Az ügyvéd válaszol: a kegyelmi jog

Kegyelem iránti előterjesztést hivatalból vagy kérelemre a büntetőeljárás megszüntetésére a vádirat benyújtásáig a legfőbb ügyész, azt követően a miniszter, a még végre nem hajtott büntetés, a próbára bocsátás, a jóvátételi munka és a javítóintézeti nevelés elengedésére vagy mérséklésére, illetve a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésre a miniszter tehet a köztársasági elnökhöz. Egyéb intézkedés mérséklése vagy elengedése, valamint a már végrehajtott büntetés vagy intézkedés utólagos elengedése iránt kegyelmi kérelem nem nyújtható be.

Az ítélet jogerőre emelkedését követően kegyelmi eljárás kizárólag a még végre nem hajtott büntetésekre például a szabadságvesztés, elzárás, közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás, sportrendezvények látogatásától való eltiltás, kiutasítás és a mellékbüntetésre (közügyektől eltiltás), továbbá az intézkedések közül a próbára bocsátásra, a jóvátételi munkára és a javítóintézeti nevelésre vonatkozhat A kegyelmi jogkör egyéb intézkedésre úgy mint a megrovás, pártfogó felügyelet, elkobzás, vagyonelkobzás, elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele, kényszergyógykezelés nem terjed ki.

Tehát nem folytatható le kegyelmi eljárás a következő esetekben: végrehajtott (teljesített) büntetés, megrovás, pártfogó felügyelet, elkobzás, vagyonelkobzás, elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele, kényszergyógykezelés, lefokozás, szolgálati viszony megszüntetése, bűnügyi nyilvántartásából való törlés, a büntetőeljárás jogerősen lezárult, és nem került sor olyan intézkedés vagy büntetés alkalmazására, amely vonatkozásában kegyelmi kérelem nyújtható be ,a terhelt halála, a büntetés vagy intézkedés végrehajtását kizáró ok fennállásának megállapítása.

A kegyelmi eljárás hivatalból vagy írásban benyújtott, aláírással ellátott kérelemre indul. A kegyelmi kérelem benyújtásának a büntetőeljárás folytatására, valamint a büntetés-végrehajtás megkezdésére nincs halasztó hatálya

Kegyelmi kérelmet a terhelt, a védő, a fiatalkorú törvényes képviselője, valamint a terhelt hozzátartozója nyújthat be. A kérelemnek tartalmaznia kell: a terhelt személyes adatait, a bíróság megnevezését, ügydöntő bírósági határozat (vádirat) ügyszámát, amelyre a kérelem vonatkozik, a kérelem célját: büntetőeljárás megszüntetése; az ítélet jogerőre emelkedését követően a konkrétan megjelölt büntetés, illetve intézkedés elengedése vagy mérséklése (próbaidőre történő felfüggesztése), a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítés, a kérelem indokai, az indokokat alátámasztó dokumentumok.

A kegyelmi kérelem illetéke 5000 forint. A terhelt, a törvényes képviselője vagy a védője által, valamint a hivatalból kezdeményezett kegyelmi eljárás illetékmentes. Ha a kérelmet nem a terhelt nyújtotta be, a terhelt hozzájárulását vagy védő esetén meghatalmazását be kell szerezni.

A büntetőeljárás megszüntetése iránt kegyelmi kérelmet annál az ügyésznél, illetőleg bíróságnál kell benyújtani, amely előtt az eljárás folyik. A még végre nem hajtott büntetés, a próbára bocsátás, a jóvátételi munka és a javítóintézeti nevelés elengedése vagy mérséklése, illetve a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítés iránt a kegyelmi kérelmet az első fokon eljárt bíróságnál kell benyújtani. Az Igazságügyi Minisztériumhoz benyújtott kérelem az eljáró ügyészhez vagy bírósághoz, illetve az első fokon eljárt bírósághoz kerül továbbításra az iratok felterjesztése céljából. Ez a közbenső intézkedés azonban meghosszabbítja az ügyintézés időtartamát, ezért a kérelmet az illetékes bíróságnál, ügyészségnél javasolt benyújtani.