztönzési célelőirányzat (BC) 2014. évi teljes támogatási előirányzata 13,470 milliárd forint, a turisztikai célelőirányzaté (TC) 9,996  milliárd forint, a gazdaságfejlesztést szolgáló célelőirányzaté (GFC) 1,522 milliárd forint, a területfejlesztési célelőirányzat (TFC) fejezeti kezelésű előirányzata 1,140 milliárd forint, míg az agrármarketing célelőirányzat (AC) jövő évi teljes támogatási előirányzata 855,9 millió forint.

Az épületenergetikai és energiahatékonysági célelőirányzat fejezeti kezelésű előirányzat 2014. évi támogatási előirányzata 743,7 millió forint.

A ppp-programokhoz köthető az autópálya rendelkezésre állási díj fejezeti kezelésű előirányzat 2014. évi támogatási előirányzata 107,2 milliárd forint, a Művészetek Palotájának működtetéséhez 11,514 milliárd forint hozzájárulást terveztek.

A helyközi személyszállítási közszolgáltatások költségtérítése előirányzat 2014. évi kiadási előirányzata 185,508 milliárd forint, a helyközi személyszállítási közszolgáltatásokkal összefüggésben felmerülő, bevételekkel nem fedezett indokolt költségeket az EU szabályozása alapján a szolgáltatást nyújtó részére az államnak meg kell térítenie. Az előirányzat a helyközi személyszállítási közszolgáltatásokat végző vasúttársaságok

(MÁV-START Zrt., GYSEV Zrt.) és a Volán társaságok közszolgáltatással felmerülő, bevételekkel nem fedezett indokolt költségeihez nyújtandó költségtérítés forrását tartalmazza.

VM: mintegy 48 milliárddal nő a kiadási előirányzat

A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) tervezett jövő évi kiadási, bevételi és támogatási főösszegei is magasabbak az ideieknél - derül ki a hétfőn közzétett 2014-es központi költségvetésből, amely az Országgyűlés honlapján olvasható.

A tárca jövő évi kiadása mintegy 47,7 milliárd forinttal lehet több az ideinél: a terv szerint ugyanis a 2013-as 375,2 milliárd forinttal szemben 422,9 milliárd forintot költhet jövőre a minisztérium.

A VM bevételi előirányzata 2014-ben 214,8 milliárd forintot tesz ki, az idén ez 181,96 milliárd forint volt. A minisztériumi célok megvalósításának támogatására 2014-ben 208,1 milliárd forint áll rendelkezésre, szemben az idei 193,27 milliárd forinttal.

Több mint nyolcszázmillió forinttal nagyobb keretből gazdálkodhat a Külügyminisztérium

Az ideinél 807 millió forinttal több pénzből gazdálkodhat a Külügyminisztérium a 2014. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslat szerint.

A büdzsé tervezete a tárcának összesen 63,781 milliárd forintot irányoz elő. Ennek legnagyobb részét - 44,13 milliárd forintot - a külképviseletek igazgatására fordíthat a Külügyminisztérium, tavaly erre 41,703 forint jutott.

Központi igazgatásra 6,16 milliárd forintot fordíthat a tárca, a Külügyminisztérium háttérintézményeként működő Magyar Külügyi Intézet fenntartására pedig 156 millió forintot. Nemzetközi tagdíjakra és uniós befizetésekre 12,52 milliárd forintot, közhasznú és egyéb civil szervezetek támogatására 151 millió forintot, a közép-európai elnökségi feladatok ellátására 110 millió forintot, nemzetközi fejlesztési együttműködésre és humanitárius segélyezésre pedig 160 millió forintot kaphat a tárca.

A Külügyminisztériumról szóló fejezetben az indoklás szerint a 2014-es év kiemelten fontos feladata lesz, hogy kölcsönösen előnyös együttműködési terveket kínáljanak fel a Magyarországgal szomszédos országoknak, és maradandó eredményeket felmutatva, sikeresen fejezzék be az ország elnökségét a visegrádi csoport (V4, Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) élén.

A V4 elnöki pozícióját idén júliustól egy éven át látja el Magyarország.

Az indoklás arra is kitér, hogy a kedvezményes honosítás miatt 2011 óta "nemzetpolitikai többletfeladatok" hárulnak a magyar külpolitikára és konzuli hálózatra. Ezek közül 2014-ben különös súllyal esik latba a külhoni magyar állampolgárok választójog-gyakorlásának biztosítása, illetve a kedvezményes honosítás eredményeként "a megnövekedett konzuli ügyfélkörnek" magas színvonalú szolgáltatások biztosítása.

