Milyen lehetett az élet a kirakatvárosokban ?

Összehasonlításuk szempontjai a várostervezés és városépítészet, a migráció, valamint az, hogyan éltek az emberek az ötvenes, hatvanas, hetvenes és nyolcvanas években. A kutatás elején kiderült, hogy ezekben a városokban nyoma sem volt a modern, nagyméretű üvegpalotáknak, helyettük visszafogott és egyszerű építészeti megoldásokkal találkozott. További érdekességnek számít, hogy a szocialista városok között cserélődtek az emberek, jellemzően a szakmunkások, a mérnökök és a művészek.

A francia fiatalember a Pepper Art Projects kuratóriumi elnökének, a dunaújvárosi kötődésű Molnár Mihály segítségével jutott el tavaly ősszel, illetve tért újra vissza szeptember első hetében Dunaújvárosba, s kereste fel a Dunaferr Gyártörténeti Gyűjteményét. Mostani látogatásakor a szocialista brigádmozgalom iránt mutatott nagyobb érdeklődést. A brigádnaplókba nyert betekintést, ennek említésekor megütötte a fülem, hogy alkalmas fordítás híján Jérome magyarul mondta a brigádnapló kifejezést. Sok mindent elárulnak ezek a korabeli kézírásos, rajzos, nem ritkán humoros dokumentumok a munkatevékenységekről, a jövedelmekről, a munkakörülményekről, az emberek gondolkodásáról, rendszerhez való viszonyáról. A naplók alapján magyar egyetemisták közreműködésével hámozza ki, milyen volt a munka világa a szocializmusban.

A Pepper Art Projects tervei között szerepel egy konferencia megszervezése, amelynek keretében bemutatnák és összehasonlítanák az új típusú politikai, gazdasági, társadalmi berendezkedés XX. századi, kelet-közép-európai kirakatvárosait .