Fergeteges élet, méltó születésnap

Színháztörténeti pillanatokat élhettek át a nézők: két fantasztikus színésznő borult egymás nyakába a Madách Színházban: Törőcsik Mari és Psota Irén. 

Mindketten többször kapták meg a Kossuth-díjat, mindketten a Nemzet Színésze cím birtokosai. A számtalan kitüntetés, amellyel elismerték munkájukat, mégis eltörpült amellett az elementáris tombolás mellett, amiképp szombaton a Madách Színházban ünnepelték őket.

- Édeseim, egyenként szeretnélek mindannyiótokat megölelni - tárta szét karjait Psota Irén, aki könnyekig meghatódottan csak állt a színpadon, amely szinte az egész életét betöltötte. 

A Kaukázusi krétakör szegény szolgálólányától a Koldusopera Pollyján át Yermáig mindent eljátszhatott. Nem lehetett beskatulyázni, tragédiától a komédiáig mindenben nagyszerűt alakított.

- Csodálatos, gazdag szakmai életem volt. Igazságtalan lennék, ha bármelyik szerepem is kiemelném, imádtam mindegyiket, megszenvedtem mindegyikkel, míg teljesen az enyémek lettek, de olyan jó, hogy ma is fölidézhetem őket önálló estemen - mondta a művésznő, aki ma is ugyanolyan energikus, mintha az idő megállt volna vagy három évtizede. Psota! Psota! Psota! Az est címe. 

A háromszoros névismétlés és a felkiáltójelek egyértelműen jelzik azt az érzelmi hőfokot, amelyen a művésznő mindig is élt. - Nem tudtam másképp - vallja teljesen természetesen. 

Mint ahogy három könyvében is vallott, szinte az egész élete nyitott az emberek előtt. 

- A nézők tisztelete és rajongása mindig meghatott, azért is tártam eléjük életem, hogy tudják, mindenkinek végig kell mennie az úton, s többnyire ez mindenkinek nehéz, nincsenek vele egyedül. Erőt akartam adni nekik. Soha ne adják fel! - ezt üzenem a mai fiataloknak is. 

Mi fantasztikus társulatban nőttünk föl, olyan színészekkel dolgozhattunk, mint Uray Tivadar, Pécsi Sándor, Kiss Manyi, Tolnay Klári, Darvas Iván, Mezei Mária, Gábor Miklós. Rengeteget tanultunk tőlük, odafigyeltek ránk, szerettek bennünket. Ez a szeretet tartja egyben a színházat. 

Tudom, ma sokkal nehezebb pályakezdő színésznek lenni, nincs annyi lehetőség, mint a mi időnkben, amikor a rádióban sorra vettük föl a jobbnál jobb hangjátékokat a klasszikus darabok mellett, vagy a tévében számtalan film készült. 

Percre pontosan be volt táblázva minden napunk, de bírtuk, akartuk csinálni, szárnyakat adott egy-egy feladat. A mai fiataloknak azt üzenem, nem szabad feladni semmit az utolsó pillanatig, és még akkor se. Mindenért végig az életünkön meg kell dolgozni és meg kell küzdeni. És akkor biztos lesz örömünk is. 

Az én pályám tele volt örömmel - tette hozzá az ünnepelt. A Madách Színház fotókiállítással is tiszteleg a nyolcvanesztendős művésznő előtt: Keleti Éva képein az egykori alakítások maradandó pillanatai pontosan nyomon követhetők.

Percekig állva tombolt a közönség a nyolcvanesztendős Psota Irént köszönve, aki természetesen munkával, önálló estjével ünnepelte születésnapját. A Madách Színház megemlékezése viszont könnyekig meghatotta.