Orosz mágnás került képbe - Kétszer huszonegymilliárdos tőkerendezés a Dunaferrnél

Tavaly, szilveszter előtt egy nappal határozott az ISD Dunaferr Zrt. közgyűlése arról, hogy 27,215 milliárd forintról 6,04 milliárdra csökkentik a dunaújvárosi vasmű alaptőkéjét - derül ki a múlt heti Cégközlönyből. Technikailag ez úgy történik, hogy felülbélyegzik a részvényeket, a vasműpapírokat névértékük 4,5-szeresével, 1130 forintra árazzák le. A lépést kötelező alaptőke-leszállítással indokolja a társaság. Pontos mérlegadatokat azonban hiába keresünk az Igazságügyi Minisztérium adatbázisában, eddig csak a vasmű 2014-es évről szóló beszámolója volt elérhető. Az utolsó hozzáférhető adat szerint mindenesetre a cég saját tőkéje 4,19 milliárd forint volt, ami a jegyzett tőke hatodát sem érte el.

A tavaly év végi közgyűlésen arról is határoztak, hogy a 6,04 milliárdra leszállított alaptőkét 27,058 milliárd forintra felemelik. Kibocsátanak 18,6 millió darab új részvényt, amelyek névértéke 1130 forint, kibocsátási értéke 3000 forint. Az úgynevezett ázsiós tőkeemelés így 55,8 milliárd forint.

Korábban lapunknak válaszolva a cégvezetés elmondta: prioritásként kezeli a meleghengermű kapacitáskihasználásának növelését
Fotó: Ady Géza

Már a 2014-es mérleg alapján is több mint 20 milliárdos tőkepótlásra volt szüksége a Dunaferrnek. A cég 2011 óta összesen több mint 90 milliárd forint veszteséget mutatott ki, miközben a kötelezettségei 222 milliárd forintra híztak. A magyar kormány a válsághelyzetre tekintettel 2013-ban már ajánlatot is tett a Dunaferr megvásárlására. Vételi ajánlatát tavaly is fenntartotta - segítendő a Dunaferr pénzügyi és gazdasági helyzetének normalizálását -, amikor 480 millió forint állami munkahely-megtartó támogatásról állapodott meg a céggel. Az pedig vállalta, hogy eláll a korábban kezdeményezett 890, illetve a tavaly áprilisban bejelentett további 300 fős elbocsátási szándékától.

Nyáron arról érkeztek hírek, hogy a vasmű csak fél gőzzel termel. A Dunaferrnél azonban cáfolták, hogy a cég bajba került volna. Azt, hogy a gyár nem működött teljes kapacitással, részben a kereslet alakulásával, részben a beruházásokkal-felújításokkal magyarázták. A Dunaferr akkor azt közölte, hogy az eredményei 2015-ben javultak az előző évekhez képest: 272 milliárd forint bevételt és 2,8 milliárd EBITDA-t (adózás, kamatfizetés és értékcsökkenési leírás előtti eredmény) ért el. Sőt 2016-ban még jobb adatokat, 315 milliárd árbevételt és 5,8 milliárd EBITDA-t vártak. Szakértők ezzel szemben 10 milliárd körüli mérleg szerinti veszteséget becsültek a Világgazdaságnak. Azóta sem derült ki, melyik állítás áll közelebb a valósághoz, részletes beszámoló nem került be a cégbíróságra.

A Dunaferr eddig nem reagált a Világgazdaság megkeresésére. Nem hivatalos források szerint a formálisan ukrán-orosz hátterű, a ciprusi Nicosiában bejegyzett Steelhold Limited, valójában az ukrán ISD csoportnak korábban hitelező orosz állami külgazdasági bank, a Vnyesekonombank érdekeltségébe tartozó vasmű tulajdonost vált. A változásról már határoztak, a tőkerendezés ennek az előjátéka. A Világgazdaság oroszországi forrása szerint az orosz milliárdosok közé tartozó, dagesztáni születésű üzletember, Kerimov Szulejman érdekkörébe kerülne a dunaújvárosi vasmű.

Forrás: Világgazdaság