A csökkenő gyermeklétszám miatt az Aranyalma óvodába olvad a Mesevár egy csoportja

Gyenes Józsefnének, a Dunaújvárosi Óvoda vezetőjének - mint mondja - sok álmatlan éjszakájába került a döntés. Az egyik lehetőség az volt, hogy egy nagyobb óvodában csoportot szüneteltetnek, vagy kényszerűen kis óvodát zárjanak be.

Aztán az élet kínálta fel a megoldást. A Waldorf óvoda egy csoporttal már jelen volt a Margaréta tagóvodában. Az ő létszámuk gyarapodott, nem tudták abban az egy csoportban elhelyezni a gyerekeket. Az év elején kérték, hogy kaphassanak két csoport számára helyet. Az óvodavezető az egyeztetések során kérte, hogy várják meg a beíratási létszámot, hogy a pontos tények alapján tudjanak dönteni. A beíratás során háromszázötven kisgyerek jelentkezett a várt ötszáz helyett.

Pénteken már az új helyszínnel, csoportjukkal ismerkedtek az Aranyalma óvoda leendő kis lakói Fotó: Ady Géza

Az udvar a legkedveltebb része az óvodának, ha az idő engedi

Gondolkodtak, hogyan tudnának a Waldorf számára úgy két csoportnyi helyet biztosítani, hogy ne zavarják a többi óvodást, ugyanis az ő programjaik, időbeosztásuk teljesen más, nem szerencsés a kétlakiság egyébként sem. A számokat látva kiderült, a Mesevár tagóvoda két csoportnyi gyereke közül több, mint egy csoportnyi iskolás lett, harminc gyerekkel kevesebben voltak, de csak négy iratkozott be, elöregedett a városrész. A közelben lévő Aranyalma tagóvoda viszont csak három csoportot tudott volna indítani, nem jött elég gyerek. Adódott a lehetőség, hogy a Mesevár egyetlen csoportja beköltözik egy különálló gyereköltözővel ellátott csoportba.

Az önkormányzattal közösen hozták meg a döntést, hogy a Mesevár óvodát átadják a Waldorf óvoda két csoportja számára öt évre. A költözésben összefogtak a szülők, Iván László képviselő is rengeteget segített, ő is Meseváros szülő volt. A játékok és a bútorok az Aranyalma és a Kincskereső óvodákba kerültek.

Gyenes Józsefné kimondottan örül, hogy óvoda marad az épületben, és szerződés szerint, ha a gyereklétszám úgy alakul, akkor visszakapják az óvodát. Az előzetes számítások alapján erre jó esély van, ha a város munkahelyei itt tartják a szülőket. Az átszervezés nem járt munkahelyek megszűnésével, mindenkit át tudtak vinni.

A helyzet abszurditását az adja, hogy a Mesevárban alkalmazott játékkal-mesével programot a magyar Waldorfként emlegették. Keve Mártonné, aki tizenöt évig vezette a Mesevár óvodát, értelemszerűen gyászként éli meg a helyzetet, hiszen az élete egyhatodát töltötte azzal, hogy egy csapattal együtt kiváló óvodát hozzanak létre. Mindent megvalósítottak, amit csak megálmodtak, mint a mesében.