Hétvége

2015.07.24. 15:27

Eltűnhet a Frankl-kastély?

2015. április 25-én jelent meg a Dunaújvárosi Hírlapban Szabó Zsolt Róbert írása a pentelei hajómalmokról. Idős korom ellenére nagy élvezettel olvastam. Örülök, hogy a fiatalok között is vannak még, akik a régi pentelei életmód emlékeit nem engedik eltűnni.

Őri Zoltán

A leírás ismertetést ad a pentelei malmokról, így például 1914-ben megépült a Gőzmalom a Magyar utcában a Rudnyánszky-Montbach-Frankl kúria kertjében. Ilyen soha nem volt! Létezett Rudnyánszky-Montbach kúria és egész más helyen volt a Frankl Kastély.

A cikk írója nem hibáztatható, mivel csak átvette a Magyar Kastélylexikon 50. oldalán található megnevezést: (Rudnyánszky)-Montbach-Frankl-kúria.

Nehogy a Frankl-kastély eltűnjön pentelei honfitársaim emlékezetéből, a továbbiakban megpróbálom visszavarázsolni.

Azon a kis dombocskán, amely ma Rácdomb néven ismeretes, Szent István királyunk óta egymást követő időkben kisebb váracskák voltak. A törökök is alkalmasnak találták, hogy a Buda-Temesvár védelmi vonalba illeszthető palánkvárat létesítsenek rajta. Egyébként olyan kicsi és jelentéktelen volt, hogy Budavára felszabadítása után, mikor Badeni Lajos serege megjelent, nem is próbálkoztak megvédeni, egyszerűen a sorsára hagyták.

Az első katonai felmérés térképén, mely 1783-85 között készült, a palánk helyén már egy térképjelet találunk: piros színnel keretezett belül üres téglalap, amelynek a jelentése: Fort, Gautier. Az itteni épület tehát valamilyen megerősített körzeti központ lehetett.

Ezek szerint az épület 1783.-ban már megvolt.

Ullman Móritz János pesti gabonakereskedő 1825-ben Bécsben Ferenc császártól nemességet és vele a Szitányi előnevet kapta, melyet családnévként használt a későbbi időkben. 1848-ban nőül vette Montbach Matildot, így birtokaik, többek között a kastély is Szitányi néven egyesültek. Montbach Matild 1888-ban már özvegyként halt meg, a kastély gazda nélkül maradt.

Dunapentelén először 1905-ben találkozunk Frankl Izidor és Frankl Zsigmond nevével. Ekkor a rácdombi kastély az ő kezükben van, a család birtoka Szedrespusztán, a Nagyvenyimre vezető út mellett, a Krivaj és a fűzfás dűlőben volt. A birtokot a kastéllyal saját telefonvonal kötötte össze, melynek girbe-gurba oszlopai végighúzódtak a pentelei utcákon.

Frankl Zsigmond rácdombi kastélya. Megvalósulatlan útépítési program áldozata lett 1949-ben Forrás: Pentele ezer éve

1944-ben Frankl Zsigmondot a többi pentelei zsidóval együtt Auswitzba deportálták. Az üresen maradt kastélyt az 1944-45 évi harcok során a szovjet és román hadsereg katonái foglalták el.

1949-ben korszerűsítették többek között a Pentelén átvezető 6-os számú országos főközlekedési utat is. Az útnak az a tervezett szakasza, amely a falut elkerülte volna, éppen telibe találta a Frank-kastélyt. A kastélyt tehát el kellett bontani. A bontást 1949 novemberében édesapám végezte. 1949. december 28-án megszületett az a határozat, mely szerint a megváltozott nemzetközi helyzet miatt a Mohácsra tervezett, Jugoszláviával közös kombinát nem épülhet tovább. Helyette a Vasmű Dunapentelén épül fel.

Nem lehetett megengedni, hogy egy ilyen város és üzem belső forgalmát egy átmenő országos főút forgalma zavarja, ezért az útnak ez a szakasza nem valósulhatott meg. Így a kastély elbontása felesleges áldozattá vált.

A kastély épülete a késő barokk jellegét tükrözte. Méreteit az 1882-ben kiadott kataszteri nyilvántartási térképről lemérhetjük. Hossza 39 méter, két végén a keleti irányban rizalitszerűen beforduló épületrészek szélessége 9 méter, a közöttük lévő traktus hossza 20 méter.

A kastély teljesen az egykori kis török palánk helyét foglalta el. A váracska hajdani szárazárkában helyezkedett el egy melléképület. Konyha, a parádéslovak istállói, kocsiszínek voltak benne. Ezt a melléképületet a kastéllyal egy földalatti alagút kötötte össze, amely alkalmas volt a személyzet közlekedésére.

A leginkább figyelemreméltó, hogy a kastély nyugati homlokzatán lévő porticus teljes egészében faragott kövekből készült. Már csak azért is, mert a többi pentelei kastélyon faragott kő nem található.

Csak sajnálni lehet a kastély elbontását. A maga idejében a Mezőföld egyik jellegzetes pontja volt, ahonnan gyönyörű kilátás nyílott a Nagy-Alföld szemközt a Duna másik oldalán elterülő vidékére: a rácalmási Duna-ágak, a Csepeli Duna tassi torkolata, a síkságon kivillanó fehér tornyok a tassi, szalkszentmártoni templomokon. Szemközt a csabonyi szigetvilág, azon túl már Dunavecse a maga hangulatos templomával.

Kárpótlásul megépült számunkra Dunaújváros.

2015. május 1.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!