Hétvége

2007.09.22. 02:27

A Martinász valójában kohász?

lvasóm pontatlanságon kapott: ahogyan ő fogalmazott (bár másnak tulajdonítva a hibát) lekohászszobroztam Somogyi Józsefnek az 1958-as brüsszeli világ ...

Szabó Szabolcs

lvasóm pontatlanságon kapott: ahogyan ő fogalmazott (bár másnak tulajdonítva a hibát) lekohászszobroztam Somogyi Józsefnek az 1958-as brüsszeli világkiállításon aranyérmet nyert, Martinász című alkotását.

Érve igaz és megdönthetetlen: tartsuk tiszteletben az alkotó által adott elnevezést!

A szobor talapzatán ugyan semmilyen felirat nem tanúskodik a kiváló művész címadási szándékáról - ám Várnai Gyula és Gyöngyössy Csaba 1999-ben megjelent kitűnő, Dunaújváros köztéri szobrairól szóló könyvében egyértelműen a Martinász meghatározás szerepel. Mivel a szerzők gondos forráskutatást végeztek, így egykorú sajtótudósítások mellett Somogyi életmű-katalógusában is ellenőrizték a címet, a vita eldőlt, mielőtt még elkezdődhetett volna, tulajdonképpen nem maradt más dolgom, mint a bocsánatkérés.

Illetve...

Somogyinak nem volt dolga a pontos különbségtétel kohász és martinász között. Neki valószínűleg egyre ment, hogy kohászt lát, vagy martinászt. Aki azonban járt már a vasműben, és látott embert dolgozni valamelyik kohó (szakszerűbben: nagyolvasztó) csapolónyílásánál, annak egyértelmű, hogy a Martinász című szobor valójában kohászt ábrázol.

Megmutatja ezt a modell viselete: a hosszú bőrkötény, a teljes arcot eltakarni képes, hátrahajtott védőálarc, és a csapolónyílás áttörésére szolgáló stanga, amire a figura támaszkodik.

A martinászok, akik a már bezárt martin-acélműben dolgoztak, a szabvány munkásruhát viselték műanyag védősisakkal, és annak az ellenzőjére csatolt, fel- és lehajtható védőszemüveggel együtt.

Mármost: mikor vagyunk pontosak? Ha hűen idézzük a művész által adott, pontatlanságról tanúskodó, bár a művészi értéket nem befolyásoló címet - vagy ha pontatlanul idézünk, ám a valóságnak megfelelően jelöljük meg a figurát?

Mint a fentiekben már kifejtettem, olvasónknak van igaza: ha Somogyi Martinásznak nevezte el az ő kohászát, akkor az martinász is kell hogy maradjon.

Az illő helyreigazításhoz csak annyit teszek hozzá, hogy vasművel megvert embernek talán meg lehet bocsátani, ha ösztönösen helyesbíti a kitűnő művész alkotásának címét.

Érve igaz és megdönthetetlen: tartsuk tiszteletben az alkotó által adott elnevezést!

A szobor talapzatán ugyan semmilyen felirat nem tanúskodik a kiváló művész címadási szándékáról - ám Várnai Gyula és Gyöngyössy Csaba 1999-ben megjelent kitűnő, Dunaújváros köztéri szobrairól szóló könyvében egyértelműen a Martinász meghatározás szerepel. Mivel a szerzők gondos forráskutatást végeztek, így egykorú sajtótudósítások mellett Somogyi életmű-katalógusában is ellenőrizték a címet, a vita eldőlt, mielőtt még elkezdődhetett volna, tulajdonképpen nem maradt más dolgom, mint a bocsánatkérés.

Illetve...

Somogyinak nem volt dolga a pontos különbségtétel kohász és martinász között. Neki valószínűleg egyre ment, hogy kohászt lát, vagy martinászt. Aki azonban járt már a vasműben, és látott embert dolgozni valamelyik kohó (szakszerűbben: nagyolvasztó) csapolónyílásánál, annak egyértelmű, hogy a Martinász című szobor valójában kohászt ábrázol.

