Mi a munkaidőkeret? A jogász válaszol

A heti 40 órás munkahét helyett a munkáltatók rugalmasabban is meghatározhatják. Ilyen a kötetlen munkaidő vagy a munkaidőkeret intézménye.

Mind az elszámolási időszak megállapítása, mind a munkaidőkeret alkalmazása lehetőséget ad a munkáltatónak az munkaidő egyenlőtlen beosztására. Így mindkét formában a munkavállalók munkaidejét az egyenetlenül jelentkező termelési feladatokhoz, a megrendelések hullámzásához tudja igazítani a munkáltató. Ez az intézmény lehetőséget ad arra is, hogy egymást követő hat napon is munkavégzésre kötelezze a munkavállalóját.

A munkaidőkeret alkalmazásakor is érvényesek a munkaidő beosztására vonatkozó általános szabályok. A munkavállaló napi munkaideje négy óránál rövidebb nem lehet, a napi tizenkét órát azonban nem haladhatja meg. A heti munkaidő tartama legfeljebb negyvennyolc óra lehet.

Az adott havi bér elszámolásaként egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén az alábbiak szerint kell a bért megállapítani. A havibéres díjazás esetén a munkavállalónak – a beosztás szerinti munkaidő mértékétől függetlenül – a havi alapbére jár, csak az elszámolási időszak végén kell „órában” elszámolni. Az órabéres díjazás esetén a munkáltató a munkavállaló munkabérét az adott hónapban irányadó általános munkarend szerinti havi órájának az alapulvételével kell elszámolni és kifizetni.

Az elszámolási időszak lejártakor azonban az általános munkarend és a napi munkaidő, valamint a teljesített munkaidő alapulvételével el kell számolni a munkavállaló munkabérét. Az elszámolás azt jelenti, hogy az elszámolási időszakban ledolgozandó és az elszámolási időszakban ténylegesen ledolgozott órák számát össze kell vetni, és az óraeltérések jellegének megfelelően kell alkalmazni a díjazási szabályokat.

A munkaidőkeret tartama kollektív szerződés rendelkezése szerint legfeljebb tizenkét hónap vagy ötvenkét hét, ha ezt a technikai vagy munkaszervezési okok indokolják. Amennyiben nincs kollektív szerződés hatályban, akkor maximum négyhavi munkaidőkeretet lehet.