A törvényjavaslat szerint a magyar külkapcsolatoknak különösen jelentős színtere az Európai Unió. Az aktív, konzekvens és értékorientált Európa-politika arra irányul, hogy megerősítse az uniót, valamint abban Magyarország helyét, és a magyar nemzeti érdekeket sikeresen építse be az uniós döntéshozatalba - olvasható a dokumentumban. Hozzátették: 2014-ben az EU kiemelt céljai közé tartozik a gazdasági válság leküzdése, ennek keretében a növekedés újraindítása, a versenyképesség és a munkahelyteremtés előmozdítása, a gazdasági kormányzás kereteinek erősítése, a bankunió megvalósítása, valamint a 2014-2020 közötti többéves pénzügyi keret programjainak elindítása.

Kaleta Gábor, a Külügyminisztérium sajtófőosztályának vezetője az MTI-nek elmondta: jövőre a tárcának az alapfeladatain túl több más feladatot is el kell látnia: ilyen például az egyszerűsített honosítás folytatása, a 2014-es európai parlamenti és országgyűlési választásokhoz kapcsolódó külképviseleti szavazás lebonyolítása, valamint a kormány külképviseletek nyitására vonatkozó döntéseinek végrehajtása. Az utóbbival kapcsolatban megjegyezte: fontos cél a globális nyitás megvalósításához szükséges gazdaságdiplomáciai kapcsolatrendszer megerősítése.

A sajtófőnök meglátása szerint a Külügyminisztérium feladatai ellátásához olyan költségvetési forrásokat kapott, amelyek "feszes gazdálkodás mellett" biztosítják a célok elérését.

A jövő évi büdzsé megalapozásához 19 jogszabályt módosít a kormány

Benyújtotta a kormány a 2014. évi központi költségvetést megalapozó egyes törvények módosításáról szóló előterjesztést az Országgyűlésnek hétfőn, a javaslat 19 jogszabályt módosít.

Az államháztartásról szóló törvény szerint a kormánynak a költségvetés benyújtása mellett elő kell terjesztenie azokat a törvényjavaslatokat is, amelyek az abban foglaltak megalapozásához szükségesek.

A benyújtott előterjesztés módosítja egyebek mellett az államháztartás szabályozásával összefüggő és a központi költségvetéssel összefüggő egyes törvényeket.

Hajlékonyabbak lesznek az önkormányzatok adósságrendezési szabályai, a gépjárműadó ellenőrzésekor a NAV a személyes adatokhoz is hozzájuthat az önkormányzatoknál, a hulladéklerakási járulék a jövőben nem a szaktárcát, hanem a központi költségvetést illeti - egyebek mellett ezek a szabályok is szerepelnek a törvényjavaslatban.

A jogszabálycsomag a helyi önkormányzatok adósságrendezését szabályozó, még 1996-ban hozott törvény módosításával indul. Ez megengedi, hogy az önkormányzat és a hitelezői az adósságrendezés bármely szakaszában megállapodhassanak egymással. Ennek megfelelően hitelt is bármikor felvehetnek az önkormányzatok, a hitelezőik kifizetésére. Erre azonban külön szabályok vonatkoznak.

Kiegészítésképpen került be a szövegbe az a megkötés, hogy a zálogjoggal biztosított követelés tulajdonosa - az adósságrendezési eljárás megindulásától - nem gyakorolhatja a zálogjogát. (A vállalkozások csődeljárásaiban a jelzálogjoggal biztosított követelés kielégítése megelőzi az ilyennel nem bíró követelést. Az önkormányzati csődnél viszont a zálogjoggal rendelkező hitelező egy szintre kerül az azzal nem bíróval.)

Az egyezség során az önkormányzatnak az állammal szembeni tartozása - például az adó- és járuléktartozás - megfelezhető. Ehhez azonban az államháztartásért felelős - jelenleg a nemzetgazdasági - miniszter engedélye szükséges.

Az új szabályokat azokban az adósságrendezési eljárásokban is alkalmazni kell, amelyeknél a bíróság még nem hagyta jóvá a vagyonfelosztási javaslatot.

A gazdasági stabilitási törvény már 2011 óta korlátozza az önkormányzatok hitelfelvételét. Az egyik szabály szerint az önkormányzatnak a hitel miatti - tárgyévi - összes fizetési kötelezettsége (a hitel futamidejének végéig) egyik évben sem haladja meg az önkormányzat adott évi saját bevételeinek 50 százalékát, de ehhez is kell a kormány hozzájárulása. Kivételes, vagy pedig az önkormányzat működését veszélyeztető esetben a kormány eltekinthet az 50 százalékos aránytól.

A módosítás ugyanezeket a feltételeket szabja a kormány hozzájárulásához akkor, ha az önkormányzatnak azért kell hitelt felvennie, mert jogerős bírósági ítéletbe foglalt fizetési kötelezettségét kell teljesítenie.

Az államháztartási törvény módosítása meghatározza a jogellenesen igénybe vett, illetve felhasznált költségvetési támogatás visszafizetésekor alkalmazandó késedelmi kamatot. Ez a késedelemmel érintett félév első napján érvényes jegybanki alapkamat kétszerese.

