Hétvége

2015.11.20. 19:56

A legfontosabb a tolerancia és a megértés

Az elfogadást akár egy könyv is elindíthatja, de a családon belüli pozitív példa az egyik legerősebb minta lehet Jelképes üzenete volt a kivetített fényképnek, amely az előadás érdeklődőit fogadta: egy cigány kislány a Bibliát böngészi.

L. Mészáros Irma

Bár a program címe is lehetett volna szimbolikus jelentésű, de valóságos tartalma is volt. Az előadót, Bakay Pétert, aki az evangélikus egyház cigányreferense, gyülekezetéből elkísérte három cigány ember. Mert együtt élünk – mondta a lelkész – Sárszentlőrincen és a társadalomban is. Bakay Péter nem tartja magát szociológusnak vagy romológusnak, csak misszionáriusnak. Előadását személyes vallomásnak szánta. Azt mutatta be, egy emberben hogy indul be az elfogadási mechanizmus. Családi emlékekkel kezdte. Nagyapja lelkész, édesapja pedig nagy tekintélyű bíró volt. Bakay felidézett egy eseményt nyolcéves korából: érkezett egy küldemény, benne a megrendelt könyv, az első lovári-magyar szótár. Hogy a több nyelven beszélő édesapja bíróként a tárgyalásokon értse a cigányok nyelvét.

Ez a példa állt előtte. Bakay Péter úgy véli, mindig volt benne valami missziós lelkület. Majd tíz évvel ezelőtt – egy a Gyimesekben a pásztorokkal töltött, élményekkel teli időszak után – fél évre a Tolna megyei Sárszentlőrincre ment segíteni az ottani lelkésznőnek. Egy olyan faluba, ahol a lakosság harminc százaléka cigány. Fél évre ment, s bár hívták a békéscsabai evangélikus gimnáziumba tanítani, ott maradt a faluban a cigányok között. A személyes okok után a társadalmi helyzetet és tapasztalatait osztotta meg a földvári hallgatókkal. Korábban, amíg egy-két százalék volt a cigány, egzotikumnak, a néprajzosok kutatási területnek tekintették e népcsoportot. A szocializmusban jó munkaerő volt az útépítéseken, bányákban. Aztán a cigányok számának növekedésével hamarosan a kritikus tömeget jelentik, amely – mint egy osztályban, ha túl sok renitens gyerek van – már kezelhetetlenné válik. Ha nincs változás, nem lesz tartható.

Az előadáson balról Bakay Péter mellett Kőhalmi Ferencné, valamint Kovács Ferencné

Változtatni a szemléletben kell – mindkét oldalról. De hogyan? – tehetjük föl a kérdést. Bakay Péter szerint ritkán tartjuk a másikat érték szerint különbnek magunknál. Korábbi tapasztalataiból hozott példát: a gyimesi csángók úgy érzik, a székelyek lenézik őket, ők pedig a moldvai csángókat, a moldvai csángók a cigányokat. Mi magyarok is úgy gondoljuk, hogy a cigányok élősködők, primitívek, erőszakosak, bűnözők. Sok tekintetben ez igaz is. De nem minden cigány ilyen, s vannak magyarok is, akik ilyenek. A konzum látásmód bennünk van, pedig óvatosnak kéne lenni a megbélyegzéssel. Fontos a megértés – emeli ki a lelkész.

Mert vannak természetes népek, s a cigány ilyen – amelynek megnyilvánulásai, reflexei mások – mondta. Az egyik különbségnek azt látja, hogy a cigányok eseményorientáltak, mi pedig az idő béklyójában élünk. Erkölcsi értékeik is mások. Ráadásul nagy a különbség és a rétegződés a cigányok között is, azaz a beások, a rumungro csoport és az oláh cigányok között. A problémák megoldására a kormányzat rengeteg pénzt tölt a feneketlen zsákba, megoldás mégsem tapasztalható. Az egyházak alig mozdultak meg ezidáig, pedig ha valaki felé az egyháznak van szolgálata, az a cigányság. Bakay Péter a Bibliát idézve keresi a megoldás lehetőségét.

Egymást magatoknál különbnek tartsátok – tartja az Írás. Véleménye szerint, ha egészséges identitású egy népcsoport, el tudja fogadni a másikat, s az elfogadással fölfelé húzza. – Ha magamat tartom különbnek, akkor lefelé taszítom őt – teszi hozzá. Az elfogadás nem parancsra működik. A jog és kötelesség hangoztatása kaloda. Nem azért van az ember, hogy a jogaiért harcoljon, s hogy kötelességből tegyen. Az igazi szabadság az áldozathozatal szabadsága: jogom van, de nem teszem meg; kötelességem megtenni, de nem annyit teszek, hanem többet. Nem felekezet, bőrszín alapján ítéljük meg az embert, mert annak kell segíteni, aki bajban van. A cigánymisszió hatása Magyarországon című első szakkönyv hétszáz fős kutatási minta alapján bizonyítja, hogy az egyházaknak a cigánymisszióval való foglalkozása jó befektetés. Meg kéne nyitni a templomkapukat!- mondja Bakay Péter. – Falak két oldalán nem lehet élni, s el kell indulni mindkét oldalról a falakat lebontani. Az előadást követően vetített képek mutatták, milyen programokat, tevékenységeket végeznek a misszióban.

Többek között szó volt imanapról, nyári táborokról, bibliaiskoláról és emberi sorsokról. Megerősítésként pedig megszólalt Kőhalmi Ferencné, az egyik cigány asszony: Büszke vagyok arra, hogy cigány vagyok. Kérek esélyt, hogy ismerjenek meg mint embert. A gyerekeimnek is azt tanítottam: viselkedj úgy, hogy elfogadjon a másik is.

Zárásként a lelkész gitárkíséretével hármasban elénekeltek egy egyházi éneket, amely megérintett mindenkit. Az előadás után a személyes érdeklődés, a kérdések sora sem maradt el. Talán a jelenlévők kibontottak egy téglát abból a falból.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!