A fülemülefütty mindenkié - Nagyvenyimen is zajos sikert arattak az előszállási vendégek

Nem szükséges ornitológusnak lenni ahhoz, hogy tudjuk, a csalogány és a fülemüle ugyanaz. Gyönyörű énekesmadár, amely fogságban elpusztul. Nevezik a dal királyának is - ugyanis csak a hím énekel. Nem véletlen, hogy jeles költőink is versbe szedték e különleges szárnyas jószágot. Petőfitől Tompa Mihályig, Vörösmartytól Weöres Sándorig többen írtak róla költeményt. A legismertebb minden bizonnyal Arany János versezete, amely nemcsak elgondolkodtatóan humoros, hanem kiválóan alkalmas a dramatizálásra is.

A darabban szerepel szülő, nagyszülő, gyerek és unoka Fotó: Gajdó Ágnes

Az előszállási Nyúl Mihály átírta, és a mai viszonyokhoz alakította a majd két évszázados költeményt, s Gajdó András nyugdíjas pedagógus rendezésében tavaly májusban színre is vitték. Azóta páratlan sikersorozatnak lehetünk tanúi, hiszen az előszállásiak az otthoni három fellépést követően Ráckeresztúron, Mezőszilason, Nagykarácsonyban és Mezőfalván is színpadra léptek már, hirdetve, hogy játszani jó.

A darabban szerepel szülő, nagyszülő, gyerek és unoka. Generációk találkozásának lehetnek tanúi mindazok, akik megnézik a színjátékot. A legifjabb szereplő tízéves, a legidősebb közel a nyolcvanhoz. A játszók között ott található például a település fiatal polgármestere, Farkas Imre (Álmos ügyvéd úr szerepében) s Előszállás kitűnő versmondója, Mráz Jánosné Zsuzsi néni. De mindenkit kiemelhetnénk ezért vagy azért.

A nagyvenyimi közönség jól értette a poénokat, s tapssal vagy épp hangos nevetéssel jutalmazta a játszókat. Az előadás végén Vargáné Kaiser Katalin, a település polgármestere köszönte meg az előszállásiaknak a felejthetetlen élményt. Ezen az estén is kiderült, hogy a fülemülefütty mindannyiunké, nem lehet, nem szabad kisajátítani. Meg kell tanulnunk együtt örülni a ritka szépségű pillanatoknak.