Zeneórától a zenélő óráig – zenei csemege Dunaföldváron

A Pécsi Tudományegyetem Zeneművészeti Intézetének regionális kamarakoncert-sorozatában a múlt szerdán a Zeneórától a zenélő óráig című fuvolahangversenyre várták a földvári zenebarátokat. Az esten Ittzés Gergely Liszt-díjas fuvolaművész, egyetemi tanár és két másodéves tanítványa, Czopf Ágnes és Kapusi Sarolta lépett fel, zongorán közreműködött Ancil Anita zongoraművész.

Ittzés Gergely, a győri Széchenyi István Egyetem tanára, akinek eddig mintegy 20 lemeze jelent meg, 2017 szeptemberétől a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karán is oktat. Így a pécsi egyetem remek programjaként került Dunaföldvárra.

Igazi zenei élményt nyújtott a koncert. A fuvola elég jól ismert, szépen szóló dallamhangszer. A földvári ­Harmónia Alapfokú Művé­szeti Iskolából Horváth Péter fuvolatanár néhány tanítványa is eljött a rendezvényre élményt és inspirációt gyűjteni a továbbiakhoz.

Lesz miből meríteniük.

A műsorban háromszáz év zenetörténetébe kaptunk betekintést, szóló számokban és kamarazenei formációban egyaránt. A fellépők a barokk­tól a bécsi klasszikusokon és a romantikán át a 21. századig kalauzoltak minket, ízelítőt adva egy-egy zenetörténeti korszak jellegzetességeiből. A zeneirodalom kikerülhetetlen alapkövének tekintett Bach egyik szonátáját Czopf Ágnes játszotta, Telemann Asztali zenék sorozatának két tételét pedig mindannyian együtt adták elő. Majd szinte – kissé tréfásan fogalmazva – tanúi lehettünk annak, amikor Pinokkió életre kelt. A három fuvolista ugyanis hat tételt szólaltatott meg a bécsi klasszikusok közül Haydn kötetnyi zenélőóra-alkotásából. Hajdan a zenélőórákon rögzítettek először zeneszámokat, s a nemesi családok neves szerzőktől, többek között Haydntól rendelték meg a zenét a szalonokban megszólaló órákhoz.

De a legegyedibb élményt a különleges hangzású Ittzés Gergely-szerzemény nyújtotta, amelyben az előadóművész azt is bizonyította, hogy a hangszeréből különös hangokat, hangzásokat lehet elővarázsolni. Az indiai népzenén alapuló improvizatív modern zene az indiai hangszereket idézte, a keleties hangzásvilágot.

A fuvolaművész egymaga játszott hangszerén, de többszólamúságot hozott létre. Az előadó, aki doktori értekezését A többszólamú gondolkodás szerepe a fuvolajátékban címmel írta, gyakran tart előadásokat, kurzusokat a többszólamú fuvolajáték titkairól, az úgynevezett kiterjesztett technikákról Európa számos városában, de az Egyesült Államokban, Brazíliában, Kanadában és Kínában is. Ittzés Gergely az elmúlt években fellépett a legjelentősebb nemzetközi fuvolafesztiválokon, a többi közt New Yorkban, Párizsban, Manchesterben, Freiburg­ban, Pekingben. 2014-ben a Carnegie Hallban debütált.

Doktori értekezésében ez olvasható: „A zenélés a teremtés folyamatát képezi le, vagyis azt a mozzanatot, amint a szellem anyagot „állít elő”, akkor az általunk létrehozott „objektum”, a hang, azaz a zene anyaga nem véletlenül kelt anyagi asszociációkat. S ha már megteremtettük ezt a metaforikus anyagot, miért ne játsszunk vele kedvünkre? Kedvünkre, de nem felelőtlenül.” Ennek a mindannyiunk kedvére való, de komoly játéknak voltunk szem- és fültanúi Dunaföldváron is.