Magyar-dél-afrikai vegyesvállalatok segíthetik az afrikai kontinenst

A nagykövet kedvező benyomásokat szerzett tárgyalásai során. Elmondta, hogy nemcsak saját országát, hanem az afrikai kontinens tizenöt déli államát tömörítő, száznyolcvanmilliós népességű Dél-afrikai Fejlesztési Közösséget is képviseli. Johann Marx a polgármesteri találkozót követően exkluzív interjút adott lapunknak.

- Excellenciás úr, ön 2013 óta teljesít szolgálatot hazánkban. Gondolom, nem ez az első állomáshelye.

- Ezt megelőzően Izraelben töltöttem négy esztendőt, azt megelőzően nyolc évet Franciaországban három különböző beosztásban, előtte öt évet Svájcban, továbbá három és fél évet Argentínában. Természetesen az állomáshelyek között mindig töltöttem időt otthon is, a Dél-afrikai Köztársaságban.

- A családja hogyan fogadta ezt a sok váltást, változást?

- Nagyon szerették ezeket a külföldi tartózkodásokat. Sajnos ide, Magyarországra nem kísért el a családom, a feleségem és a lányom azért, mert a lányom Dél-Afrikában végzi mérnöki tanulmányait, és idén fejezi be az alapképzést. Ezért a feleségemmel, aki szintén a külügyminisztériumban dolgozik, azt beszéltük meg, hogy otthon marad vele.

Johann Marx, a Dél-afrikai Köztársaság magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete Fotó: Ady Géza

- A Dél-afrikai Köztársaság a földrész legerősebb gazdasága. Melyek a kapcsolódási pontok Európával?

- Kiváló kapcsolataink vannak és az Európai Unió ezen belül a legnagyobb kereskedelmi partnerünk.

- Mely területekre terjed ki ez, és mik a prioritások ezen, ezeken belül?

- Köztudott, hogy Dél-Afrika egy ásványi anyagokban gazdag ország. Elég, ha csak az aranyat, a gyémántot, a platinát, a feketeszenet vagy épp a vasércet említjük, de sok más értékes nyersanyag lelőhelye az ország. Ezen export-irányultság mellett fontos részét képezik kereskedelmi kapcsolatainknak a mezőgazdasági termékek, amelyek között fontos helyet foglalnak el a dél-afrikai borok, amelyek kiválóak.

- Itt, Magyarországon van kedvenc bora?

- Igen, a villányi és az egri borokat kedvelem, legyen az vörös- vagy fehérbor.

- Ön több vidéki városban is találkozott elsősorban a felsőoktatás képviselőivel, kamarai tisztségviselőkkel, vállalati szakemberekkel is. Mi a célja ezeknek?

- Látogatásaim fő célja az, hogy feltérképezzem azokat az együttműködési területeket, amelyeket országaink és térségeink között erősíteni tudunk. Magyarország kiemelkedőt nyújt az oktatás területén. Dél-Afrika számára a szaktudás, a készségek fejlesztése prioritást jelent. Elsősorban a mérnöki és orvostudományi területeken, mert ezeken szakemberhiánnyal küzdünk. Azt gondoljuk, hogy ebben Magyarországnak nagyon fontos szerepe lehet. Sajnos otthon huszonöt százalékos a munkanélküliség, nagyon magas a magyarországi öt százalékhoz képest.

Mindemellett rendkívül aktívak a kereskedelmi kapcsolataink, hiszen Magyarországnak Dél-Afrikában is létesült egy kereskedőháza, amelynek feladata egyebek között a magyar cégek dél-afrikai üzleti kapcsolatainak segítése. Ugyanakkor a két ország működtet egy gazdasági vegyesbizottságot is, amelynek legutóbbi ülésén Szabó László úr, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszterhelyettese elnökölt.

- A víz ma a legveszélyeztetettebb erőforrásunk, hangzott el a közelmúltban Áder János köztársasági elnök felszólalásában a Budapesti Víz Világtalálkozó 2016-on. Mindez a fenntartható fejlődés záloga is egyben. Hogyan vélekedik ön erről?

- Nálunk Afrikában ez központi kérdés. A kontinens legtöbb részén ugyanis nincs meg az a vízzel kapcsolatos infrastruktúra, ami itt, Európában megvan. Úgy gondoljuk, hogy az önök országa a vízgazdálkodás és a vízzel kapcsolatos infrastruktúra kialakítása területén olyan szakértelemmel rendelkezik, amely nagy hasznára válhat a mi országunknak. Az ön kérdésében említett találkozón részt vett a dél-afrikai küldöttség is, amelynek egyik feladata volt a két ország közötti vízügyi megállapodás előkészítése, amelyet a terveink szerint hamarosan alá is írhatunk.

- Az Európát sújtó migránsválság nem újdonság a Dél-afrikai Köztársaságban, hiszen ismereteim szerint közel hétmillióan vannak önöknél.

- Ez igaz, hogy hétmillió migráns van nálunk, ugyanis az történik, hogy vagy északra, Európa felé, vagy délnek, hozzánk indulnak el munkalehetőséget keresni a földrész középső részei felől, illegálisan átlépve a határt. Mindez Dél-Afrika ötvenöt milliós lakosságához képest nagyon magas arány. Elképzelhetik, hogy ha az európai kontinens ötszázmilliós közösségét az az egy-, másfélmillió bevándorló így megrázta, akkor ez a közel hétmillió nekünk mit jelent. Tisztában vagyunk azzal, hogy Orbán Viktor miniszterelnök úr is nagyon fontos központi kérdésnek tartja a migránsválság kezelését, és ahogy ő, úgy mi is azt képviseljük, hogy az egyetlen hosszú távú megoldás erre az lehet, hogy az afrikai országokban megfelelő munkalehetőségeket teremtsünk az embereknek. Úgy gondoljuk, hogy számos magyar cég rendelkezik olyan szakértelemmel, amelynek birtokában segíteni tudná ezeket az országokat abban, hogy az infrastruktúrájukat és az iparukat fejlesszék. Mindez magyar-dél-afrikai vegyesvállalatok formájában is létrejöhetne, hiszen a dél-afrikai cégek nagyon jó helyismerettel rendelkeznek ezen a kontinensen. Ezeket a lehetőségeket a találkozónk során Cserna Gábor polgármester úrnak is elmondtam.

- Közeleg a karácsony. Lesz lehetősége arra, hogy az ünnepeket szerettei körében töltse?

- A feleségem és a lányom idén is Budapestre jönnek, ahogy tavaly is, mert mindketten nagyon szeretik Magyarországot.

- Köszönöm az interjút és kellemes ünnepeket kívánok!