A felebaráti szeretet cselekedeteiben is meg kell nyilvánulnia

„Az egyházi évben kétszer böjtölünk. A kisböjt advent, a karácsony ünnepére készülés időszaka, míg a nagyböjt a húsvét ünnepére való készület ideje. A böjt célja a lélek felemelése és a bűnbánat kifejezése.

A nagyböjti szent idő 40 napig tart. Jézus Krisztus 40 napos böjtölésének és kínszenvedésének emlékezete, amely hamvazószerdával kezdődik és Húsvét vigíliájáig, Nagyszombat estig tart.

A nagyböjt liturgikus színe a lila. A böjti idő visszafogottabb, a szentmiséken nem énekeljük a Dicsőséget, az Alleluját, nem díszítjük virágokkal az oltárt. Péntekenként keresztúti ájtatosságot végzünk, melyen magunk is végigjárjuk Jézus Krisztus keresztútját.

A keresztény hagyomány a keresztúti ájtatosságot hagyta ránk, ami már a IV. században előbb Golgotaként épített kápolnával, majd néhány emléktábla állításával vette a kezdetét, és a középkorban terjedt el a keresztény világban a mai formájában, 14 állomással. Jézus szenvedésének eseményeiről elmélkedve szembetűnik, hogy keresztútján ott voltak a segítők is, akiket a Gondviselés rendelt mellé.

A nagyböjt utolsó hete a Nagyhét, mely Virágvasárnappal kezdődik. A szent három nap a Nagycsütörtök, Nagypéntek és Nagyszombat. Nagycsütörtök az utolsó vacsora, Jézus megalapítja az Oltáriszentséget, továbbá elárultatásának a Getszemáni kertben és elfogásának napja. Nagypéntek Jézus kínszenvedésének, halálának és temetésének napja. Nagyszombat délelőtt a sírban nyugvás napja, délután Húsvét vigíliája húsvét éjszakája, a húsvéti szent három nap középpontja.

A világosság győzelme a sötétség felett, az élet győzelme a halál felett. Ez a győzelem a keresztfán született meg.

Az Egyházban a húsvét az „ünnepek ünnepe”, Jézus Krisztus halálának és feltámadásának ünnepe, mely keresztény hitünk alapja, a keresztények legnagyobb és legősibb ünnepe. A karácsony a második legnagyobb ünnepünk, mely a leg belsőségesebb ünnep.

Nagyböjtben három dolgot tartunk szemünk előtt, amik erősítik hitünket is, a böjt megtartása, az imádság és a jócselekedetek. Böjtöt tartunk nagyböjt minden péntekén, ilyenkor húsételt nem veszünk magunkhoz. Imádságban jobban elmélyülünk, hisz többet imádkozunk magunkért, szeretteinkért, elhunytjainkért és mindenkiért. A jócselekedeteket buzgóbban gyakoroljuk embertársaink között, hasonlóképpen van ez az adventi időszakban is.

Ferenc pápa így bíztat bennünket:

„Ne fáradjunk bele, hogy felebarátainkkal szeretetben jót tegyünk, az idei Nagyböjtben örömmel adakozva gyakoroljuk azzal az alamizsnálkodást (2Kor 9,7). Isten, aki magot ad a magvetőnek és kenyeret táplálékul (2Kor 9,10), nemcsak azért gondoskodik mindannyiunkról, hogy legyen mit ennünk, hanem azért is, hogy nagylelkűek lehessünk és másokkal jót tegyünk.

Ha igaz az, hogy egész életünk arra van rendelve, hogy a jóság magvait elvessük, akkor ezt a böjti időszakot használjuk ki különösen arra, hogy gondoskodunk a hozzánk közel állókról és odalépünk azokhoz a testvéreinkhez, akik sebesülten fekszenek az élet útjának szélén (Lk 10,25–37).

A Nagyböjt kedvező időszak arra, hogy felkeressük és ne elkerüljük a rászorulókat; hogy megszólítsuk és ne levegőnek nézzük azokat, akiknek értő meghallgatásra és jó szóra van szükségük; hogy meglátogassuk és ne magukra hagyjuk azokat, akik magányosak. Váltsuk tettekre a meghívást, hogy tegyünk jót mindenkivel, szánjunk időt a szegények és rászorulók, az elhagyatottak és elutasítottak, a diszkriminációval sújtottak és a hátrányos helyzetűek szeretetére.” (Ferenc pápa nagyböjti üzenete.)

Húsvét ünnepi miséje a feltámadt Krisztust ünnepli, akié a hatalom és a dicsőség mindörökké. A húsvéti gyertya a föltámadt Krisztus jelképe. A húsvéti gyertya fénye jelképezi Krisztus világosságát, amely a világba jött és legyőzte a sötétséget. A húsvéti idő húsvétvasárnaptól pünkösdvasárnapig tartó 50 napot foglalja magában.”