Hétvége

2017.03.10. 18:42

Egy nagy hatású törvény

1920. június 4. a magyar történelem legsötétebb napja. Az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés (hivatalos nevén Párizs környéki békeszerződések) Magyarországot súlyosan büntette. Ezért nálunk leginkább békediktátumként emlegetik a különböző források.

Agárdy Csaba

Ha egy magyar embernek a trianoni szerződéseket – maradjunk a békediktátumnál – említik, mindenkinek az ország területe és lakossága kétharmad részének az elvesztése jut eszébe, pedig rengeteg téren korlátozták Magyarország működését a győztes hatalmak.

Ez egyik pont a hadsereg korlátozása volt, harmincötezer lehetett a létszáma önkéntes alapon, kiképzés nélkül. Nem lehetett légierőnk, nehézfegyverzetünk, és hatalmas jóvátételt kellett fizetnünk. Klebelsberg Kuno, aki 1921 és 1922 között belügyminiszter, majd 1922-től 1931-ig vallás- és közoktatási miniszter volt, felismerte, hogy Magyarországot csak akaraterős fiatalok gondos képzésével, jellemnevelésével lehet talpra állítani, és ezzel egyetértett Bethlen István miniszterelnök is. Klebelsberg Kuno az iskolai testnevelést tartotta a legfontosabbnak a céljuk eléréséhez vezető úton. 1921-ben a Nemzetgyűlés elfogadta a Testnevelési Törvényt. Néhány pont a törvényből.

A Népstadion építkezése.
Fotó: magyarfutball.hu,

2. § 1. Az állam mindennemű iskolában gondoskodik mindkét nembeli tanulóifjúság rendszeres testneveléséről, a főiskolák körében pedig ezt minden hallgató számára lehetővé teszi; 2. szervezi az iskolát elhagyó ifjúság testnevelését oly módon, hogy ebben 21-ik életévének betöltéséig a nemzetnek minden férfitagja kötelezően részt vegyen; 3. támogatja azokat a társadalmi alakulatokat, melyek testneveléssel komolyan foglalkoznak s működésük nemzeti irányával a támogatást megérdemlik.

5. § A községek és városok kötelesek a testnevelést előmozdítani, a helyszükségletnek megfelelő játszóterek létesítésével és fenntartásával, valamint testnevelési célokra szükséges egyéb területeknek használatra való átengedésével, fürdők, uszodák stb. létesítésével vagy támogatásával. A kötelezettséget vitás esetekben a vallás- és közoktatásügyi miniszter az érdekelt miniszterekkel egyetértően állapítja meg.

7. § Minden, legalább 1000 munkaerőt alkalmazó kereskedelmi, ipari, mezőgazdasági vagy hatósági üzem (gyár, vállalat stb.) köteles munkásai és egyéb alkalmazottai testnevelési szükségleteinek kielégítéséről (sporttér, fürdőhely, gyakorlóterem stb.) megfelelően gondoskodni. Kisebb üzemek e cél érdekében nagyobb üzemekhez hozzácsatolandók, esetleg több kisebb üzem társítandó.

8. § Az állami pénzügyek rendezése után a nemzetközi megbízás alapján rendezendő olimpia játékok, valamint egyéb nagyobb szabású ünnepségek és mérkőzések megtartására Budapesten Nemzeti Stadiont kell létesíteni.

A Testnevelési Egyetemet 1925-ben adták át.
Fotó: elteonline.hu

Klebelsberg sportpolitikai tevékenysége elsősorban három területen eredményezett lényeges változást: az iskolai testnevelésben és testnevelőképzésben, az iskolán kívüli testnevelésben (leventeprogram, tömegsport) és a versenysportban (sportklubok, szövetségek, olimpiák).

Az iskolarendszerű testnevelés korszerűsítésében kétségkívül a legfontosabb lépés a modern testnevelőképzés megoldása volt. Korábban a tornatanárok a Nemzeti Torna Egylet 8-10 hónapos tanfolyamainak elvégzésével nyertek képesítést, ami nem felelhetett meg a növekvő igényeknek. 1925-ben Klebelsberg megalapította a Magyar Királyi Testnevelési Főiskolát, amely a mai napig működik Magyar Testnevelési Egyetem néven.

A leventeprogramra érdemes néhány mondat erejéig külön is kitérni. A mai napig sokan összemossák a szervezetet a fasizmussal, a nyilashatalommal. A leventeszervezetek azért jöttek létre, hogy a trianoni békeszerződés katonai korlátait kijátssza az állam. A leventeszervezetek a 12-21 év közötti, rendszerint iskolából kimaradt fiúk katonai előképzését, valamint nemzeti szellemű nevelését szolgálták.