Megmutatja ezt a modell viselete: a hosszú bőrkötény, a teljes arcot eltakarni képes, hátrahajtott védőálarc, és a csapolónyílás áttörésére szolgáló stanga, amire a figura támaszkodik.

A martinászok, akik a már bezárt martin-acélműben dolgoztak, a szabvány munkásruhát viselték műanyag védősisakkal, és annak az ellenzőjére csatolt, fel- és lehajtható védőszemüveggel együtt.

Mármost: mikor vagyunk pontosak? Ha hűen idézzük a művész által adott, pontatlanságról tanúskodó, bár a művészi értéket nem befolyásoló címet - vagy ha pontatlanul idézünk, ám a valóságnak megfelelően jelöljük meg a figurát?

Mint a fentiekben már kifejtettem, olvasónknak van igaza: ha Somogyi Martinásznak nevezte el az ő kohászát, akkor az martinász is kell hogy maradjon.

Az illő helyreigazításhoz csak annyit teszek hozzá, hogy vasművel megvert embernek talán meg lehet bocsátani, ha ösztönösen helyesbíti a kitűnő művész alkotásának címét.

Érve igaz és megdönthetetlen: tartsuk tiszteletben az alkotó által adott elnevezést!

A szobor talapzatán ugyan semmilyen felirat nem tanúskodik a kiváló művész címadási szándékáról - ám Várnai Gyula és Gyöngyössy Csaba 1999-ben megjelent kitűnő, Dunaújváros köztéri szobrairól szóló könyvében egyértelműen a Martinász meghatározás szerepel. Mivel a szerzők gondos forráskutatást végeztek, így egykorú sajtótudósítások mellett Somogyi életmű-katalógusában is ellenőrizték a címet, a vita eldőlt, mielőtt még elkezdődhetett volna, tulajdonképpen nem maradt más dolgom, mint a bocsánatkérés.

Illetve...

Somogyinak nem volt dolga a pontos különbségtétel kohász és martinász között. Neki valószínűleg egyre ment, hogy kohászt lát, vagy martinászt. Aki azonban járt már a vasműben, és látott embert dolgozni valamelyik kohó (szakszerűbben: nagyolvasztó) csapolónyílásánál, annak egyértelmű, hogy a Martinász című szobor valójában kohászt ábrázol.

Megmutatja ezt a modell viselete: a hosszú bőrkötény, a teljes arcot eltakarni képes, hátrahajtott védőálarc, és a csapolónyílás áttörésére szolgáló stanga, amire a figura támaszkodik.

A martinászok, akik a már bezárt martin-acélműben dolgoztak, a szabvány munkásruhát viselték műanyag védősisakkal, és annak az ellenzőjére csatolt, fel- és lehajtható védőszemüveggel együtt.

Mármost: mikor vagyunk pontosak? Ha hűen idézzük a művész által adott, pontatlanságról tanúskodó, bár a művészi értéket nem befolyásoló címet - vagy ha pontatlanul idézünk, ám a valóságnak megfelelően jelöljük meg a figurát?

Mint a fentiekben már kifejtettem, olvasónknak van igaza: ha Somogyi Martinásznak nevezte el az ő kohászát, akkor az martinász is kell hogy maradjon.

Az illő helyreigazításhoz csak annyit teszek hozzá, hogy vasművel megvert embernek talán meg lehet bocsátani, ha ösztönösen helyesbíti a kitűnő művész alkotásának címét.

A szobor talapzatán ugyan semmilyen felirat nem tanúskodik a kiváló művész címadási szándékáról - ám Várnai Gyula és Gyöngyössy Csaba 1999-ben megjelent kitűnő, Dunaújváros köztéri szobrairól szóló könyvében egyértelműen a Martinász meghatározás szerepel. Mivel a szerzők gondos forráskutatást végeztek, így egykorú sajtótudósítások mellett Somogyi életmű-katalógusában is ellenőrizték a címet, a vita eldőlt, mielőtt még elkezdődhetett volna, tulajdonképpen nem maradt más dolgom, mint a bocsánatkérés.

Illetve...

