Karácsonyi ajándék a buszvezetőtől

2017. január 07., 07:52 szerző: Pekarek János fotós: Zsedrovits Enikő
komment
Dunaújváros - Karácsony előtt eltűnt egy tárca az egyik helyi autóbuszon. Kalandos utat járt be, míg lezárult a története.
hirdetes_kapcsolo: 1
data['nincs_banner']: 0
G->reklam_mentes: 0

Unalmas karácsony előtti fordulónak ígérkezett a dunaújvárosi 29-es autóbusz december 22-i, esti járata. Deli Károly buszvezető 21 óra 40-kor éppen a volt laktanya melletti végállomáson várta az újabb indulás idejét, amikor egy feldúlt ember kérte, hadd mehessen fel a buszra, mivel az előző körben valószínűleg itt, a buszon veszítette el tárcáját, pénzével, irataival együtt.

A nyugdíj előtt álló Deli, akivel iskolatársak voltunk az általános iskolában, és azóta sem veszített se kedélyéből, se közvetlenségéből, magától értetődő természetességgel tessékelte fel a buszra a férfit - aki végigkutatta a járat hátsó felét, benézett az ülések alá is, de a tárcának nyomát se lelte. Igen-igen szomorúan szállt le járműről, hiába vigasztalta a sofőr.

Aztán letelt ez a műszak is, a vezető még nekiállt kitakarítani a buszt, mielőtt leadja a szolgálatot - és hogyan, hogyan nem, az egyik hátsó ülés és a busz oldala közé csúszva észrevett egy pénztárcát.

- Ez lehet, amit az a lehangolt utas annyira keresett! - futott át az agyán. Belepillantott a tárcába: sok bankjegyet látott, első becslésre több tízezer forintot, és ott voltak a tulajdonos iratai is, szerencsére a lakcímkártyával együtt.

Deli Károly húsz éve át vezeti a helyi buszokat a városban

Deli Károly este tizenegy óra után leadta a szolgálatot, beült a saját autójába, és a lakcímkártya által megjelölt helyre hajtott, a Barsi Dénes utca egyik társasházához.

A kaputelefonon át kiderült, hogy abban a lakásban nem a tárca (és a lakás) tulajdonosa lakik, hanem annak az albérlője. Aki némi telefonálgatás után még éppen elérte a a még mindig a tárcáját kereső főbérlőt a jó hírrel: ő azonnal vissza is fordult.

Ez bizony hosszú várakozást jelentett a buszvezetőnek a sötét, hideg lépcsőházban, éjszaka, egyedül. De kivárta, mert sejtette, hogy a tárca és tartalma most, karácsony előtt mindennél fontosabb az elvesztőjének.

Így is volt: a tulajdonos, aki Szegeden él és dolgozik, csak rokonlátogatóban volt Dunaújvárosban, összes iratát láthatta viszont a kalandos úton megkerült tárcában - valamint ötvenhétezer-hatszázhatvanöt forintot.

Összes készpénzét, hiánytalanul.

A sok borúlátó jóslat ellenére tehát a párját ritkító történet minden szereplője boldogan tölthette a karácsonyt. A történet több ismerője úgy vélte ugyanis, hogy a tárcát megtaláló becsületes buszsofőr kockáztatott, amikor visszavitte az elveszett holmit: elvégre a tulajdonos azt is mondhatta volna, hogy lényegesen több pénz volt a tárcában. Ám becsületes emberek találkoztak itt. Van ilyen!

Talán akad, aki csodálkozik azon, hogy voltak, akik kockázatosnak találták a buszsofőr elhatározását. Manapság azonban már annyiféle rossz történetet hallottunk becsületes emberek kárára, hogy egyáltalán nem lepődhetünk meg ilyen feltételezéseken. Ám azt hiszem, hogy a másféle végkimenetelen sem csodálkozhatunk. Ugye?



Pekarek János

2017. január 07., 07:52 szerző: Pekarek János fotós: Zsedrovits Enikő

Hozzászólások

Részletes műsor



Műsorok betöltése...