Klebelsberg Kuno, az 1921. évi Testnevelési Törvény „atyja”.
Fotó: klebi.hu

A testnevelés mellett jelentős hangsúlyt fektettek a fegyelemre és a valláserkölcsi nevelésre. Az egyesületek gyakorlatain való részvételt a hatóságok a szülőkön kérték számon, és adandó alkalommal az elmaradásokért őket büntették pénzbírsággal vagy elzárással. A leventeoktatók gyakorta tényleges tisztek voltak, akik a katonaságnál megszokott gépies engedelmességet, fegyelmet várták el, és sokszor értelmetlen fizikai megpróbáltatásoknak tették ki a rájuk bízott fiatalokat. A leventemozgalom nem is volt népszerű.

Az tény, hogy az 1944-es nyilas hatalomátvételt követően a leventéket harcba vetették. A II. világháború végén a szovjet csapatok Magyarországról a Gulág táboraiba hurcolták vagy a nyugatra vonuló magyar hadsereggel Nyugat-Európában kerültek amerikai hadifogságba.

A leventeszervezeteket 1945-ben rendelettel feloszlatták, országos parancsnokát, Béldy Alajos vezérezredest halálra ítélték.

Az 1921-es Testnevelési Törvény és Klebelsberg Kuno sportpolitikája – mondhatjuk – a mai napig kihatással van a sportéletünkre.

A szocialista rendszerben a politikai vezetők nagyon büszkék voltak a magyar sportsikerekre, különösen igaz volt ez az ’50-es évekre. A legsikeresebb olimpiánk az 1952-es helsinki volt, ahol negyvenkét érmet szerzett csapatunk, ebből tizenhat arany volt, és küldöttségünk az éremtáblázaton az Egyesült Államok és a Szovjetunió mögött a harmadik helyen végzett.

A rendszerváltásig, sőt, még utána is egy ideig nagyon kevesen beszéltek arról, hogy azok az eredmények az 1921-ben bevezetett Testnevelési Törvény hatásaira vezethetők vissza. Helsinkinél maradva: az ott szereplő sportolóink sikerei a második világháború előtti években működő sportéletnek és a kimagasló testnevelés-oktatásnak volt köszönhető.

Forrás: Wikipedia, az 1921. évi Testnevelési Törvény, Dorka Péter: Klebelsberg Kuno sportpolitikája.

Az 1921-es Testnevelési Törvény előírta, hogy Budapesten Nemzeti Stadiont kell építeni. Nincs új a nap alatt, a Nemzeti Stadion körüli építkezési szokásaink nem sokat változtak az évtizedek során. Több nekirugaszkodásra, a törvény megjelenését követően harminckét év telt el, amikor 1953. augusztus 20-án átadták a Népstadiont, de az egyik karéjt pénzhiány miatt nem tudták befejezni.

Az időközben Puskás Ferenc Stadionná átkeresztelt létesítményt régóta akarják, akarták átépíteni, felújítani, de a beruházás elkezdése mindig csak húzódott. Napjainkra elkészültek az új Puskás stadion látványtervei, a régi stadiont tavaly elbontották, az elképzelések szerint 2019-ben átadják az új létesítményt.

 

Háromszor is közel a célhoz

A napokban léptette vissza pályázatát Budapest a 2024-es olimpia rendezésével kapcsolatosan. Az 1921-es Testnevelési Törvény is már célul tűzte ki egy olimpia lebonyolítását. Kevesen tudják, hogy háromszor is nagyon közel voltunk ahhoz, hogy a játékok házigazdái legyünk. Először egyből az elsőnél, 1896-ban merült fel a nevünk. Athén ugyanis hatalmas anyagi gondokkal küszködött, és Budapest jelentkezett a millennium alkalmából, hogy vállalná a házigazdaságot. Azonban egy sportkedvelő görög milliomos segítségének köszönhetően Athén meg tudta rendezni a játékokat. Az 1920-as olimpia lebonyolítási jogát meg is kapta Budapest. De mint az I. világháború egyik vesztes és bűnös országa, nemhogy megrendezhette volna az olimpiát, még csak részt sem vehetett rajta a többi vesztessel egyetemben. Végül Antwerpen lett a házigazda.

 

Az 1960-as olimpia rendezési jogáért is sokáig versenyben voltunk. Két legenda tartja magát a mai napig, hogy miért Róma lett a házigazda.

Az egyik, hogy a nyugatiak nem akartak egy kommunista országban olimpiát, a másik, hogy a Szovjetunió nem engedte a szocialista tábornak a mieink támogatását azzal indokolva, hogyha a blokkban olimpia lesz, az elsőként Moszkvát illeti.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!