Nő a lakossági fogyasztás

Az első negyedévben tovább gyorsulhat az infláció, de a 3 százalékos jegybanki inflációs cél átlépésére ebben az évben nem számítanak az elemzők, akik a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adataira reagáltak.

A KSH kedden közzétett adatai szerint januárban a fogyasztói árak átlagosan 2,3 százalékkal magasabbak voltak, mint egy évvel korábban, tavaly decemberhez viszonyítva pedig a fogyasztói árak átlagosan 0,4 százalékkal nőttek.

Virovácz Péter szerint a következő hónapokban hasonlóan magas maradhat az árdrágulás éves üteme, meg is haladhatja a 2,5 százalékot. Az év egészében átlagosan 2,5 százalékos inflációra számít, felfelé mutató kockázatokkal. Kommentárjában rámutatott: az infláció hirtelen megugrásában nagy szerepet játszott az üzemanyagok árának emelkedése, ami önmagában 1,1 százalékponttal növelte az inflációt. Az egyes termékköröket, főként alapvető élelmiszereket érintő áfacsökkentések ennek hatását mérsékelték, de az élelmiszerek ára így is 1,4 százalékkal nőtt éves összevetésben. A tartós fogyasztási cikkek ára viszont a 2016. januári szinthez képest 0,4 százalékkal csökkent, ez többnyire a külső alacsony inflációs környezetnek tudható be, mert ezeket a termékeket nagy arányban importálja a magyar gazdaság.

Jobbágy Sándor kiemelte, hogy több mint három és fél éve nem volt ilyen magas az infláció. Szerinte is tovább gyorsulhat az inflációs ütem az idei első negyedévben, de az év egészében nem számít folyamatos emelkedésre, várakozása szerint az éves átlagos infláció két százalék fölött alakulhat.

A béremelkedések és részben ehhez kapcsolódva a belső kereslet, illetve fogyasztás erősödése nagyobb mértékben járulhat hozzá az inflációhoz, ahogy az olajárak várható enyhe emelkedő trendje is.

A három százalékos jegybanki cél tartós átlépésére ugyanakkor ebben az évben még nem számít az elemző. Ennek megfelelően monetáris szigorításra sem, de nem konvencionális intézkedések, illetve a monetáris politikai eszköztár változása ebben az évben is napirendre kerülhet, tette hozzá.

Suppan Gergely szerint az üzemanyagárak tavaly február-márciusi mélypontjának bázishatása miatt márciusra az infláció elérheti a 3 százalékot, majd visszatér 2,2-2,5 százalék közelébe.

Kommentárjában hangsúlyozta: az év elején számos ellentétes hatás befolyásolja az infláció alakulását. Egyes áruk, szolgáltatások - baromfihús, tojás, nyers tej, internet, vendéglátás - célzott áfacsökkentése lefelé húzhatja az inflációt. Bázishatások, az üzemanyagárak, a növekvő belső kereslet, valamint a bérkiáramlás erősödése ugyanakkor felfelé tolhatja, a bérköltségek növekedését azonban a járulékok csökkentése némileg ellensúlyozza.

Idén éves átlagban 2,4 százalékos árdrágulást vár az elemző, de a gyorsuló belső kereslet és a bérköltségek növekedése miatt az infláció erőteljesebben is nőhet, a jövő év elején pedig elérheti a 3 százalékos inflációs célt.

Emiatt rövid távon a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kommunikációjából kikerülhet, hogy a monetáris tanács kész további, nem konvencionális eszközök használatára, de még nem számít a kondíciók szigorítására.

Ürmössy Gergelyvezető makrogazdasági elemző is kiemelte: a következő hónapokban folytatódhat a pénzromlás ütemének gyorsulása, a teljes évben végig 2 százalék felett maradhat az infláció. Az éves átlag 2,5 százalék lehet, jövőre pedig már elérheti a ráta az MNB 3 százalékos inflációs célját.

Annak ellenére, hogy felpörög az infláció, a monetáris tanács vélhetően nem fog kamatváltoztatással reagálni, mert a tagok kívánatosnak tartják a negatív reálkamat fenntartását.

Németh Dávid kommentárjában kiemelte, folyamatosan érezhető az inflációs adatokban a lakossági fogyasztás növekedése, ami részben a reálbérek növekedésével magyarázható. Szerinte ha a mostani szinten marad az olajár, akkor áprilisban az üzemanyagok ára csökkenhet.