Vásárlási láz nyugaton?

Háromnapos ünnepek előtt még ma is jellemző a magyarokra, hogy úgy rohannak a boltba vásárolni, mintha háború lenne, felhalmoznak mindent, amiről úgy érzik, segíthet átvészelni a világégést. Az idei év első négy hónapjában viszont úgy tűnik, sokan folyamatosan ünnepre készülnek, annyira megugrott a kiskereskedelmi fogyasztás. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az év első harmadában 4,8 százalékkal bővült a kiskereskedelmi forgalom az előző év azonos időszakához képest, pedig a vizsgált időszakban még az egy százalékot sem érte el a GDP növekedése. Na de ki nézi, hogy mennyivel nő a gazdaság, ha a boltok roskadoznak az árutól, amelyek szinte az ember kosarába ugranak, amikor bemegy egy boltba. Akárhogyan is, ez az öt százalék körüli adat, még nem olyan különleges. Csakhogy a csaknem öt százalékos forgalomemelkedés úgy jött ki, hogy például az Észak-Alföldön: 4,6 százalékos volt a visszaesés. Ezzel szemben a fővárosban már több mint 18 százalékkal költöttek többet, de nálunk is 5,7 százalékkal több került a kosarakba.

Gyakorlatilag kettészakadt az ország. Budapest, Közép-Magyarország és Nyugat-Dunántúl a boltba járók táborát, a többi megye pedig a boltot kerülők táborát gyarapítja. Ez pedig meglehetősen furcsa, mivel ilyen mértékű különbségre az ország régiói között még nemigen volt példa. Főleg mert az utóbbi időben átlagosan minden megyében 7-8 százalékkal nőttek a havi keresetek a korábbihoz képest, ráadásul leginkább igaz ez Nógrád megyére, ahol a tíz százalékot is meghaladta a bérek növekedése.

Ez persze csak a növekedés üteme, a keresetek nagyságában továbbra is óriásiak a különbségek. Míg egy átlagos fővárosi havi 218 ezer forinttal gazdálkodhat egy hónapban, addig egy átlagos Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei embernek 116 ezer forinttal kell beérnie, Vas megyében pedig 152 ezer ugyanez a szám. Világosan látszik, hogy a leggazdagabb és a legszegényebb átlagos munkavállaló keresete között, csaknem kétszeres a különbség, de mivel ez korábban is így volt, mindez még nem magyarázat a vásárlói szokások közötti ekkora mértékű eltérésre. Arról nem is beszélve, hogy fel kellett tennünk magunknak a kérdést, hogy tényleg ennyivel többet esznek az emberek a fővárosban és a Nyugat-Dunántúlon?

A helyzet az, hogy nem. Az élelmiszerboltok forgalma mindössze 2,3 százalékkal nőtt. Ami nem is nagy baj, mivel becslések szerint Magyarországon háztartásonként évente átlagosan mintegy száz kilogrammnyi élelmiszert dobnak ki, aminek az értéke nagyjából 50 ezer forint.

A kiskereskedelem nyertesei ezúttal a ruhát, műszaki cikket és bútort áruló boltok voltak. Ezeken a területeken 8-12 százalék volt a növekedés. A webes költekezés közel 30 százalékos megugrása is feltehetően a fővárosiaknak és a nyugati megyékben élőknek köszönhető.

A KSH kimutatásaiból kiindulva úgy becsülhető, hogy 300 milliárd forintnál is nagyobb összeggel növekedhetett az év első négy hónapjában a bérek tömege. A kiskereskedelmi forgalom ugyanakkor csak 100 milliárd forinttal bővült, tehát 200 milliárd forint nem a boltokban kötött ki. Feltehetően nagy részük a kocsik tankjába, tengerpartok homokjába, házak falába, párnák cihájába lett beletöltve. Ami viszont biztos, hogy az év első hat hónapjában csaknem 46 ezer személyautót hoztak forgalomba, 24,1 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában. Az első négy hónapban pedig az egy évvel korábbinál 26 millió literrel több: 533 millió liter benzin, és 35 millió literrel több: 922 millió liter gázolaj fogyott.