A börtön magában kevés! - Új intézetekkel enyhítenék a zsúfoltságot a most következő években

Börtönügyekben meglehetősen sarkos a magyar közvélemény fogalmazása: aki börtönbe kerül, biztosan megérdemli, maradjon is ott minél tovább, és legyen neki lehetőleg minél rosszabb!

Ez az az álláspont, amit a Magyar Börtönügyi Társaság nem oszt feltétlenül. A szervezet jogi szekciójának szerdai, pálhalmai ülésén résztvevő szakemberek olykor a leegyszerűsítő közvélekedéssel meghökkentően ellentétes nézeteket vallottak.

Kezdődött azzal, hogy dr. Bogotyán Róbert büntetés-végrehajtási ezredes, főosztályvezető rövid áttekintést adott a törvényhozók és a szakma egy korszerű, sőt: előremutató újításáról, a büntetés-végrehajtási pártfogói rendszer kiépítéséről.

Dr. Bogotyán Róbert ezredes

Röviden arról van szó, hogy tavaly december 15-től minden börtönben dolgozik legalább egy pártfogó, aki a börtönön belül és kívül is foglalkozik a fogvatartottakkal. Tevékenysége elválaszthatatlan az úgynevezett reintegrációs (leginkább talán: társadalmi visszailleszkedési) munkától. Segíteni igyekszik a szabadulónak állást, szállást találni, visszailleszkedni a társadalomba, amennyire lehetséges. Tevékenységük bűnmegelőzési célokat is szolgál. Mivel pedig idén januártól Magyarországon is bevezették a reintegrációs őrizetet a fogvatartottak számára, ebben is bőven van teendőjük a pártfogóknak.

A reintegrációs őrizet azt jelenti, hogy bizonyos feltételek mellett (például: a büntetés egy jelentős részének letöltése, nem erőszakos bűncselekmény miatti büntetés) szabadulása előtt otthon, lakóhelyén is letöltheti idejét a fogvatartott. Megfelelő elektronikus távfelügyeleti eszköz használata mellett! Januárban 2500-an, májusban már 3500-an kérték ezt a lehetőséget a börtönökben. Jelenleg hat elítélt töltheti így hátralévő idejét, és további tizenöt elítélt engedélyét írta alá a büntetés-végrehajtási bíró.

A Pálhalmai Országos Büntetésvégrehajtási Intézet kultúrtermében rendezték a szekcióülést
Fotó: Ady Géza

A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának (BVOP) fogvatartási ügyek főosztályát vezető ezredes megjegyezte ezzel kapcsolatban: nagy kérdés, hogy a társadalom mennyire áll készen volt elítéltek fogadására.

A társadalom toleranciájáról nem túl biztató megállapításokat hallhattunk dr. Németh Zsolt nyugállományú rendőr ezredes, főiskolai tanártól.

A televízióból is jól ismert kriminológus (aki büszkén vallotta magát lapunk három éven át volt külső munkatársának) előadásával egy későbbi lapszámunkban még részletesebben foglalkozunk.

Dr. Pallo József bv. ezredes, a BVOP jogi és adatkezelési főosztályának vezetője a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság egyik legutóbbi, Magyarországot érintő, a börtönök zsúfoltságával kapcsolatos vezető ítéletéről és annak hazai hatásairól beszélt. A bíróság egy konkrét ügyben úgy ítélte meg, hogy a magyar elítéltet embertelen bánásmóddal felérő zsúfolt körülmények között tartották fogva. Ezért neki tízezer euró kártérítést ítéltek meg. Hasonló ügyek máris százszámra állnak a strasbourgi bíróság előtt. Az állam várhatóan fellebbez majd. Ilyen ítéletet Olaszországra is kiszabtak már. A magyar kormány emiatt elhatározta, hogy egy nagyobb és nyolc kisebb börtönt épít. Hosszú távon nem jelentenek megoldást kizárólag az új börtönök, de középtávon más lépés nincs, mondta Pallo ezredes.

Bevallom, rendkívül unalmas, hosszú szakmai részletekbe bocsátkozó rendezvényre számítottam. Ám több dolog is szinte revelációként hatott rám, végig lekötötték a figyelmemet az előadások és viták, s egyszer csak azt vettem észre: ottragadtam a legvégéig.

A résztvevők döntő többsége büntetés-végrehajtási szakember volt. Mi tagadás: bennem is vannak előítéletek, sok jó ismerősöm dacára is.

Ezért örültem, amikor kiderült: nyitott szellemű, művelt, töprengő, mélyen gondolkodó emberek között vagyok...