Somogyinak nem volt dolga a pontos különbségtétel kohász és martinász között. Neki valószínűleg egyre ment, hogy kohászt lát, vagy martinászt. Aki azonban járt már a vasműben, és látott embert dolgozni valamelyik kohó (szakszerűbben: nagyolvasztó) csapolónyílásánál, annak egyértelmű, hogy a Martinász című szobor valójában kohászt ábrázol.

Megmutatja ezt a modell viselete: a hosszú bőrkötény, a teljes arcot eltakarni képes, hátrahajtott védőálarc, és a csapolónyílás áttörésére szolgáló stanga, amire a figura támaszkodik.

A martinászok, akik a már bezárt martin-acélműben dolgoztak, a szabvány munkásruhát viselték műanyag védősisakkal, és annak az ellenzőjére csatolt, fel- és lehajtható védőszemüveggel együtt.

Mármost: mikor vagyunk pontosak? Ha hűen idézzük a művész által adott, pontatlanságról tanúskodó, bár a művészi értéket nem befolyásoló címet - vagy ha pontatlanul idézünk, ám a valóságnak megfelelően jelöljük meg a figurát?

Mint a fentiekben már kifejtettem, olvasónknak van igaza: ha Somogyi Martinásznak nevezte el az ő kohászát, akkor az martinász is kell hogy maradjon.

Az illő helyreigazításhoz csak annyit teszek hozzá, hogy vasművel megvert embernek talán meg lehet bocsátani, ha ösztönösen helyesbíti a kitűnő művész alkotásának címét.

A szobor talapzatán ugyan semmilyen felirat nem tanúskodik a kiváló művész címadási szándékáról - ám Várnai Gyula és Gyöngyössy Csaba 1999-ben megjelent kitűnő, Dunaújváros köztéri szobrairól szóló könyvében egyértelműen a Martinász meghatározás szerepel. Mivel a szerzők gondos forráskutatást végeztek, így egykorú sajtótudósítások mellett Somogyi életmű-katalógusában is ellenőrizték a címet, a vita eldőlt, mielőtt még elkezdődhetett volna, tulajdonképpen nem maradt más dolgom, mint a bocsánatkérés.

Illetve...

Somogyinak nem volt dolga a pontos különbségtétel kohász és martinász között. Neki valószínűleg egyre ment, hogy kohászt lát, vagy martinászt. Aki azonban járt már a vasműben, és látott embert dolgozni valamelyik kohó (szakszerűbben: nagyolvasztó) csapolónyílásánál, annak egyértelmű, hogy a Martinász című szobor valójában kohászt ábrázol.

Megmutatja ezt a modell viselete: a hosszú bőrkötény, a teljes arcot eltakarni képes, hátrahajtott védőálarc, és a csapolónyílás áttörésére szolgáló stanga, amire a figura támaszkodik.

A martinászok, akik a már bezárt martin-acélműben dolgoztak, a szabvány munkásruhát viselték műanyag védősisakkal, és annak az ellenzőjére csatolt, fel- és lehajtható védőszemüveggel együtt.

Mármost: mikor vagyunk pontosak? Ha hűen idézzük a művész által adott, pontatlanságról tanúskodó, bár a művészi értéket nem befolyásoló címet - vagy ha pontatlanul idézünk, ám a valóságnak megfelelően jelöljük meg a figurát?

Mint a fentiekben már kifejtettem, olvasónknak van igaza: ha Somogyi Martinásznak nevezte el az ő kohászát, akkor az martinász is kell hogy maradjon.

Az illő helyreigazításhoz csak annyit teszek hozzá, hogy vasművel megvert embernek talán meg lehet bocsátani, ha ösztönösen helyesbíti a kitűnő művész alkotásának címét.

Illetve...

Somogyinak nem volt dolga a pontos különbségtétel kohász és martinász között. Neki valószínűleg egyre ment, hogy kohászt lát, vagy martinászt. Aki azonban járt már a vasműben, és látott embert dolgozni valamelyik kohó (szakszerűbben: nagyolvasztó) csapolónyílásánál, annak egyértelmű, hogy a Martinász című szobor valójában kohászt ábrázol.

