Titkok az eper körül - avagy mit veszünk és mit eszünk?

Bevallom az egyik legkedvesebb tavaszi gyümölcsöm az eper. Egyszerűen a gyönyörű szív alakú, fényes a formája, vérvörös színe, és káprázatos íze rabul ejt. Mégis többféle titok lengi körül, amelyek megválaszolására a legavatottabbat ifjú Csizmadia Györgyöt, kérdeztük, aki a Tész-Ész Nonprofit Kft ügyvezetője, a nagyvenyimi közösségi kertek és az Alba Fructus Kft tulaljdonosa. Ott állunk a nagyvenyimi eperföldek szélén, már elkezdődött a betakarítás, de jönnek a szedd magad akció résztvevői és közösségi ágyások tulajdonosai is. Ráadásul az óvodai ünnepségről megérkezett a család egyik ifjú hölgytagja, aki egyből megkérdezte, hogy ehet-e epret, s hogy honnan szedhet.

De térjünk vissza a titkokra. Íme az első:

Eper vagy szamóca?

- Hivatalosan az eper az szamóca, de mi a köznyelvben bátran hívhatjuk epernek – válaszolja az agrárszakember.

– Az eper a fán van, de az az, amit mi szedernek hívunk - jegyzi meg tréfálkozva, majd hozzáteszi, hogy úgy véli, hogy a német nyelv erdbeere kifejezése alakulhatott át a magyarban eperré. De a gyakorlatban mindegyik elnevezés megállja a helyét.

Amit mi termesztünk, szamócaként vagy földieperként, ez az európai erdei szamóca és az amerikai bottal termelő szamóca hibridje. És ezért lett ez nagyméretű és jóízű. Tehát hozta a nagy méretet az amerikai-dél-amerikai vérvonalból, a jó ízt pedig az erdei szamócából. A nemesítőknek ez a nagy kihívás és feladat, hogy egyszerre legyen nagyszemű és jó ízű is egyben.

Honnan tudjuk, hogy melyik az igazi magyar eper?

- A szamócatermesztésben három főfajta szamócát tartunk nyilván. Hogy melyik melyik, az az úgy nevezett hidegigény alapján dől el. Tehát vannak a mediterrán típusú szamócák, amikhez a spanyol, görög, török vagy már egyiptomi eper is tartozik, amik jó nagyok, de olyan sok ízük az nincs. Ezeknek a fajtáknak az a jellemzője, hogy nincsen szükségük arra, hogy tél legyen. Azok a fajták, amiket mi termesztünk itt a magyar éghajlaton, azok inkább hajaznak a szamócára, aminek hidegre van szüksége télen, és este sem árt, ha lehűl a levegő. Cserében feleannyit, vagy harmad annyit teremnek, és pár hét alatt leérnek, de nagyon jó ízük van. És van egy úgynevezett harmadik utas eper, aminek van ugyan hideg idényre szüksége, de egész nyáron teremnek. Ezek a folyton termő eprek, amelyek nem olyan jóízűek, és nem is olyan nagyok. A nálunk termelt növényeknek, tehát van hideg igénye, cserébe az ízviláguk sokkal jobb. Illetve kell hozzá az a talaj is, aminek magas a kálium tartalma, amilyen például itt van Nagyvenyimen. Tehát fajta, talaj, éghajlat, időjárás, ez adja ki a jó ízt. Nem beszélve arról, hogy amit itt leszedünk az érett, amit meg behoznak 1000-2000 km-ről azt nem érett állapotban tették kamionba .

- Miből tudjuk, hogy magyar-e az eper?

- Ezt könnyedén meg tudjuk állapítani. Az egyik legfontosabb az illata. Azoknak a fajtáknak, amelyeket mi termesztünk, jellegzetes eper illata van. A másik, a kinézete. Egy frissen szedett szamóca, gyönyörű, fényes, illatos, látszik, hogy friss.

A harmadik az íze, ugyan a szamóca bepirosodik a szállítás és a tárolás során, de íze nem lesz jobb. Nehezebben romlik is a mediterrán eper. Ennek az oka az, hogy alapvetően itt szabadföldön mi egyáltalán nem használunk se rovarölő-, se gombaölőszert. Nekem bármikor kijöhetnek, és ki is jönnek a lányaim is szamócát enni. Ezek az eprek frissek, romlandóak, természetesek. 

- Ha messziről jön a görög, török eper,miért olcsóbb, mint a magyar?

- Az eper nálunk fajtánként olyan három hétig terem, és csak harmadannyit, mint a mediterrán társai. Tehát rövidebb idő alatt kevesebb terem ugyanakkora területen. Mindamellett amennyire lehet,mi megpróbálunk bio-jelleggel termeszteni. Nyilván tápanyagot adunk, öntözünk, mert jól kell érezni magát a növénynek. De igykeszünk a lehetőségekhez képest biokörülményeket teremteni, már pedig elég nagy a konkurencia itt az eperföldön is. Jönnek a madarak, az őzek, de például tegnap éjszaka meztelen csigákat szedegettem fejlámpákkal a gyümölcsök közül.

Jövőre lehet, hogy már lesznek ázsiai futókacsáink is, és akkor azok összeszedik majd a meztelen csigát. És nemcsak ezek miatt nem tudunk versenyre kelni az árral az útszélén mediterrán epret árulókkal.

Itt megakadunk a beszélgetésbe. Csizmadia György elmondta, hogy a klímaváltozás a növénytermesztést is érinti. A szezonok eltolódnak, az időjárás kevésbé kiszámítható. Kell védelem a fagy, a jég, a napsütés, a zivatar ellen. És akkor itt van a munkaerő kérdése. A szamócatermesztést nem lehet gépesíteni. És akkor a déli szomszédainknál megjelenő munkát akaró háborús menekültek alacsonyabb munkabérért dolgoznak, mint amennyit ma hazánkban egy munkaerő kér.

Egyiptomban, ahol a zöldségtermesztés most nagyot fut föl, ott 2000 forint nem az órabér, hanem a napi bér. 

- Most úgy vagyunk,mint korábban a németeket voltak – magyarázza Csizmadia György. - Jön az olcsó külföldi munkaerő vagy megvesszük a terméket olyan helyről, ahol olcsóbban állítják elő. Magyarország is azon országok közé tartozik, ahol az emberek átlagfizetése és jóléte az messze a világátlag fölött van. Mikor beléptünk az Unióba, akkor nagyjából a német és osztrák gazdák is érezhették ugyanezt, mint amit sok mai magyar gazda. Ez most egy szinttel kijjebb tolódott, most az Ukrajna, Moldova, Görögország, Törökország munkásai mennek a magyar bérek alá, s teszik olcsóbbá a terméküket. Mi próbálunk érett, zamatos, finom szamócát termelni, ha már olcsóbbat nem tudunk.

Igen a döntés nem egyszerű: olcsóbbat vagy jobbat vegyünk. Erre persze édesanyám mondása jut az eszembe . Ő mindig azt mondta ilyen döntés esetén, hogy mi nem vagyunk olyan gazdagok, hogy ócska holmit vásároljunk. Az ő hitvallása szerint az a drága, ami  silány minőségű vagy rossz. 

(folytatjuk, ami a drága eper mögött van)