A népegészségügy programokat indít, de az egyéni egészségmegőrzés és odafigyelés is szükséges

2017. január 21., 09:14 szerző: Kocsis Noémi fotós: Molnár Artúr
komment
A 2013-as után tavaly ismét elkészült a megyéről szóló egészségügyi jelentés. A helyzet mondható átlagosnak, de aggasztónak is. A népegészségügy által kigyűjtött adatok között Müller Cecília megyei tisztifőorvos, a jelentés szerkesztője segített eligazodni.
hirdetes_kapcsolo: 1
data['nincs_banner']: 0
G->reklam_mentes: 0

- Először is, mit mondhatunk: milyen Fejér egészségügyi helyzete az országos palettát nézve?

- Jelentős eltérés a megbetegedési és halálozási statisztikákat összehasonlítva nem látható. Ha az átlagos, országos adatokkal hasonlítjuk össze a megyét, akkor közel hasonlóakat találunk. A finomabb részleteknél, az egyes betegségcsoportokat elemezve már láthatóak a különbségek, ahogy a megye földrajzi megoszlását figyelve is. Ami az előbbit illeti, elsősorban a tüdő- és a vastagbélrákot kell említeni. A megbetegedés nálunk sem több, mint az országban máshol, ám a halálozás igen, és elsősorban a hölgyek esetében. 2013-hoz, az előző jelentésünkhöz képest náluk a megbetegedési és halálozási statisztika a duplájára emelkedett!

- Az okokat is tudjuk?

- A dohányzás mindenképpen szerepet játszik bizonyos fajta tüdőrákok előfordulásánál. A dohányfüstből mára több mint 4000 alkotóelemet mutattak ki, ezek közül egyesek bizonyítottan rákkeltőek. A másik magas előfordulású betegségcsoport a vastagbélrák, ennek szűrésére egyébként 2017-ben országos népegészségügyi program indul el. Adataink szerint Fejérben mind a gyakorisága, mind a halálozási rátája magasabb az országos átlagnál. Ezek egyszerű, nyers számok, egy helyzetképet akartunk kapni belőlük, hol vannak a fontos beavatkozási pontok, ahol feltétlenül lépni kell. Az új szűrőprogram mindenképpen üdvözlendő: önkéntes alapon a megyéből 108 háziorvos jelentkezett, hogy részt vesz az 50-70 év közötti nők és férfiak szűrésére irányuló programban. Úgy működik, hogy a páciens megkapja a háziorvosától azt a kis eszközt, amellyel otthon mintát vehet a vizsgálathoz. Ám akinek háziorvosa most nem kapcsolódott be, természetesen panasz, gyanú esetén az a páciens is elérheti a számára szükséges diagnosztikai vizsgálatokat.

- A jelentés szerint az enyingi és sárbogárdi járások a három évvel korábbi helyzethez képest új belépők az egészségügyileg hátrányos helyzetű települések sorában. Illetve Enying környéke egy év közbeni korrekció miatt végül kikerült, de Sárbogárd térsége továbbra is fent van...

- Ennek alapvető, örökölt szociális-társadalmi háttere van. A jellemzően mezőgazdaságból élő, majd munkanélkülivé váló rétegek egy sor, önmagában is megbetegítő, pszichés-kóroki tényezővel kénytelenek küzdeni. A kilátástalanság, elesettség olyan pszichoszociális tényezők, amelyek hozzák magukkal a megbetegedéseket: halmozódnak a szív és érrendszeri, daganatos, alsó légúti, emésztőrendszeri problémák. Nem tudom elhallgatni, hogy az alkoholfogyasztásból következő betegségek is magasabb számban vannak jelen e két, említett járásban.

Müller Cecília: „2017-ben fontos, új, országos szűrőprogram indul a vastagbélrák ellen"  Fotó: Molnár A.

- Enying vagy Sárbogárd térségében élve biztosan kíváncsi lennék, hogy ha hátrányos helyzetű térségben élek, mit tesz akkor értem a népegészségügy? És mit tehetek én magamért?