Megmutatja ezt a modell viselete: a hosszú bőrkötény, a teljes arcot eltakarni képes, hátrahajtott védőálarc, és a csapolónyílás áttörésére szolgáló stanga, amire a figura támaszkodik.

A martinászok, akik a már bezárt martin-acélműben dolgoztak, a szabvány munkásruhát viselték műanyag védősisakkal, és annak az ellenzőjére csatolt, fel- és lehajtható védőszemüveggel együtt.

Mármost: mikor vagyunk pontosak? Ha hűen idézzük a művész által adott, pontatlanságról tanúskodó, bár a művészi értéket nem befolyásoló címet - vagy ha pontatlanul idézünk, ám a valóságnak megfelelően jelöljük meg a figurát?

Mint a fentiekben már kifejtettem, olvasónknak van igaza: ha Somogyi Martinásznak nevezte el az ő kohászát, akkor az martinász is kell hogy maradjon.

Az illő helyreigazításhoz csak annyit teszek hozzá, hogy vasművel megvert embernek talán meg lehet bocsátani, ha ösztönösen helyesbíti a kitűnő művész alkotásának címét.

Illetve...

Somogyinak nem volt dolga a pontos különbségtétel kohász és martinász között. Neki valószínűleg egyre ment, hogy kohászt lát, vagy martinászt. Aki azonban járt már a vasműben, és látott embert dolgozni valamelyik kohó (szakszerűbben: nagyolvasztó) csapolónyílásánál, annak egyértelmű, hogy a Martinász című szobor valójában kohászt ábrázol.

Megmutatja ezt a modell viselete: a hosszú bőrkötény, a teljes arcot eltakarni képes, hátrahajtott védőálarc, és a csapolónyílás áttörésére szolgáló stanga, amire a figura támaszkodik.

A martinászok, akik a már bezárt martin-acélműben dolgoztak, a szabvány munkásruhát viselték műanyag védősisakkal, és annak az ellenzőjére csatolt, fel- és lehajtható védőszemüveggel együtt.

Mármost: mikor vagyunk pontosak? Ha hűen idézzük a művész által adott, pontatlanságról tanúskodó, bár a művészi értéket nem befolyásoló címet - vagy ha pontatlanul idézünk, ám a valóságnak megfelelően jelöljük meg a figurát?

Mint a fentiekben már kifejtettem, olvasónknak van igaza: ha Somogyi Martinásznak nevezte el az ő kohászát, akkor az martinász is kell hogy maradjon.

Az illő helyreigazításhoz csak annyit teszek hozzá, hogy vasművel megvert embernek talán meg lehet bocsátani, ha ösztönösen helyesbíti a kitűnő művész alkotásának címét.

Somogyinak nem volt dolga a pontos különbségtétel kohász és martinász között. Neki valószínűleg egyre ment, hogy kohászt lát, vagy martinászt. Aki azonban járt már a vasműben, és látott embert dolgozni valamelyik kohó (szakszerűbben: nagyolvasztó) csapolónyílásánál, annak egyértelmű, hogy a Martinász című szobor valójában kohászt ábrázol.

Megmutatja ezt a modell viselete: a hosszú bőrkötény, a teljes arcot eltakarni képes, hátrahajtott védőálarc, és a csapolónyílás áttörésére szolgáló stanga, amire a figura támaszkodik.

A martinászok, akik a már bezárt martin-acélműben dolgoztak, a szabvány munkásruhát viselték műanyag védősisakkal, és annak az ellenzőjére csatolt, fel- és lehajtható védőszemüveggel együtt.

Mármost: mikor vagyunk pontosak? Ha hűen idézzük a művész által adott, pontatlanságról tanúskodó, bár a művészi értéket nem befolyásoló címet - vagy ha pontatlanul idézünk, ám a valóságnak megfelelően jelöljük meg a figurát?

Mint a fentiekben már kifejtettem, olvasónknak van igaza: ha Somogyi Martinásznak nevezte el az ő kohászát, akkor az martinász is kell hogy maradjon.

Az illő helyreigazításhoz csak annyit teszek hozzá, hogy vasművel megvert embernek talán meg lehet bocsátani, ha ösztönösen helyesbíti a kitűnő művész alkotásának címét.

