2022.10.12. 14:00
Múltidéző táblák Rácalmás Duna menti felfedezéséhez
A közelmúltban négytáblányi, számos helytörténeti érdekességgel bíró iránytűvel gyarapodott a rácalmási Duna-parti sétány, amely már toplistás kirándulóhely. Focipályától a strandfürdőig.
Bevezetés Rácalmás dunai történetébe – kutak, focipályák, hidak és strandfürdők Fotók: Ihász Martin
Fotó: Ihasz Martin
Rozsdabarna színű reggelen a legszebb a rácalmási Nagy-sziget és környéke. A köd mélyen megül, az éjszakai pecások már pakolnak, a korai kocogók már jönnek. A napfelkelte csodás panorámát nyújt, ha a kósza, talán fagyoskodó vándor kimerészkedik a szigetvilág egy-egy zátonyára, ahonnan már az alföldi síkságot lehet szemlézni. A rácalmási Duna-parti sétányt évek óta tudatos munkával fejleszti az önkormányzat. Lapunk többször is foglalkozott az úgynevezett felső artézi kút újrafúrásával és teljes körű felújításával.
A Nagy-szigetet 1740-től kezdték el intenzíven használni a helyiek
Lapunknak júliusban Schrick István polgármester így nyilatkozott: – Egy évek óta dédelgetett álom vált valóra a fejlesztéssel, hiszen a rácalmásiak által hosszú évtizedeken át kedvelt, korábban szintén e helyen álló „felső” artézi kutat sikerült újjávarázsolnunk. A régi kutat már nem sikerült megmenteni, ám egy helyi vállalkozás, a Rác-Aqua System Kft. bevonásával saját forrásból új kutat fúratott az önkormányzat. A felszíni építményt és a pihenőhelyet pedig Jánosi János tervei alapján a Timpanon P+P Kft. építette fel.
Szeptember végén pedig újabb értékes látványossággal bővült a megújult felső artézi kút és környéke. Négy, igényesen kivitelezett tábla segítségével informálódhattak a kirándulók Rácalmás helyi értékeinek múltjáról, jelenéről.
Az ötletgazda és a tervezési munkálatokat végző Németh Miklósné alpolgármester lapunknak felidézte:
– Egy ismerősömtől jött az ötlet, aki elmondta, hogy a Tisza-tó környékén van egy részben hasonló táblasor, ám az pusztán képekkel utal a táj és térség történetére. Ebből kiindulva, arra jutottam, hogy jó lenne pár informatív táblát elhelyezni a kirándulók által már most is sokat látogatott, felújított artézi kút mellett. Ezen kihelyezett iránytűk segítségével helyi értékeinket kívántuk bemutatni. Rácalmás e területének múltját és mindazon folyamatokat próbáltuk szemléltetni, amelyek e területet formálták, alakították. Négy táblát helyeztünk ki, ezek tematikailag is egymásra épülnek: „Munka és pihenés”, „Hajózás, fahíd, kompok”, „Szigetvilág” és „Artézi kút”. Egyre többen keresik fel Rácalmás ezen népszerű kirándulóhelyét, és szerettük volna, ha az erre járó kalandorok a jelen mellett megismerik e csodavilág múltját is.
Ha ma valaki elindul és a híd után észak felé fordul, egy körtéssel találkozik. E sorok írója szombaton reggel családilag tett túrát, és a lehullott ízes körtéből kóstoltunk is. A táblán lelhető információ szerint a jelenlegi Nagy-sziget területét 1740-ig erdő borította, ekkor jelentek meg az első gyümölcsösök, kaszálók és szántóföldek. Sőt, még szarvasmarhát is tenyésztettek a szigeten. A földtulajdonosok pedig a saját szigetrészükön laktak. A munka mellett a sziget a kikapcsolódás helyszíne is volt. A Duna-parton létesült Rácalmás első labdarúgópályája, és a falu a múlt század ´30-as éveinek elején építette ki az első strandfürdőjét – egy vízen úszó strandfürdőházzal. Ezzel szemben üzemelt Háhn Béla szigetrészén a zsidóstrand, kabinokkal. A falusiak azonban más fürdőhelyet látogattak. Ők a „nagy strandon” mártóztak, amely az egykori alsó artézi kút szomszédságában volt. Mint azt az egyik tábla is említi: „nyári vasárnapokon sokan fürödtek, csónakáztak a folyón. A szigeten teniszpálya és cserkésztábor is működött, és a közelben állt a Bay család oszlopokon álló nyaralója, amelyet Fészeknek neveztek.
A térség folyón, a kis-dunai ágon történő átkeléstörténetét is megismerhetjük.
„A Kis-Dunán csónakkal, komppal lehetett átjutni a szigetre. Az első hidat a szovjet katonák építették egy hadgyakorlat keretében, és a község kérésére nem bontották el. A rendszerváltás után az erdőgazdaság épített egy hidat, amelyet a rácalmási önkormányzat 1996-ban egy korszerűbbre váltott.”
Külön tábla foglalja össze a rácalmási artézi kutak történetét: „A rácalmási artézi kutakat 1905-ben, illetve 1913-ba fúrták. Ez a tábla a felső artézi helyén áll. Az alsó artézi is a Duna-parton volt, ahová a Halász köz futott le. Pozitív kutak voltak, de sajnos az idők során a vizük elapadt.”
– E táblákkal is szeretnék megmutatni településünk történetét és érdekességeit. Évszázadokon át nyüzsgő élet volt itt a folyam mellett és a Kis-Duna-ágon. Vízimalmok is működtek. Remélhetően e táblák is segítenek felfedezni Rácalmást – mondta el lapunknak Németh Miklósné.
A múlt héten további munkálatok zajlottak a nyáron átadott és azóta is nagy népszerűségnek örvendő felső artézi kútnál. A közel 160 méter mélységből feltörő finom víz lúgosító hatású, valamint jelentős a magnéziumtartalma is. Ha arra járnak, bátran kóstolják meg.