A Duna hajózhatósága a kulcskérdés az unióban

A ma meglévő dunaújvárosi kikötő is elbírna még nagyobb forgalmat - de egy új létesítmény talán még ennél is jobb lehetne

Jó időben vagyunk jó helyen! - mondja Rédli László, a DAHAR-projekt helyi vezetője azzal kapcsolatban, hogy ez a dunai kikötőkre vonatkozó uniós terv közeledik a befejezés  azaz az újraindulás felé. Nincs ellentmondás:  a 2011-ben kezdődött DAHAR-projekt (Danube Harbour: Dunai Kikötők) az eredeti tervek szerint 2014-ben befejeződött volna, miután elvégezte feladatát, a fejlesztési tervek előkészítését. Most azonban, tudtuk meg Rédli Lászlótól, a résztvevők meggyőződése, hogy a projektet folytatni kell! Mégpedig az építkezéssel, ami az EU 2014-2020-as költségvetési időszaka alatt konkrét forrásokból valósulhat meg. A DAHAR elválaszthatatlan az EU Duna-stratégiájától, amit éppen hazánk uniós elnökségének idején, 2011. áprilisában  fogadtak el. E stratégiának meghatározó jelentősége van, de még inkább lesz a Duna Régió közlekedési és virtuális értelemben is vett összekapcsolásában, a régió természeti-környezeti értékeinek védelmében, az itt élők jólétének növelésében és a régió megerősítésében.

A fő feladatok  a közlekedés, az energia, a kultúra és a turizmus, a vízminőség, a környezeti kockázatok, a biodiverzitás, a tudástársadalom, a versenyképesség, az emberi erőforrás fejlesztése, az intézményi kapacitásépítés és a biztonság tárgyköreiben adódnak. Dunaújváros a DAHAR-projekten keresztül kapcsolódik az unió imént vázolt  Duna-stratégiájához. Méghozzá városunk vezető partner ebben a hat uniós és két (egyelőre) unión kívüli ország 23 városát, illetve partnerszervezetét összefogó tervezetben! A lényeg, hogy olyan dunai kikötőket, mint amilyen az osztrák Ennshafen, a szlovák Pozsony, Dunaújváros, a horvát Vukovár, a szerb Újvidék és Vidin, a román Giurgiu és Galati, a bolgár Silistra, korszerűsítsenek és alaposan felfejlesszenek.

Az eltelt bő két évben nem vesztegették az időt a résztvevők. Részletesen felmérték az említett kikötőket, és a gazdasági környezetük állapotát, valamint annak várható változásait is figyelembevéve kidolgozták a fejlesztés főbb irányait. Dunaújváros esetében két fontos megállapítást is tettek a projektben. Az egyik, hogy a ma meglévő ipari kikötő is elbírna még nagyobb forgalmat. A másik,  hogy ezzel együtt egy új kikötő felépítése a Pentele hídnál, egy logisztikai és ipari szolgáltató központtal együtt  indokoltabb, az unió fejlesztési stratégiájába mindenképpen könnyebben beilleszthető lenne. Hamarosan  meglátjuk!