Jézus Krisztus mennybemenetele

2023.05.18. 11:00

Ma van áldozócsütörtök, Jézus Krisztus mennybemenetelének napja

Ma van áldozócsütörtök, vagyis Jézus Krisztus mennybemenetelének a napja.

Farkas Lajos

Fotó: shutterstock

Húsvét utáni 40-ik nap, minderről részletesen három helyen az Újszövetségben lehet olvasni, Márk evangéliuma 16. fejezetében, Lukács evangéliuma 24. fejezetében és az Apostolok cselekedeteiről írt könyv 1. fejezetében. 

A korai egyház az áldozócsütörtököt egészen a 4. századig a Szentlélek eljövetelével együtt, pünkösdkor ünnepelte, majd ezután a Szentírásból ismert húsvét utáni 40. napra került át.

A név honnan ered?

Áldozócsütörtök neve a középkori római katolikus egyházban terjedt el, mint a húsvéti szentáldozás határnapja. Ebből ered az egyedülálló magyar név, más nyelvek inkább a mennybemenetel tényét emelik ki. A magyar nyelvünkben használatosak még az áldozónap és Urunk mennybemenetelének ünnepe kifejezések. A katolikus egyházban 1918-ig ez az ünnep volt a húsvéti szentáldozás határnapja, tehát ebből is levezethető az egyedülálló magyar név, hogy áldozócsütörtök. A protestáns vallásúak inkább a mennybemenetelre fektetik a hangsúlyt, és mivel e nap a húsvéthoz kötődik, így változó, ezért a nyugati kereszténységben az áldozócsütörtök legkorábbi napja április 30, a legkésőbbi pedig június 3. Ezzel beteljesedik egy ószövetségi prófécia, melyről részletesen a Zsoltárok Könyvében (a Biblia egyik ószövetségi irata, egy 150 zsoltárból álló imagyűjtemény, és a  zsidóság és a kereszténység közös imakincse) olvashatunk.

Szokások melyek áldozócsütörtökhöz kapcsolódnak

12. századtól kezdett elterjedni az e naphoz kapcsolódó körmenet szokása. Hazánkban a már a középkortól elterjedt az, hogy hogy az áldozócsütörtöki misén a mennybemenő Krisztust ábrázoló szobrot kötelekkel felhúzták a templom mennyezetéig. Ezen a napon kenyérszenteléseket is tartottak, mely a mai napig még sok helyen fennmaradt.

A szeged-alsóvárosi gazdák ezen a napon lobogók alatt fölvonulva misét szolgáltattak, hogy bő termésük legyen. 

Székesfehérváron pedig miután áldozócsütörtökön, meghallották a déli harangszót, a szabad ég alatt imádkoztak, mivel úgy vélték, hogy ilyenkor kérésüket maga az égbeszálló Krisztus viszi az Isten trónjához.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában