Pozitív évet zárhat a vendéglátóipar - hurráhangulat azonban nincs

Úgy látszik, a gasztronómia iránti érdeklődés nem lanyhult az elmúlt években, és mind a külföldi turisták, mind a hazai lakosság egyre több pénzt hagy az éttermekben és az egyéb vendéglátó-ipari egységekben. A szektor összárbevétele 2015-ben 387 milliárd forintról 457 milliárd forintra emelkedett. Ilyen mértékű növekedésre nem volt példa az elmúlt években. Ugyanakkor még mindig a vendéglátás számít az egyik legkockázatosabb szolgáltatási ágnak, amit a veszteséges vállalkozások magas aránya is jól mutat. A szektor jövőbeli teljesítményét a turizmus fejlődése, a belső fogyasztás alakulása, és a szektor munkaerő-problémájának lehetséges megoldása fogja meghatározni a következő években - olvasható az Opten napokban megjelent összesítésében.

Többen betérnek - forgalomnövekedésről számoltak be a lapunknak nyilatkozó szakemberek, akik évtizedek óta dolgoznak a vendéglátásban, ám kifejtették: a fejlődéshez elengedhetetlen, hogy a következő években is folyamatosan emelkedjen a vásárlóerő, így nőhetnek majd a jövedelmek is  Fotó: Ady Géza

- Közel hasonló tapasztalatokról számolhatunk be mi is. A forgalomnövekedés alapja a fogyasztás bővülése, ám ez önmagában még nem elegendő. A mutatók valóban jók, és optimizmusra adnak okot, ám mindehhez az utóbbi évek megfeszített és tudatos munkájára is szükség volt. A vendéglátás egy roppant árérzékeny piac, ahol egyaránt kell elérhető árakat kínálni, folyamatosan fejleszteni, és egyre jobb és jobb minőségi szolgáltatást nyújtani a vendégeknek - mondta el lapunk megkeresésére Grábics Gábor, Corner Cafét és Hotelt is üzemeltető a Cornergroup ügyvezető igazgatója, aki arra is emlékeztetett, hogy a 2008-as nagy gazdasági válság után nagyon nehezen állt talpra a szektor, különösen igaz ez a vidéki, minőségi szolgáltatást és gasztronómiai értéket képviselő egységekre, amelyek jelentős része éveken át inkább veszteséget termelt a tulajdonosoknak.

- Az idei évről pontos számaink még nincsenek, ám valóban igaz, érezhetően növekedett a forgalom. Mindettől függetlenül naponta meg kell küzdeni a vendégekért, hiszen sajnos a helyi és a térségi vásárlóerő annyira nem növekedett, hogy kényelmesen el tudja tartani a helyben működő éttermeket, vendéglátó-ipari egységeket. Próbálkozunk új szolgáltatásokkal, ételvariációkkal, menükínálattal - sokat tanulunk mindebből. Az látható, hogy a fogyasztók igénylik az újdonságokat, az egészségtudatosabb táplálkozást - felelte megkeresésünkre Horváth Attila, a Campus Éttermet és a Kiskohászt üzemeltető Gasztro-Life Kft. ügyvezetője.

A hazai vendéglátással kapcsolatban egyre többször napirendre kerül a szakképzett munkaerő hiánya, az elvándorlás és a fiatal munkaerő betanítása, toborzása. E témában is kérdeztük a két szakembert.

- Semmi újat nem mondok azzal, hogy a vendéglátás talán a legfontosabb kulcseleme a felkészült és motivált szakember. Évtizedek óta tudatosan foglalkozunk ezzel a kérdéskörrel. Figyelünk arra, hogy alkalmazottainkat képezzük, és egy olyan munkakörnyezetet alakítsunk ki, ahol jó dolgozni - fogalmazott Grábics Gábor.

- A munkaerő-kiáramlás valóban jelentős probléma, ám büszkén mondhatom, hogy nálunk sikerült egy jól működő, önálló és kreatív csapatot összeállítani. Tény, sajnos még hosszú évekig nem tudunk majd versenyezni a külföldi - osztrák, német, svájci - bérekkel és juttatásokkal, ám korrekt feltételeket és kiszámíthatóságot tudunk nyújtani a jól kvalifikált munkaerőnek. A piaci viszonyokat látva úgy vélem, ha sikerülne elérni azt, hogy e szektorban 800-1000 eurós átlagfizetést tudnánk biztosítani a munkavállalóknak, akkor a többség itthon maradna. Mindez igaz lehet más szakmák esetében is. A megoldás egyszerűnek tűnik, ám mégsem az sajnos. A nyolcvanas évek közepén tele voltak az éttermek Dunaújvárosban. Ha ezt a piaci forgalmat elérnénk, akkor a jövedelmek is nőhetnének. Ehhez az kell, hogy több pénz maradjon az emberek zsebében, és fejlődjön az étteremkultúra - vélekedett Horváth Attila.