Nyerki Emil a rák áttéteinek előrejelzésén dolgozik most

– Az elmúlt másfél évem nem teljesen úgy sikerült, ahogy szerettem volna. Viszont az elmúlt hónapokban sikerült egy olyan témát találnom, amivel a továbbiakban is szeretnék foglalkozni. Egy olyan modellt állítottam föl, amivel a különböző ráktípusok áttéteit lehet előrejelezni. Mondhatni, hogy ez a statisztikus orvostudomány.

– Hatodik évedet járod az egyetemen. Milyen szakon is?

– Molekuláris bionika mérnök diplomám van, ezt már elvégeztem, és ennek a mesterképzésére járok info-bionika mérnök szakon a Szegedi Tudományegyetemre.

– A kívülálló számára ez elég távolinak tűnik az orvostudománytól.

– Már a molekuláris bionikán is az volt a lényeg, hogy interdiszciplináris képzés. Javarészt a kurzusaim nagy része most már informatika, de van adatbányászat, neurális háló, minden finomság és kevésbé finomság. Volt egy kurzusom, a sztochasztikus modellek. Ennek az a lényege, hogy különféle statisztikai modelleket, azok alkalmazását tanuljuk. A tanárom kitalálta, hogy nekünk kell egy projektmunka. Nézegettem, miket lehetne, és azt tudtam, hogy én biológiához köthető témát akarok. Foglalkozom az úgynevezett Markov-láncokkal, aminek az a lényege, hogy tudjuk x darab múltbéli esemény valószínűségét, illetve tudjuk ennek jelenbéli valószínűségét, akkor ebből tudunk egy jövőbeli predikciót, egy előrejelzést adni. Paul K. Newton amerikai professzor az elmúlt tíz évben mindig publikált valamit ebben a témában. Ő a tüdőrák előremenetelét, a különféle rákgyógyszerek hatékonyságát jelezte elő ezzel.

Megnéztem, miből dolgozik. Találtam egy adatcikket, ami több, mint négyezer boncolás jegyzőkönyveiből származott. Amerikában több mint ötven év boncolásaiból összegyűjtötték, hogy hány primer rákhely volt, és ahhoz mennyi áttét kapcsolódott. Úgy láttam, ebből lehet valamit kezdeni. Az egyszerűség kedvéért tizenhat primer rákot vettem ki, és ehhez ugyanazon rákfajták áttéteit. Megcsináltam erre az alapábrát, és úgy láttam, hogy ez így nem valós, gondoltam, még két állapotot bele kell venni, egy egészséges és egy halott állapotot. Egyértelmű, hogy a lánc az egészségestől indul. Meg tudom állapítani, hogy az egészségesből a tüdőrákba milyen valószínűséggel megy át. Online adatbázisból kivehető, minek mennyi a mortalitási, vagy a túlélési rátája, és még ott a felgyó­gyult állapot. A tudományos diákköri dolgozatomban szétbontottam ezt a modellt a rák négy fő stádiuma szerint, és mindegyikre készítettem egy Markov-láncot.

– Ez eléggé száraz, statisztikai dolognak tűnik.

– Igen, de felhasználható. Lényegében fel kell tölteni az adatokat, és a számítógép számol. De még ez sem teljesen valós. Éppen most csinálom a legújabbat, aminek az a lényege, hogy az egészséges állapotból indulunk ki, és egy láncba rakom be mind a négy állapotot. Mindent egybevéve ez már egy hatvannégy állapotú Markov-lánc. Nem egyszerű bevinni. Ma dolgoztam vele négy órát, így megvan nyolc sor a hatvanhétből. De hogy megcsinálom, az biztos, mert akkor már lehet a Monte Carlo szimulációs módszerrel szimulálni. Elindítom, és százezerszer végigfuttatom ezen a láncon, és akkor bizonyos valószínűséggel ugrál. Jelenleg ez az egyetlen projekt, amin dolgozom.

– Elég sok kutatást elengedtél. Laktózszenzor, műretina...

– A műretina a tanszék technikai hátterén bukott, nem tudtuk annyira pici darabokra fölvágni a napelemcellát, hogy használható legyen, a laktózszenzoros témán kétszer félévet dolgoztam. Ott az volt a probléma, hogy annak ellenére, hogy Svájcból kaptam egy kisebb támogatást és modern eszközökkel tudtam megcsinálni a sejtet, hogy tudjak fehérjét termeltetni, de nem sikerült úgy, hogy az aktív is legyen. Aztán választási lehetőség elé állítottak, mert szükség volt a humán erőre. A kísérletes ráktudományhoz képest a statisztikusnak annyi az előnye, hogy ehhez elég egy erősebb számítógép, hogy a modelleket le tudjam futtatni. Nem mondom, hogy nem hiányzik a labor, de ez a könnyebb út. Emellett mindenre van időm. Van időm normálisan tanulni, edzeni eljárni, vagy akár más projektekbe is beszállni. Markov-láncokkal lehet gazdasági folyamatokat, vírusterjedést, mutációkat, bármit előrejelezni.

– Az egészséges életmód élharcosa is vagy.

– A múlt évben kicsit elhanyagoltam ezeket a dolgokat különböző okok miatt, de no­vemberben teljes mértékben vegetariánus voltam, de sajtból, hüvelyes növényekből a fehérjemennyiséget bevittem, és mindig van a hűtőben avokádó.

– Írsz még?

– Néha szoktam kisebb szösszeneteket. Most találtam egy horrorkisregény-pályázatot. Vizsgaidőszak végén kezdem majd el írni. Ezenkívül inkább csak tudományos dolgokat.

– Milyen tervek vannak a fejedben?

– Jelentkezem doktori képzésre a Max Plant Intézetbe Németországba, és Szegeden is megjelölök majd doktori iskolahelyeket.