Somogyinak nem volt dolga a pontos különbségtétel kohász és martinász között. Neki valószínűleg egyre ment, hogy kohászt lát, vagy martinászt. Aki azonban járt már a vasműben, és látott embert dolgozni valamelyik kohó (szakszerűbben: nagyolvasztó) csapolónyílásánál, annak egyértelmű, hogy a Martinász című szobor valójában kohászt ábrázol.

Megmutatja ezt a modell viselete: a hosszú bőrkötény, a teljes arcot eltakarni képes, hátrahajtott védőálarc, és a csapolónyílás áttörésére szolgáló stanga, amire a figura támaszkodik.

A martinászok, akik a már bezárt martin-acélműben dolgoztak, a szabvány munkásruhát viselték műanyag védősisakkal, és annak az ellenzőjére csatolt, fel- és lehajtható védőszemüveggel együtt.

Mármost: mikor vagyunk pontosak? Ha hűen idézzük a művész által adott, pontatlanságról tanúskodó, bár a művészi értéket nem befolyásoló címet - vagy ha pontatlanul idézünk, ám a valóságnak megfelelően jelöljük meg a figurát?

Mint a fentiekben már kifejtettem, olvasónknak van igaza: ha Somogyi Martinásznak nevezte el az ő kohászát, akkor az martinász is kell hogy maradjon.

Az illő helyreigazításhoz csak annyit teszek hozzá, hogy vasművel megvert embernek talán meg lehet bocsátani, ha ösztönösen helyesbíti a kitűnő művész alkotásának címét.

Megmutatja ezt a modell viselete: a hosszú bőrkötény, a teljes arcot eltakarni képes, hátrahajtott védőálarc, és a csapolónyílás áttörésére szolgáló stanga, amire a figura támaszkodik.

A martinászok, akik a már bezárt martin-acélműben dolgoztak, a szabvány munkásruhát viselték műanyag védősisakkal, és annak az ellenzőjére csatolt, fel- és lehajtható védőszemüveggel együtt.

Mármost: mikor vagyunk pontosak? Ha hűen idézzük a művész által adott, pontatlanságról tanúskodó, bár a művészi értéket nem befolyásoló címet - vagy ha pontatlanul idézünk, ám a valóságnak megfelelően jelöljük meg a figurát?

Mint a fentiekben már kifejtettem, olvasónknak van igaza: ha Somogyi Martinásznak nevezte el az ő kohászát, akkor az martinász is kell hogy maradjon.

Az illő helyreigazításhoz csak annyit teszek hozzá, hogy vasművel megvert embernek talán meg lehet bocsátani, ha ösztönösen helyesbíti a kitűnő művész alkotásának címét.

Megmutatja ezt a modell viselete: a hosszú bőrkötény, a teljes arcot eltakarni képes, hátrahajtott védőálarc, és a csapolónyílás áttörésére szolgáló stanga, amire a figura támaszkodik.

A martinászok, akik a már bezárt martin-acélműben dolgoztak, a szabvány munkásruhát viselték műanyag védősisakkal, és annak az ellenzőjére csatolt, fel- és lehajtható védőszemüveggel együtt.

Mármost: mikor vagyunk pontosak? Ha hűen idézzük a művész által adott, pontatlanságról tanúskodó, bár a művészi értéket nem befolyásoló címet - vagy ha pontatlanul idézünk, ám a valóságnak megfelelően jelöljük meg a figurát?

Mint a fentiekben már kifejtettem, olvasónknak van igaza: ha Somogyi Martinásznak nevezte el az ő kohászát, akkor az martinász is kell hogy maradjon.

Az illő helyreigazításhoz csak annyit teszek hozzá, hogy vasművel megvert embernek talán meg lehet bocsátani, ha ösztönösen helyesbíti a kitűnő művész alkotásának címét.

A martinászok, akik a már bezárt martin-acélműben dolgoztak, a szabvány munkásruhát viselték műanyag védősisakkal, és annak az ellenzőjére csatolt, fel- és lehajtható védőszemüveggel együtt.

