Megint vágtak egyet

A mérséklés egyik legfontosabb indoka, hogy az infláció az elmúlt időszakban is jelentősen elmaradt a jegybank 2-4 százalékos célsávjától. A kamatpolitika lazítása eredményeként az inflációs mutató növekedhet.

A Századvég gazdaságkutató elemzése szerint mivel a jegybank az alapkamatot kis lépésekben mérsékli, ezért a kamatcsökkentés hatására nem kell attól tartani, hogy az infláció ennek hatására elszabadulna: a kamatcsökkentés eszközével inkább a célsáv alja válik elérhetővé. Az MNB 2001 óta alkalmazza az inflációs célkövetés rendszerét. 2005 augusztusa óta az inflációs cél 3 százalék, amit tavaly 2-4 százalékos célsávra határozott meg. A kamatcsökkentés legfontosabb indoka a tartósan alacsony infláció: a fogyasztói árak 2014-ben és 2015-ben is csökkentek, majd egy mérsékelt növekedés után az idén márciusban ismét deflációt mért a KSH. A kamatcsökkentés eredményeként a forint más valutákhoz viszonyítva kismértékben gyengül, vagy kevésbé erősödik. Ennek az árfolyamra azonban a közvetlenül nem jelentős a hatása, a Századvég értékelése szerint 15 bázispontos csökkentés mindössze fél forinttal tenne drágábbá egy eurót. Jelentősebb tényező a piaci szereplők gondolkodására gyakorolt hatás, amely akár néhány forinttal is drágíthat ja az eurót. A gyengébb forint drágább importhoz és így magasabb inflációhoz vezet, ugyanakkor kedvezőbb feltételeket teremt az exporthoz, ami segíti a gazdasági növekedés dinamizálását.

- Az infláció növekedése a kamatdöntés hatására csupán néhány tized százalékpont lehet, a mutató megugrásától nem kell tartani - hangsúlyozza Századvég. A kamatcsökkentés hatására kismértékű csökkenés következhet be a hitelek kamatainál és az államadósság kamatterhében, ám a betéti kamatok is tovább mérséklődhetnek. Összességében arra számíthatunk, hogy Magyarországon továbbra is alacsony lesz a jegybanki alapkamat, az infláció az idén is alacsony marad, tehát jelentős drágulásra nem számíthatunk.

Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere szerint az inflációs kilátások a bejelentett áfacsökkentések miatt rövid távon még lejjebb tolódtak, ami hosszabb távon is nyomott szinten tarthatja a pénzromlási ütemet, így átfogó lazításra van szükség. Az elemzői várakozások szerint a jegybank a legutóbbi kamatvágást követően tovább folytatja majd a lazítást. Hosszabb távon ugyanakkor a nyersanyagárak stabilizálódása, a költségvetési lazítás, és az érezhető bérnyomás a hazai gazdaság bizonyos szektoraiban előbb-utóbb felfelé hajtja majd az árakat.