Mit rejthet a föld Kőszárhegyen? - A Seuso-kincs nyomában

2017. február 11., 10:00 szerző: Tóth Sándor
komment
Hosszas várakozás után a legmagasabb szinten született döntés arról, hogy tavasszal komplex vizsgálat kezdődik a Seuso-kincs egykori lelőhelyének megtalálására a Kőszárhegy melletti Szárhegyen.
hirdetes_kapcsolo: 1
data['nincs_banner']: 0
G->reklam_mentes: 0

Az elmúlt hónapokban beszámoltunk arról, hogy Dénes József régész, lelőhelyvédelmi szakértő kidolgozott egy tervet azzal kapcsolatban, hogy kutatásai alapján hol lenne célszerű keresni a késő római kori ezüstkincset. Feltételezése szerint ugyanis nagy a valószínűsége annak, hogy az 1970-es évek közepén előkerült kincs lelőhelyéhez közel, a Szárhegy déli lejtőjének egyik pincéje mellett további, jelentősebb nagyságú ezüstkincset rejt a föld. A kutatási elmélet - bár megfelelő logikai és tapasztalati tényekre, háttérinformációkra épül -, eddig nem kapott megfelelő támogatást. Míg korábban a honatyák nálunk nem sok figyelmet tanúsítottak a pannóniai ezüstkészlet iránt - annál többet az angolok a Lordok Házában -, most egy írásos országgyűlési képviselői kérdés, azaz Szávay István beadványa után született döntés a Fejér megyei helyszín kutatásáról. Erről az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára, Rétvári Bence február 3-án írásban tájékoztatta Kövér Lászlót, az Országgyűlés elnökét.

Vajon hol kutatnak az ezüstkészlet lelőhelye után? Légi felvétel a kőszárhegyi pincékről és környékükről Fotó: Dénes József archívuma

A döntés fogadtatásáról, a kutatás helyszínéről és az újabb leletek előkerülésének esélyéről nyilatkozott lapunknak Dénes József:

- Jó hírnek tartom, hogy végre terv született az általam most már teljes pontossággal felismerni vélt helyszín komplex kutatásáról. Magam erről már karácsony előtt értesültem az ügyben érintett budapesti régész kollégától. A tervezett munkálatok részleteiről azonban még nem beszéltünk. Az államtitkár úr válaszlevelében említett komplex vizsgálat első lépése egy fémkereső műszeres, esetleg georadaros vizsgálat lehet. A kutatandó terület kevesebb 100 négyzetméternél, de ha a műszerek megfelelő támpontot adnak, ezt sem kell teljesen feltárni. Alapos okkal feltételezhetjük, hogy a kincset 1,5-2 méter mélyen ásták el.

A kutatórégész feltételezése szerint további nemesfém tárgyak lehetnek annak a helynek a közelében, ahol a kincset négy évtizeddel korábban megtalálták, azaz a pincetér közvetlen, pár méteres szomszédságában. Erre a kinccsel kapcsolatos - a külföldi és hazai nyomozás során keletkezett - közvetett adatokból következtet.

Dénes József, aki szeretne hozzájárulni a Seuso-kincs eredetének bizonyításához Fotó: Béli Balázs

