A hazai acélipar nem képes kihasználni azt, hogy csökkent az ukrán export

Erre mutat rá Magyarország egyik vezető acélipari disztribútora, a Carboferr Kereskedőház Zrt lapunkhoz eljuttatott közleményében. A Carboferr szerint alultőkésítettségük és egyes esetekben nem áttekinthető tulajdoni viszonyaik miatt a magyar gyártók nem tudják kihasználni a kedvező lehetőségeket, így térségünkben továbbra is elsősorban a lengyel, olasz, román, cseh és szlovák vállalatok uralják a regionális piacot.

Az orosz konfliktus miatt a világ ötödik legnagyobb acélexportőrének számító Ukrajna 2013-as 32,8 millió tonnás acél- és nyersvas termelése 2014-re 17,1%-kal 27,2 millió tonnára zsugorodott, 2015 első két hónapjában pedig a termelés 3,46 millió tonna volt, 29%-kal kevesebb mint tavaly ilyenkor - derült ki a Nemzetközi Acélipari Statisztikai Ügynökség (ISSB) adataiból. Az ukrán Metallurgprom további 23%-os csökkenést prognosztizál idénre, ami mindössze 20,76 millió tonnás éves össztermelést jelent.

Az ukrán-orosz helyzet a kelet-közép-európai régió gyártói és disztribúciós piacait is érintette, köztük Magyarországét is - állítja Fazekas Roland, a Carboferr Kereskedőház vezérigazgatója. A konfliktus miatt előállt helyzet egyértelműen az úgynevezett folyékony szakaszban keletkező, alapanyagnak számító acélbuga előállítását érinti a legrosszabbul: ezekből jelentősen kevesebbet állítanak elő a konfliktus kezdete óta.

De a régiónkban működő integrált acélművek, amelyek folyékony fázissal, mind pedig acélhengerműi kapacitással is rendelkeznek is megérzik az olcsó ukrán alapanyag mennyiségének csökkenését, hiszen már nem tudják maximálisan kihasználni a kapacitásaikat mutatott rá Fazekas Roland. A gyengébb pénzügyi helyzetben lévő közép-európai integrált gyártók egy része már bezárt (vitkovicei rúdhengermű, 2015 végén az ostravai acélmű is) vagy kilátásban van a leállásuk. De működési gondokkal küzd a trineci acélmű, illetve a lengyel Chestochowa is, míg a szerb Zelezara Smederevo működtetését időlegesen kiszervezték. A még működő acélműveknél pedig a hengerművek (például Huta Bathory) harcolnak a bugabeszerzésért.

Bár 2014 első félévéhez viszonyítva a magyar acélipar termelése 30,5%-kal növekedett a második félévben, de ez a 1,15 millió tonnás éves teljesítmény továbbra is eltörpül a 1637 millió tonnás világtermelés mellett. A felfutás oka egyrészt a Dunaferrnél augusztusban üzembe helyezett második nagyolvasztó beindulása volt, illetve az a hazai többletkereslet, amelyet az ukrán export elapadása után a hazai termelőknek kellett kielégíteni. Fazekas Roland szerint a hazai gyártók azt a geopolitikai versenyelőnyt biztosító piaci tendenciát sem tudják kihasználni, hogy számos főleg német tulajdonban lévő gyártó előírja, hogy a termék az EU-ból származzon, azaz a hengerelés az unióban történjen akkor is, ha az előállításhoz szükséges alapanyag a közösségen kívülről érkezett.