Harmincezer forintig terjedő bírsághoz vezethet ha nem engedi be a kéményseprőt

Németh Sándort, a Kémény Zrt. vezérigazgatóját kérdeztük, aki elmondta, Fejér megyében jobb a helyzet, már évekkel ezelőtt elkezdtek egy szigorító programot. Elérték azt, hogy az országos átlaghoz képest jobb a kémények állaga, körülbelül 10-15 százalékuk szorul javításra. Tízből kilencen biztosan úgy vannak a kéménnyel, hogy ez csak egy nyűg, egy szükséges rossz. Ha pedig a tulaj nem foglalkozik vele, nem engedi be a kéményseprőt, jelentjük a katasztrófavédelem felé, akik már szankcióval is élhetnek, a bírság harmincezer forintig terjedhet - mondta Németh Sándor.

Lakatos János kéménybélelő mester. A lakásokban a kémények csak béleltek lehetnek. A szakember éppen egy kéményt bélel Fotó: Ady Géza

A szakemberek kiegészítő védelemként mindenképpen javasolják az EU szabványnak megfelelő szén-monoxid-érzékelők használatát, amit nagyjából fejmagasságban kell elhelyezni.

- A legtöbb probléma a koromzsák ajtókkal és a tisztítónyílásokkal van, főleg a régebbi típusú kéményeken töredezettek, nem zárnak rendesen. Ezeket ki kell cserélni. A kályhát és a kéményt összekötő cső rögzítése sem mindig megfelelő. A kémények tetőn kívüli állapota is problémás lehet : a fuga kipotyog, a kéménycsövek hiányosak, vagy repedezettek. A nagyon kátrányos kéményt gyakorlatilag már bontani kell, és újat kell építeni helyette válaszolt Németh Sándor arra a kérdésre, mitől lehet veszélyes egy kémény, melyek a legfőbb szabálytalanságok.

- Évente egyszer meg kell jelennünk, de az ingatlanállomány tíz százalékába, (ez 240 ezer ház kémény tíz százalékát jelenti) nem engedik be a kéményseprőket. Pedig a rezsicsökkentés miatt már a felére lecsökkent a kéményseprés díja: ott tartunk, hogy egy átlag kémény egy évben mindössze 1500 forintba kerül tette hozzá a Kémény Zrt. vezérigazgatója.

A szén-monoxid-mérgezések gyakorisága megnő a téli időszakban, de egész évben jelenlévő veszélyről van szó. Fejér megyében az elmúlt fűtési szezonban (októbertől áprilisig) tizenhárom bejelentés érkezett szén-monoxid-mérgezés gyanúja miatt a katasztrófavédelemhez. Ezek közül hét esetnél mutatták ki a szén-monoxid jelenlétét, és tizenkét embert szállítottak kórházba mondta Szabó-Bisztricz Anett megyei katasztrófavédelmi szóvivő.

- A mérgezéses esetekről elmondható, hogy körülbelül egynegyede a fürdőszobában következik be, hiszen e helyiségek alapterülete és légtere jellemzően kicsi. A vízmelegítő, vagy a kazán működése során elhasználja a helyiség levegőjét, ezért nagyon fontos a fürdőszoba megfelelő szellőzéséről gondoskodni. Ha letakarjuk a szellőzőt, máris életveszélyes állapotot teremtettünk. A fürdőszobai gázüzemű készülék működésére jelentősen kihat az, ha a használatával egy időben a konyhában, vagy a mellékhelyiségben elszívó működik. Ebben az esetben ugyanis nem jut megfelelő mennyiségű levegő a fürdőszobai gázkészülékhez, visszaáramlik az égéstermék és fennáll a veszélye a szén-monoxid-szint megemelkedésének. Sajnos ilyen eset is történt az elmúlt fűtési szezonban Fejér megyében tette hozzá a szóvivő. Fontos hangsúlyozni, hogy a szén-monoxid-érzékelők használata nem helyettesíti a tüzelő- és fűtőberendezések felülvizsgálatát, tisztítását, a kémények karbantartását, illetve a levegő utánpótlásának biztosítását.

De a szakemberek kiegészítő védelemként mindenképpen javasolják az EU szabványnak megfelelő szén-monoxid-érzékelők használatát, amit nagyjából fejmagasságban kell elhelyezni.