Zarándoklat Kőrösi nyomában hétezer kilométeren Zangláig

A zarándok hónapok óta tervezte útját.

– Idén novemberben lesz a kétszázadik évfordulója annak, hogy Kőrösi Csoma Sándor elindult a nagy útra. Úgy tisztelgek az emléke előtt, hogy legnagyobb részt gyalogszerrel, egyedül végigjárom az útját. Azért szeptemberben indulok, mert el akarom kerülni a forróságot, ami áprilisban köszönt be Pakisztánban és Indiában. Az útvonalam nem lesz pontosan ugyanaz, ami a Csomáé volt, például nem megyek Dardzsilingbe, ahol elhunyt – tájékoztatta a magyar és román sajtót vállalkozásáról Kolozsváron Pengő Zoltán.

Mint kifejtette, célja, hogy megpróbálja megismertetni Csomát a román közvéleménnyel, hiszen párhuzamos társadalmakban élünk: mi többet tudunk a román kultúrából, hiszen tanultunk róla az iskolában, a románok viszont keveset tudnak rólunk.

– Ha van egy erdélyi magyar panteon, amelynek tagjai hatottak arra, hogy kialakuljon az erdélyi magyar karakter, ennek a panteonnak Csoma biztosan a tagja. Ennek a projektnek fontos része a románság felé való kommunikáció, ezért az út során minden nagyobb, romániai városban is tartok sajtótájékoztatót, ahol elmondom, ki volt Csoma, mit csinált, sok-sok román számára ez lesz az első információ a nagy tudósról – mutatott rá Pengő Zoltán.

Az újságíró Nagyenyedről indult útjára, ahol Csoma Sándor tanult a kollégiumban, az út végcélja pedig az indiai, nyugat-tibeti Zangla, ahol a nyelvtudós kutatott; visszafelé pedig repülővel jön majd.

– Több romániai város érintésével Bulgárián, Törökországon keresztül érek Tehe­ránba, onnantól követem Csoma útját. Logikus lett volna, hogy Dardzsiling legyen az utam végpontja, de Zangla mellett döntöttem, hiszen a nyelvtudós életének relevánsabb helyszíne, mint a város, ahol maláriában elhunyt. Csoma Zanglában tanult, ott mélyült el a tibeti kultúra ismeretében, itt készítette el a szótárat, nyelvtant – mondta el Pengő Zoltán.

Az útja során több nyelven tájékoztatja majd az érdeklődőket a zarándok

A vállalkozó szellemű újságíró tervei szerint 9 hónapot tart az út, amelyet túlnyomó részt gyalog tesz meg, kivéve azokat a szakaszokat, amelyek veszélyesek lehetnek egy magányos utazó számára: ilyen például Afganisztán, ahol a tömegközlekedést veszi majd igénybe.

– Nem vagyok adrenalinfüggő és nem célom, hogy időnap előtt véget vessek éltemnek romantikus körülmények közt – jegyezte meg. Mint mesélte, már gyerekkorában lenyűgözte az első Csoma-életrajz, ami a kezébe került, mély benyomást tett rá a háromszéki tudós életútja. Sőt, amikor eljutott szülőfalujába, Csomakőrösre, azt is úgy élte meg, mint egy zarándoklatot. – Húsz éve ötlött fel a gondolat, hogy jó lenne végigjárni az utat, de akkor még nem volt bátorságom belevágni. Most úgy éreztem, hogy a 200 éves évforduló megfelelő momentum erre – mondta Pengő Zoltán, aki a tervek szerint Gyulafehérváron, Pitești-en, Bukarestben, Giurgiuban is sajtótájékoztatót tart majd, így szeretné megismertetni a románsággal Csoma Sándor alakját. Terve szerint rendszeresen beszámol útjáról a maszol.ro portálon és a The Kőrös Project – From Transylvania to Ladakh elnevezésű Facebook-oldalon is.

– Két zászlót viszek a hátizsákomon: egy román és egy székely zászlót. A románt azért, mert román állampolgár vagyok, a székelyt pedig Csoma miatt, mert ő székely volt. Így maximális tisztelettel adózom mindenki felé – mondta Pengő Zoltán. Kérdésre válaszolva azt is kifejtette, az út pontos tervezése a kezdeti fázisától tart, hiszen az ázsiai szakaszon végigvezető utat jó előre ki kell gondolni, hiszen ő, aki járt már Indiában, tudja, hogy arrafelé érhetik meglepetések az utazót. Az útról a Facebookon keresztül tudósít majd, három profilt hoz létre: magyar, román és angol nyelven is tájékoztatja majd az érdeklődőket.

Mint mondta, 7000 kilométer megtétele gyalog kilenc hónap alatt nem túl nagy megerőltetés egy egészséges ember számára, és be is fog iktatni pihenőnapokat, egyébként meg 35 kilométert tervez megtenni naponta.

– Arra is felkészülök, hogy nem lesz könnyű a teljesen idegen környezetben haladni, nem lesz könnyű elviselni a hosszas magányt sem, valamint az is megerőltető lehet majd, hogy olyan emberekkel kell értekeznem, akikkel nehéz kommunikálni, akik teljesen más kultúrkörhöz tartoznak – mondta el az újságíró.

FMH