Ugyancsak az államháztartási törvény engedi meg jelenleg is az adóhatóságnak azt, hogy az önkormányzatok által beszedett gépjárműadó dokumentumaiba - ellenőrzési céllal - betekinthessen. Így hozzájuthat az adótitkokhoz is, de nem férhet hozzá a személyes adatokhoz. A módosítás törli a személyes adatokhoz való hozzáférés tilalmát.

Az idei költségvetést megalapozó, tavalyi törvénycsomag módosította úgy az államháztartási törvényt, hogy az állami szférában a kincstár által működtetett központi bérszámfejtés működjön 2014 első napjától. A mostani módosítás ezt egy évvel eltolja.

A szociális törvény módosítása bevezeti a kiemelt ápolási díjat, amely annak jár, aki a legsúlyosabb egészségi állapotú hozzátartozóját ápolja. Ez a díj az ápolási alapdíj 180 százaléka.

A tavalyi dohánykereskedelmi törvény írta elő azt, hogy "a dohánytermék-kiskereskedelem szervezésének előmozdítására, a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság átengedéséről szóló pályázat kiírásának, elbírálásának, a koncessziós szerződés megkötésének előkészítésére, valamint a megkötött koncessziós szerződés ellenőrzésére a miniszter 100 százalékos állami tulajdonban lévő zártkörűen működő nonprofit részvénytársaságot alapít". A mostani kiegészítés a miniszter kötelezettségévé teszi az említett zrt. működési célú támogatását.

Ugyancsak ez a törvény egészül ki a koncessziós díjak beszedési szabályával. Ez az illetékes miniszter feladata, de a zrt.-vel szedeti be, majd utalja azt tovább. A nettó koncessziós díjat a kincstár, az áfát pedig az adóhatóság kapja. A késedelmi pótlék, a kártérítés és a kötbér viszont a minisztérium saját bevétele lesz.

A hulladéktörvény módosítása megváltoztatja a lerakási járulék feletti rendelkezést. Ez jelenleg a környezetvédelemért felelős minisztériumot illeti, a jövőben a központi költségvetés kapja.

Amennyiben a hulladékelszállítást az önkormányzat nem tudja biztosítani, akkor egy másik hulladékszállítót kell kijelölni - erről az idén nyáron elfogadott, a vészhelyzetről szóló törvény, és a végrehajtási rendelete intézkedik. Jelenleg ilyenkor a kijelölt szemétszállítót - közszolgáltatót - a lerakási járulékból kell kifizetni. A jövőben ez a központi költségvetés dolga.

MSZP: "homokra épített kártyavár" lehet a jövő évi büdzsé

Az MSZP gazdaságpolitikai ügyekért felelős frakcióvezető-helyettese szerint "homokra épített kártyavár" lehet a jövő évi költségvetés, ha a kormány 2 százalékos növekedéssel számol.

Józsa István szocialista frakcióvezető-helyettes hétfőn még a 2014-es költségvetés beterjesztése előtt nyilatkozott erről újságíróknak.

Azt mondta: semmit jót nem ígér, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a szeptember 30-ai határidőig várt a büdzsé benyújtásával. Véleménye szerint az elmúlt három év költségvetései elszegényedést hoztak, és például a beruházási ráta ma 25 százalékkal kisebb az öt évvel ezelőttinél, így megalapozatlan "az a sikerpropaganda, amit a Fidesz hétvégi kongresszusán is hangoztatott".

Józsa István kijelentette: a szocialisták azt várják, hogy a jövő évi költségvetés javítsa a nők, a gyermekek, a nyugdíjasok, a kis- és közepes vállalkozások és a munkavállalók helyzetét, és ha kormányra kerülnek, ennek érdekében fognak politizálni.

Jobbik: ez a megszorítások költségvetése

A Jobbik szerint a jövő évi költségvetés a megszorítások büdzséje, amely "a kudarcot kódolja magában" és esélyt sem ad a gazdaság növekedésének beindítására.

Z. Kárpát Dániel hétfői sajtótájékoztatóján kritizálta a benyújtott 2014-es költségvetést, amiért az nem tartalmaz szerkezeti változásokat, továbbra is Európa legmagasabb adókulcsát és áfáját tartalmazza, magasan tartja az elvonási szintet és nem vezeti ki a korábbi megszorításokat sem. Így a jobbikos politikus szerint hiába jár jobban néhány terület nominálisan, mert a szerkezeti gondok állandósulnak a gazdaságban.

Az ellenzéki párt szerint az államadósság újratárgyalásával, a devizahitelesek problémájának megoldásával, egy otthonteremtési és bérlakásépítési program beindításával, illetve a belső fogyasztás erősítésével lehetne kihúzni a magyar gazdaságot a jelenlegi rossz állapotából.

Z. Kárpát Dániel hozzátette: ha ez a költségvetés ebben a formájában lép életbe, akkor a 2014-es választások után brutális megszorítások következhetnek.

MTI

hozzászólás

Facebook

Hozzászólások