A 33. túra - Több mint ezeregyszázan kerékpároztak el Mezőfalvára és vissza

2017. június 12., 07:00 szerző: Pekarek János
komment
A biciklizés sem volt rossz - de alighanem az a legjobb a bringatúrákban, hogy a hangulat pótolhatatlan!
hirdetes_kapcsolo: 1
data['nincs_banner']: 0
G->reklam_mentes: 0

Azon kevesek egyike vagyok, akik ott voltak az első bringatúra ötletének születésekor, az akkori Dunaújvárosi Hírlap szerkesztőségében - sőt, több alkalommal végig is bicikliztem a távot. Tudom, hogy miért lihegnek hát a visszatérők az összesen harmincöt kilométeres, dimbes-dombos táv megtétele után...

 

Mégis és még mindig jó buli ez! Sok más mellett a város egyik nevezetességévé nőtte ki magát, igazi közösségformáló erővé, a mozgás és az egészséges életmód lehető legkonkrétabb hirdetőjévé, igazi varázslattá!

A harmincharmadik dunaújvárosi bringatúrát hajszálpontosan szombaton reggel kilenc órakor Izsák Máté képviselő, a városi közgyűlés kulturális, ifjúsági és sportbizottságának elnöke indította el a Dózsa György út és a Devecseri utca kereszteződésénél. A program előtte e benevezésekkel kezdődött reggel nyolctól: minden résztvevő kapott egy karkötőt, amiről a mezőfalvi pihenőhelyen letépték az egyik sorszámot: ezeket összegyűjtve a szervezők hozták vissza a városba, és ezekkel lehetett részt venni a tombolasorsoláson. Majd következett a bemelegítés és a rajt.

 

A kerékpárosokat két mentő, egy mikrobusz, egy teherautó, hat motoros és két rendőrautó kísérte. Egy horzsolásos sérülésen kívül azonban semmilyen baj nem történt. Volt, aki ultraszuper versenykerékpáron, volt, aki szimpla, sőt: gyereküléses kétkerekűn vágott neki a távnak. Lemes Krisztián speciális kerekesszékén teljesítette a bringatúrát oda-vissza.

A PIHENŐ ALATT

Féltávnál, azaz a mezőfalvi Piac téri parkban minden résztvevőnek jólesett a pihenő. Akár csak a dunaújvárosi Városháza téren, itt is büfé: üdítők, szendvicsek várták a bicikliseket. Akik között volt, aki 90 (nem tévedés: kilencven!) kilométerről érkezett kerékpározni egyet. A legfiatalabb résztvevő annyira ifjú volt, mindössze kilenc hónapos, hogy természetesen nem saját maga biciklizett, hanem édesanyja hozta. A legidősebb induló pedig 1945-ben született, tehát hetvenkét esztendős az idén. A folyadékpótlás mellett a kerékpárok ellenőrzésére is felhasználták az időt a bringatúrások: nagyobb baj nem történt a gépekkel, kisebb korrekciókra volt szükség.

Pekarek János

2017. június 12., 07:00 szerző: Pekarek János

Hozzászólások

Részletes műsor

loader image

Műsorok betöltése...