- Nagyon sokféle, idevágó program van. Sokakat valóban csak akkor érünk el, ha ők tanúsítanak érdeklődést. Az elsődleges megelőzésben nagyon fontos szerepük van a közösségeknek. A problémájából egyikünk sem tudná magát a saját hajánál fogva kirángatni, kell ehhez a közösség. Néha csak azért, mert a másik ember ugyanolyan nehéz élethelyzetben van, mint éppen én. Egyes beavatkozásoknál nyilvánvalóan az egyén nem befolyásolhat - itt politikai döntés kell. A jelentésünk azért is készült, hogy a döntéshozókat ilyen lépésre késztessük, megmutassuk, milyen koherencianövelő programokat lehetne tervezni ebben a régióban, hogy az ajtó szélesebbre tárulhasson a problémás területeken élő emberek előtt.

- Kiemelik a tájékoztatójukban, hogy az említett két járásban a férfi lakosság egészségi állapota a halálozási viszonyszámok alapján - az országban a legrosszabbak közé tartozik. Ön szerint mi lehet a gond: a férfiakat nem szólítják meg a mostani kezdeményezések?

- Azt gondolom, ez a szemléletmód azért változik, s nekünk, nőknek ebben nagy szerepünk lenne. Mikor elkezdtük a mellrák- és méhnyakrák elleni szűréseket, akkor is volt egy szlogen, hogy a család biztassa az anyát, a nagyanyát, menjen el a szűrésre, hiszen a családnak nagyon nagy szüksége van az ő személyére. Most meg kell egy kicsit fordítani ezt a trendet: nem arra kell biztatni a férfiakat, hogy menjenek el a szűrésre, a szlogen úgy módosulhat: menjünk el! A népegészségügyi komplex szűrővizsgálatokon kívül pluszban ott vannak azok a jogszabályi ajánlások, amelyekben életkor szerinti besorolásban meghatározzák a szükséges vizsgálatokat. Ezeket érdemes figyelembe venni! Személyesen azt szoktam ajánlani, ötven év felett, mindenféle megbetegedés nélkül is érdemes évente beiktatni egy elbeszélgetést a háziorvosunkkal, amely feltárná, milyen irányban lenne szükséges egyénre szabottan vizsgálatokat végeztetni. Szerintem van erre társadalmi igény és kormányzati akarat is, hogy a háziorvosi, a lakossághoz közel lévő alapellátásban kiszélesítsék annak kompetenciáját, hogy a páciensek ott, helyben tudják igénybe venni ezeket az ellátásokat. Az egyén is mindig tehet magáért: állandóan emlegetjük az egészségmegőrzés terén az egyensúlyra törekvést. Táplálkozás, mozgás, szűrések, odafigyelés, mind-mind fontos tényezők, ahogy a betegségek gyakoriságáért felelős káros dolgok mellőzése is - gondolok a dohányzásra, az alkoholra.

- Valóban, de olykor kifejezetten nehéz elérni például, hogy az embernek munka mellett legyen ideje sportolni is. Ráadásul sok kistelepülésen hiányoznak az eszközök, esetleg nincs konditerem, sportközpont. Ön például szervezetvezetőként sportol?

- Mióta Fehérváron dolgozom, sajnos sokkal kevésbé tudom beépíteni a hétköznapjaimba az aktív mozgást én is, pedig még néhány évvel ezelőtt is több futócipőt elnyúztam a lakókörnyékünk körüli futásban. Nagyon szeretek kocogni a természetben, karban tartja az ember testét és a gondolatait is. Én is igyekszem persze minél egészségesebben élni, s nemrégiben eljutottam ismét úszni, ami az egyik legjobb, nem terhelő, de karbantartó mozgásforma. De tudok a környékünkön olyan nyugdíjascsapatot, akik rendszeresen összejönnek és nordic walkingoznak. Kitalálják maguknak a lehetőséget.

Kocsis Noémi

2017. január 21., 09:14 szerző: Kocsis Noémi fotós: Molnár Artúr

Hozzászólások

Részletes műsor



Műsorok betöltése...