2023.12.10. 14:00
Úszódaruról emelik a helyére a híd záróelemét februárban
Hamarosan, még a téli leállás előtt be lehet sétálni az új Duna-híd közepéig a paksi és a kalocsai oldalról is.
Serény munka folyik a mederhídon, a pilonok környékén, a téli leállás előtti időszakban
Fotó: Wessely Gábor
Jelenleg még egy távolugró-világbajnok sem tudna száraz lábbal átkelni Paksról a kalocsai oldalra az épülő Duna-hídon. A világcsúcs ugyanis 8 méter 95 centi, a híd közepén viszont van egy tízméteres hézag. Egy ötméteres elemet még a téli leállás előtt a helyére illesztenek, s akkor már „csak egy ugrás” lesz a túlpart. Februárig. Mert akkor az utolsó acélzömöt is bepasszintják középre – írja Wessely Gábor társoldalunkon, a teol.hu-n.
A Duna jobb partján van Paks, bal partján Kalocsa, a kettő között épül a 946 méteres híd, melynek tíz támasza közül kettő került a mederbe, az 5-ös és a 6-os pillér. Ezen a kettőn már ott vannak a 22 méter magas impozáns pilonok – összesen négy –, melyekből a feszítésre, merevítésre szolgáló, úgynevezett ferdekábelek indulnak; pilononként húsz, összesen nyolcvan. Ezeket fehér burkolócsövek védik. Nagy szerepük van az építési szakaszban is, de igazán akkor lesznek fontosak, amikor minden átmeneti alátámasztást elbontanak a kivitelezők, és jövő május végén átadják a forgalomnak a létesítményt.
A részletekről helyszíni bejárás során adtak tájékoztatást a fővállalkozó Duna Aszfalt Zrt. szakemberei. Eszerint a téli leállást december 20-ra tervezik, mégpedig úgy, hogy már csak egy beépítendő „rés” legyen a hídon, ahová majd februárban illesztik be a megfelelő elemet. Ezt a munkafázist egy ötméteres, tíztonnás, úgynevezett acélzömmel kezdik, melyet a Clark Ádám úszódaru emel fel. Ekkor, egy napra szükség lesz szünetet elrendelni a nemzetközi hajózásban. Egyébként, az egész építkezés során – 2021 tavasza óta – hajózható volt a Duna.
A híd mindkét szélén lesz járda a gyalogosok részére
Néhány érdekes és fontos technológiai megoldást is ismertettek a munkálatok irányítói. A híd három részből áll. Két részt – az ártéri hidakat – a bal és jobb parton szereltek össze, és tolták be őket, centiméterről centiméterre a helyükre. Ezek húszméteres darabokban készültek, és mozgatás közben haladtak át a festősátron. (Ott kapták a fehér színt.) A mederpilléreknél pedig jobbra-balra toldozgatták az ötméteres acélelemeket – melyekre aztán a fenéklemez, a pályatest került – s így eljutottak odáig, hogy csak három „rés” maradt a létesítményen. A kalocsai oldalon már beemelték azt az elemet is, amely az ártéri és a mederhíd közötti hézagot kitölti.
Ott a pályatest betonozása következik. A paksi térfélen még hiányzik egy elem – az ártéri és a mederhíd között –, és a folyó közepénél további kettő. (Az egyiket megcsinálják még az idén.) A hullámtérben a pillérek vízzel érintkező csúcsait (orrköveit) gránittal fedték, mert az áll ellen a legjobban az eróziós hatásoknak. Sok munkát végeznek a vízről, nagy méretű bárkákról, valamint bárkahidakról.
Az útpálya rétegesen készül. Az ártéri szakaszokon az acéltartó kap egy tapadó-ragasztó szigetelést, műanyag pellettel, arra kerül az öntött aszfalt, amire aztán még két aszfaltréteget húznak. A középső, a hullámtéri szakaszon vasbeton pályaalapra kerülnek a további rétegek. A híd mindkét szélén lesz járda a gyalogosok részére. (A kerékpárosok is használhatják.) A korlátok a helyükön vannak. A lámpatestek, a kandeláberek az autós- és gyalogosforgalmat elválasztó kiemelt szegélyen állnak majd. Ez a Pusztai Pál által tervezett mérnöki mű lesz a Duna huszadik magyarországi hídja.