- A Seuso-kincs értékesítésében kulcsszerepet játszó Halim Korban műkereskedőtől származó írásos ajánlatban ugyanis a mindenki által ismert darabokon felül 187 kanálról, 37 ivókupáról és 5 tálról van tudomásunk. Ezek valószínűleg Rainer Zietz svájci műkereskedő birtokában, "titkos raktárában" vannak - egy zürichi bank széfjében -, de sajnos még senki sem látta őket. A másik közvetett adatunk Lelkes Ferenc vallomása: ő szállította a kincset a megtalálását követő órákban Polgárdiba, és 41 nagyobb tárgyról beszélt. A további szemtanúk beszámolói is sokat mondanak: ők Sümegh Józsefnél kisebb tárgyakat - poharakat, tálakat, kancsókat - láttak. Ebből az következik, hogy a Korban ajánlatában felsoroltak közül csak öt tál számítható a 41 nagyobb tárgy közé. Van még a kincsből ténylegesen ismert, és 2014 óta fele részében már hazánkban lévő 14 nagyobb nemesfém tárgy. A felsoroltak persze annak idején mind előkerültek, azokat fölösleges volna az eredeti helyszínen keresni. Ha bebizonyosodik a kincs magyarországi eredete, akkor hivatalos úton ezeket is vissza lehet szerezni a mostani birtokosoktól. Azért soroltam fel ezeket az adatokat, mert ennek alapján úgy sejtem, hogy az eredeti lakomakészlet további darabjai lehetnek a földben. Főképp a 187 kanál mennyisége a feltűnő. Ez azt sejteti, hogy mintegy kétszáz vendéggel számolhattak a Seuso-palotában. Az igazi bizonyítékot a földből előkerülő további tárgyak jelenthetik!

Az archeológus arra a kérdésünkre is válaszolt: miért véli úgy, hogy Sümegh József és Kolonics György csak a kincs egy részére bukkant, a többi pedig a földben maradt.

- Ők nyilván a markolás miatt megbolygatott földben meglelt két rézüst tartalmával foglalkoztak. Valószínűleg eszükbe sem jutott, hogy még további tárgyak is lehetnek ott pár méteren belül. Azokat ugyanis - ha vannak ilyenek - nem érintette a földmunka.

Dénes József nem számol azzal, hogy a pincénél mélyebben lehetnek újabb tárgyak. Úgy sejti, a pincetérrel közvetlenül érintkező pár méteres sávban kereshetők a további leletek. Szerinte nem lenne életszerű, hogy az ezüst edényeket egykori elrejtői mélyebbre ásták volna.

Íme, egy teljes római kori ezüstszerviz: a fotón a kaiseraugsti kincs látható
Fotó: upload.wikimedia.org

- Mivel egy használatban és magántulajdonban lévő pincéről van szó, meg kell állapodnia majd a feltárás részleteiről a Magyar Nemzeti Múzeumnak a tulajdonossal - mondta a szakértő. - Az ingatlan tulajdonosát semmilyen hátrány vagy kár nem érheti. Amennyiben előkerül valami, akkor a világhírű leletek miatt nyilván nagyban nőni fog az ingatlan ismertsége és értéke. Viszont törekedni kell a bolygatás minimális mértékére és biztosítani kell a feltárást megelőző állapot teljes körű helyreállítását. Az államtitkári válaszlevél szerint ugyan még nem áll rendelkezésre a pénzügyi fedezet ehhez a régészeti kutatáshoz, s meg kell várni az időjárás kedvezőbbre fordulását is. Az előbbi csak a minisztériumtól függ, az utóbbi az, amire nincsen befolyásunk, de egy-két hónapon belül várható.

Végül a régész még említést tett a tervezett kutatási munkák által érintett pince tulajdonosáról, ügyelve arra, hogy egyelőre a pontosabb részleteket ne fedje fel a "kéretlen érdeklődők" miatt:

- Arról nincs tudomásom, hogy valaki már megkereste-e az érintett pince tulajdonosát. Magam is csak a földhivatali adatokból ismerem a nevét, egy 47 éves polgárdi lakosról van szó, aki 2011-ben szerezte meg az ingatlant. Többet hadd ne mondjak, mert nem volna kívánatos, ha a kutatás előtt illetéktelenek is tudomást szereznének a pontos helyről. Akkor sem, ha ott feltűnés és a tulajdonos tudta nélkül aligha tudna bárki is illegális kutatást végezni.

Tóth Sándor

2017. február 11., 10:00 szerző: Tóth Sándor

Hozzászólások

Részletes műsor

loader image

Műsorok betöltése...