Vasárnap minden egy helyen volt, ami a nyelvtanulással kapcsolatos

Hazánkban különösen nagy jelentőséggel bír a nyelv, a nyelvek ismerete, hiszen anyanyelvünket etnikai határainkon kívül szinte nem ismerik, pláne nem oktatják. Ennek megfelelően honfitársainknak egyetlen lehetősége maradt, hogy megértessék magukat a világban akár turistaként, akár személyes kapcsolataiban, ha ő maga sajátítja el más népek nyelveit. A nyelv elsajátításának elsődleges színtere hazánkban az iskola lenne, hiszen általánosban egy, a gimnáziumokban két nyelv tanulása a bevett szokás. Megoldásként marad még a nyelviskola, nyelvtanár, vagy anyanyelvű társalgópartner igénybevétele.

Szabó Szilvia előadását nagy érdeklődéssel hallgatták a legismertebb nyelviskolák vezetői, valamint lapunk főszerkesztője, Várkonyi Zsolt, dr. Bárándy György ügyvéd és Mága Zoltán hegedűművész is. Fotó: A Szerző

Az Eurobarométer 2012-es felmérése szerint a magyar lakosság 30 százaléka ugyanakkor nem szeretne nyelvet tanulni vagy a meglévő nyelvtudását fejleszteni. Nem meglepő, hogy társalgási szinten a magyarok 20 százaléka beszél csak angolul, 18 százaléka németül, három-három százaléka franciául és oroszul, míg spanyolul egy százalék. Jellemző adat, hogy a tévénézők csupán 27 százaléka preferálja a feliratot a külföldi filmeken, míg 72 százalék a szinkronizáltakat kedveli inkább. Felmérések szerint a magyarok 71 százaléka vélekedik úgy, hogy a nyelvtudás legfőbb előnye, hogy külföldön dolgozhatnak, és 56 százaléka úgy gondolja, hogy ez által jobb munkát kaphat Magyarországon.

Már a kilencvenes években tapasztalható volt, hogy a legtöbb szakmának kialakult egy évente periodikusan visszatérő szakmai kiállítása, valamilyen ismétlődő rendezvénye. Ezeken a különféle szakmák teljes vertikuma meg tudott jelenni, kiváló bemutatkozási lehetőség volt, hogy mindenki megmutassa magát a nagyközönségnek. Nem utolsó sorban kiváló alkalom volt a találkozásra a szakma képviselőinek.

Egyedül a hazai nyelvoktatásban volt hiátus egy ilyen rendezvény. Légrádi Tamás, a Nyelviskolák Szakmai Szövetségének alelnöke így aztán tizenöt esztendeje létrehozta a Nyelvparádét, amely az évek során a szakma egyik jelentős találkozójává nőtte ki magát. Idén, a tizenötödik alkalommal megszervezett, háromnapos, ingyenesen látogatható eseményen itthoni és külföldi nyelvtanfolyamok, nyelvkönyvek, segédanyagok, külföldi munkalehetőségek, kipróbálható nyelvvizsgák, ízelítő nyelvórák és alternatív nyelvtanulási módszerek sokasága közül választhattak az elmúlt hétvégén a Millenáris D épületébe látogatók.

A szervezők célja a kezdetektől az volt, hogy a nyelvtanulás, nyelvgyakorlás iránt érdeklődők egy fedél alatt megtalálják mindazt, amire szükségük lehet. A rendezvény létjogosultságát igazolja, hogy a három napon közel száz kiállító cég képviseltette magát, a két különteremben pedig harmincnál is több előadást hallgathattak meg az érdeklődők a legkülönbözőbb témákban.

Egyik ilyen volt vasárnap délelőtt a Dunaújvárosból elszármazott nyelvkönyvíró, Szabó Szilvia PhD, a Szabó Nyelviskola és Fordítóiroda ügyvezető igazgatójának előadása is, melyben az ECL vizsgára készülőknek adott hasznos ötleteket, tanácsokat. A Hogyan készüljünk? – című előadásában foglalt tanácsok, vizsgatippek az ECL nyelvvizsgát választók számára kínáltak használható segítséget. Kiemelte az ismétlés és a gyakorlás rendkívüli fontosságát. Megyesi-Bartha Angéla képzési vezető a mért készségek négy csoportjára koncentrált, az olvasott szövegértés, az írásbeli kommunikáció, a hallott szövegértés és a szóbeli kommunikációval kapcsolatban sorolta a gyakorlati tanácsokat.

Őt megerősítette Somos Tímea, aki két sikeres ECL nyelvvizsgával is rendelkezik. Tímea is sorolta a sikerhez vezető tanácsokat. Szabó Szilvia beavatta a hallgatóságot a vizsgákon tapasztalt leggyakoribb vizsgázói hibákba, és rámutatott azok megelőzési lehetőségeire. A hallgatóság soraiban ott ült a nemzetközi hírű hegedűművész, Mága Zoltán is. Ám nem csak ő volt az egyetlen híresség az előadáson. Mintegy a rendezvény záróakkordjaként dr. Bárándy György sztárügyvéd mondott néhány megszívlelendő gondolatot a nyelvtanulás fontosságáról, példaként hozva a Mozgókép Színház változását is, hiszen a hangosfilm megjelenésével már csak az maradhatott a pályán, aki tudott angolul is.

Nyelvtudás az Unióban

Az EU népességének megfelelően a legszélesebb körben beszélt anyanyelv a német (16%), melyet az olasz és az angol (13%), majd a francia (12%), a spanyol és a lengyel (8-8%) követ.

Valamivel több mint az uniós állampolgárok fele (54%) képes legalább egy másik nyelven társalgást folytatni, egynegyede (25%) tud legalább két további nyelven beszélni és tízből egy (10%) ismer alaposan legalább hármat.