Így alakul a nagyhét további miserendje

A nagyhét a római katolikus szertartásrendben az egyházi év szíve.
Nagycsütörtök a szenvedésre induló Jézus búcsúestje övéivel, az utolsó vacsora emlékezete, a húsvéti szent három nap kezdete (a szentmise március 28-án, nagycsütörtökön, este fél 7 órakor kezdődik a főtemplomban). 
Nagypéntek Krisztus szenvedésének és kereszthalálának napja, János-passió szenvedéstörténetének éneklésével és a hívők kereszt elé járulásával, a szertartások kezdete Krisztus halálának időpontjához igazodik ezen a napon (a keresztúti megemlékezés március 29-én, nagypénteken, délután 3 órakor kezdődik a főtemplomban, amit ezt követően 4 órakor nagypénteki szertartás követ). 
Nagyszombat Krisztus sírban nyugovásának napja, majd az azt követő feltámadása, fényünnepséggel és jó idő esetén feltámadási körmenettel a nagytemplom körül (a szentmise március 30-án, nagyszombaton, este 6 órakor kezdődik a főtemplomban). 
Húsvétvasárnap Krisztus feltámadása főünnepi szentmisével, azt követően pedig úgynevezett „oktávás” (azaz nyolc napig tartó) ünnepi időszakkal (a szentmise március 30-án, nagyszombaton, este 6 órakor kezdődik a főtemplomban). 
A főtemplom urnatemetőjének nyitvatartási ideje megváltozik nagypéntektől húsvéthétfőig (2024. március 29-től április 1-ig): ezen munkaszüneti napokon (azaz a „négynapos hétvége” teljes időtartama alatt) csak hozzátartozói mágneskártyával lesz az urnatemető látogatható a Szórád Márton út felőli bejáratról, naponta 10 és 20 óra között – tájékoztatta szerkesztőségünket a római katolikus plébánia.