Mármost: mikor vagyunk pontosak? Ha hűen idézzük a művész által adott, pontatlanságról tanúskodó, bár a művészi értéket nem befolyásoló címet - vagy ha pontatlanul idézünk, ám a valóságnak megfelelően jelöljük meg a figurát?

Mint a fentiekben már kifejtettem, olvasónknak van igaza: ha Somogyi Martinásznak nevezte el az ő kohászát, akkor az martinász is kell hogy maradjon.

Az illő helyreigazításhoz csak annyit teszek hozzá, hogy vasművel megvert embernek talán meg lehet bocsátani, ha ösztönösen helyesbíti a kitűnő művész alkotásának címét.

A martinászok, akik a már bezárt martin-acélműben dolgoztak, a szabvány munkásruhát viselték műanyag védősisakkal, és annak az ellenzőjére csatolt, fel- és lehajtható védőszemüveggel együtt.

Mármost: mikor vagyunk pontosak? Ha hűen idézzük a művész által adott, pontatlanságról tanúskodó, bár a művészi értéket nem befolyásoló címet - vagy ha pontatlanul idézünk, ám a valóságnak megfelelően jelöljük meg a figurát?

Mint a fentiekben már kifejtettem, olvasónknak van igaza: ha Somogyi Martinásznak nevezte el az ő kohászát, akkor az martinász is kell hogy maradjon.

Az illő helyreigazításhoz csak annyit teszek hozzá, hogy vasművel megvert embernek talán meg lehet bocsátani, ha ösztönösen helyesbíti a kitűnő művész alkotásának címét.

Mármost: mikor vagyunk pontosak? Ha hűen idézzük a művész által adott, pontatlanságról tanúskodó, bár a művészi értéket nem befolyásoló címet - vagy ha pontatlanul idézünk, ám a valóságnak megfelelően jelöljük meg a figurát?

Mint a fentiekben már kifejtettem, olvasónknak van igaza: ha Somogyi Martinásznak nevezte el az ő kohászát, akkor az martinász is kell hogy maradjon.

Az illő helyreigazításhoz csak annyit teszek hozzá, hogy vasművel megvert embernek talán meg lehet bocsátani, ha ösztönösen helyesbíti a kitűnő művész alkotásának címét.

Mármost: mikor vagyunk pontosak? Ha hűen idézzük a művész által adott, pontatlanságról tanúskodó, bár a művészi értéket nem befolyásoló címet - vagy ha pontatlanul idézünk, ám a valóságnak megfelelően jelöljük meg a figurát?

Mint a fentiekben már kifejtettem, olvasónknak van igaza: ha Somogyi Martinásznak nevezte el az ő kohászát, akkor az martinász is kell hogy maradjon.

Az illő helyreigazításhoz csak annyit teszek hozzá, hogy vasművel megvert embernek talán meg lehet bocsátani, ha ösztönösen helyesbíti a kitűnő művész alkotásának címét.

Mint a fentiekben már kifejtettem, olvasónknak van igaza: ha Somogyi Martinásznak nevezte el az ő kohászát, akkor az martinász is kell hogy maradjon.

Az illő helyreigazításhoz csak annyit teszek hozzá, hogy vasművel megvert embernek talán meg lehet bocsátani, ha ösztönösen helyesbíti a kitűnő művész alkotásának címét.

Mint a fentiekben már kifejtettem, olvasónknak van igaza: ha Somogyi Martinásznak nevezte el az ő kohászát, akkor az martinász is kell hogy maradjon.

Az illő helyreigazításhoz csak annyit teszek hozzá, hogy vasművel megvert embernek talán meg lehet bocsátani, ha ösztönösen helyesbíti a kitűnő művész alkotásának címét.

Az illő helyreigazításhoz csak annyit teszek hozzá, hogy vasművel megvert embernek talán meg lehet bocsátani, ha ösztönösen helyesbíti a kitűnő művész alkotásának címét.

Az illő helyreigazításhoz csak annyit teszek hozzá, hogy vasművel megvert embernek talán meg lehet bocsátani, ha ösztönösen helyesbíti a kitűnő művész alkotásának címét.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!