Hétvége

2014.03.28. 14:25

Azonos célokért küzdünk

A délszláv táncok, szokások ápolásának évtizedekre visszanyúló hagyományai vannak Dunaújvárosban. Táncházak, bálok bizonyítják a kóló népszerűségét. A Horvát Köztársaság budapesti nagykövete dr. Gordan Grlic Radman városunkba látogatott múlt héten – vele beszélgettünk..

Körmendi Erzsébet

– A Horváth Nemzetiségi Önkormányzat meghívására érkeztünk ide. Örömömre szolgál, hogy találkozhattam olyan vitális emberekkel, mint Markovics Sanyi bácsi, a nemzetiségi önkormányzat elnöke, Miskolczi László egyesületi elnök, valamint Grábics Gábor, Farkas Lajos és felesége. Nagyon életrevaló közösség, látok arra lehetőséget, hogy a kapcsolatunk aktív maradjon a jövőben is. Marin Skenderovic a Magyarországon működő horvát turisztikai iroda vezetője segítette elő a látogatást – mondta dr. Gordan Grlic Radman.
– Dunaújváros az egyedüli város hazánkban, ahol közös egyesületük van a horvátoknak és a szerbeknek mind a mai napig. A délszláv klubként 1977-ben megalakult szervezetet egysége túlélte a két nép közötti háborúskodást. Önnek mi a véleménye erről?
– Mielőtt még demagógiába belemennék, nagyon híres filozófus szavaival élnék. A jól gondolkodó emberek azonos vallásúak, ám amikor megkérdezik tőlük, melyik ez a vallás, akkor azt mondják, az okosan gondolkodó ember erről nem beszél. A szerencsétlen háború, ami megtörtént a volt Jugoszlávia területén, számunkra egyértelműen honvédő volt, hiszen a szerb agresszió ellen vívtuk meg. De nekünk soha nem a szerb emberekkel, a néppel volt a problémánk, hanem a szerb politikával. Tehát a politika generálta azt a szituációt. A horvát katona, horvát ember mindig horvát területen halt meg a történelme folyamán, ami azt jelenti, semmilyen támadásban nem vett részt, viszont mindig megvédte a területét a külföldi behatolóval szemben. Ez önmagáért beszél. Üdvözlöm azt, hogy a dunaújvárosi szerbek és horvátok közös egyesületben maradtak, hiszen az itt élők ugyanazokért a célokért küzdenek, egymásra vannak utalva, illetve a magyarokra, akik befogadták őket. Kiváló példa ez az egymás iránti tiszteletre, ami mindennek az alapja.
– Az egyesület célja a nemzetiségi kultúra, a hagyományok ápolása, a kapcsolatok elmélyítése. Felmerült, hogy jövőre, a városalapítás hatvanötödik évfordulóján horvát napot szerveznek, esetleg az ön részvételével. Mit szól ehhez?
– Mindent elkövetünk, hogy a most elhangzott elképzelések megvalósuljanak. De más az elképzelés és más a realitás. Konkrét célt kell kitűzni, ami lehet például egy horvát est, horvát nap, gasztronómia seregszemle.
Miskolczi László, Markovics Sándor, Farkas Lajos, Marin Skenderovic, Grábics Gábor és Gordan Grlic Raman a horvát nemzetiségi önkormányzat irodájában tárgyalt
– A két nemzet között is egyre szorosabb a kapcsolat, Magyarország és Horvátország közösen rendezi meg a női kézilabda Eb-t decemberben. Lehet szó sport, esetleg turisztikai területen további együttműködésről is?
– Országaink kapcsolata nagyon jó. Ám én inkább a városaink közötti jó viszonyt domborítanám ki, hiszen a magyarországi városokat figyelve többnek van már horvátországi partnerkapcsolata. Felvetődött Dunaújváros és Pula között is egy testvértelepülési együttműködés kialakításának lehetősége is, amit én a magam részéről támogatok, és ha a pulaiak is ezt szeretnék, akkor komoly fantáziát látok benne. Érdekes és fontos együttműködés alakulhatna ki a két, hasonló nagyságrendű város között. Különleges, hogy mindkét település komoly római gyökerekkel, emlékekkel rendelkezik, ebben is látunk bizonyos lehetőségeket. Székesfehérváron, Szegeden is jártam már, ahol komoly és elmélyült kapcsolatokat építettek ki dalmáciai városokkal. Magyarország, amely tíz éve tagja az Európai Uniónak, éppen ezeken a városokon, kapcsolatokon keresztül is nagyon sokat segített Horvátországnak az olyan pályázatoknak a kiaknázásában, amelyek a csatlakozás előtt álló országoknak szóltak. Jó lenne Dunaújvárossal is egy kölcsönösen előnyös kapcsolatot kialakítani, kulturális, sport területen, valamint szerintem környezetvédelmi vonalon is lehetne együtt dolgozni. Úgy vélem, lehetséges partnerként Dunaújváros és Pula is hatékonyan ki tudná használni az uniós pályázati lehetőségeket, és jó barátság alakulhatna ki a magyar és a horvát emberek között..

A horvát nemzetiségi önkormányzat és az egyesület vezetői elmondták a nagykövetnek, hogy Dunaújvárosban mintegy kétszáz délszláv ember él, fele-fele arányban horvát és szerb nemzetiségűek. Markovics Sándor mesélt a magas rangú vendégeknek a mazsorettek és fúvósok találkozójáról, a sikeres délszláv bálról, amelyet idén januárban már harminchatodik alkalommal rendeztek meg, és szó volt jövőbeni programlehetőségekről, tervekről.

 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!