Such: „A profi jégkorong nem önmagáért van”

Such György elsőként a magyar női válogatott divízió 1/A csoportos világbajnoki győzelmét méltatta.

Ezután így folytatta:

„Összességében ugyanakkor ellentmondásosabb szezont zár idén a magyar jégkorong, mint egy évvel ezelőtt. Amíg a tavalyi budapesti vb után mindenki arról beszélt hetekig, hogy másodperceken múlott a feljutásunk az elitbe, idén a közelébe sem kerültünk a katarzisnak.” Szerinte a divízió 1/A-ban elért ötödik helyet érthető módon csalódásként élte meg a jégkorongrajongók közössége. „Akkor is, ha az átlagosnál vagy a szokásosnál erősebb volt a mezőny, akkor is, ha ami történt, nem példátlan – hiszen két éve Kijevben is ennyit értünk el –, és akkor is, ha elfogadjuk, hogy képességei, tudása és lehetőségei tükrében a magyar válogatott otthona még egy jó darabig a másodvonal maradhat. Lehet, hogy Szapporo és Krakkó elhitette velünk, hogy gyorsabban fejlődhetünk, mint a többiek, akikkel rendszerint versenyzünk – jegyezte meg. – Lehet, hogy tévesen mértük fel az erőinket, amikor úgy gondoltuk, merész tervezéssel és szisztematikus munkával 2025-re stabilan A csoportos magyar válogatottat építhetünk. Az is lehet, hogy a történtek tükrében újra kell gondolnunk e stratégiai célkitűzés realitását. Ám az biztos, hogy soha ennyi jégfelület, soha ennyi jégkorongozó és soha ennyi pénz nem állt rendelkezésünkre ahhoz, hogy a sportág töretlenül fejlődjön. Az utánpótlásban egyre több a csapat és a játékosok, egyre jobb körülmények között, egyre modernebb eszközökkel dolgozhatnak, egyre nagyobb a szakemberek járandósága, egyre inkább emelkedik a színvonal minden korosztályban. Ezenfelül sem az Erste Liga nívójára, sem a külföldi bajnokságokban szereplő magyar csapatok teljesítményére nem lehetett panasz az idén, így bizakodva vártuk Kazahsztánt, ahol aztán gyorsan kiderült: még sincs minden a helyén. Akik viszont biztosan helyükön voltak, azok a szurkolóink. Ők sok százan négyezer kilométerrel odébb is kihozták magukból a maximumot, amelyért itt és most is köszönetet kell mondanunk nekik! Ahogy az előbbi példákból is kiviláglik, ami nem javul, az romlik” – állapította meg mindezek kapcsán az MJSZ elnöke, mondván: „Mindent meg fogok tenni annak érdekében, hogy teljesítmény nélküli bérekre, felesleges utazásokra, kényeskedő légiósokra, szükségtelen csilivili felszerelésekre és egyesek személyes jólétét szolgáló egyéb tételekre ne szórjuk el a pénzeinket. A profi jégkorong nem önmagáért van, arra, hogy a mi meccseinkre jöjjenek ki.”

A csalódások éve is volt

Sajnos nem a kazahsztáni vb volt a mostani szezon egyetlen csalódása. Az egyaránt a divízió 1/B-ben versenyző

U20-as és U18-as csapat is a feljutást tűzte ki célul, és ez egyiküknek sem jött össze. „A juniorok decemberben közel jártak hozzá, ám a sorsdöntő meccset elveszítették, ifistáink pedig Székesfehérváron végül az utolsó pillanatokban menekültek meg a kieséstől.” Az elnök hozzátette azt is: „az előbbi példákból is kiviláglik, ami nem javul, az romlik. A kudarcok arra mindenképpen alkalmat kínálnak, hogy kielemezzük a történteket, és hogy végiggondoljuk, valóban mindenki megtett-e mindent a sikerért.”