Határzárat építenek - Dunaújvárosi cég a mintaprojekt résztvevői közt

Ismét sajtóesemény színhelye volt a magyar-szerb határ Mórahalom térségében, ahol a kerítés mintaszakasza épül. Hende Csaba honvédelmi és Pintér Sándor belügyminiszter Kovács Zoltán kormányszóvivővel tartott sajtótájékoztatót.

A már ismert és lapunk által is közölt tények mellett elhangzott, hogy immár négyféle módszert vizsgálnak, abból a szempontból, hogy melyik lenne a leghatékonyabb a határkerítés megépítésére. A kormány 6,5 milliárd forintot különített el az anyagköltségekre, a közvetlen munkavégzésre. Az alapanyagok előkészítését a büntetésvégrehajtás üzemeiben végeznék, az építő munka a honvédség műszaki szakembereire hárul, akik közül kilencszázan dolgoznak majd ezen. A kivitelezés tíz-tizenkét szakaszon kezdődhet el egyszerre. Az európai gyakorlatnak megfelelő határzár, mondta a belügyminiszter, azért épül, mert az idén eddig 81333 határsértő érkezett az országba, közülük több mint 80000 Szerbia felől.

Tarány Gábor, a kft ügyvezetője. Fotó: Zsedrovits Enikő

A mintaszakasz építésében részt vett egy dunaújvárosi Kft is. Részben úgy, hogy könnyűacélszerkezetes kerítésoszlopokat szállított oda, részben úgy, hogy a helyszínen különböző újításokkal segítette a munkavégzést.

Információink szerint a négyféle kerítéstípus a következő. Úgynevezett NATO-drót, vagyis pengés dróthengerek egymás fölött, faoszlopokra erősített drótháló, betonalapzatba állított fémoszlopokon elhelyezett drótháló, és földbedöngölt fémoszlopokra szerelt drótháló.

Ez utóbbi megoldást nagyrészt a dunaújvárosi szakemberek dolgozták ki. Egyrészt olyan oszlopdöngölési technikáról van szó, amihez nem szükséges ritka és drága, nagy magasságba felérő döngölőgép, mivel elegendő sokkal kisebb, egyszerűbb berendezés, ami az oszlop derekánál fogva végzi a földbeverést. Ugyancsak újítása az a szerelvény, amivel a dróthálót rögzítik az oszlopokra. Nem kell sem hegeszteni, sem fúrni hozzá: egyszerűen, a szögbelövéshez hasonlóan rögzítik a tartókat. Ugyanezzel az eljárással szerelik föl az oszlopokra az úgynevezett hattyúnyakakat is, amelyek a kerítés átmászását nehezítő szögesdrótokat tartják majd az oszlopokon.

A terepviszonyok igen változatosak: vannak mocsaras, vizes, bozótos részek, amelyeket füves rétek, ligetek tarkítanak. Már ezért is valószínű, jegyezzük meg mi, hogy a kormány nem kizárólag egyféle műszaki megoldást választ a határzár építésére, mivel egyik szakaszon ez, a másikon egy másik változat alkalmazása tűnik célszerűbbnek a felajánlott lehetőségek közül. Ami számunkra így, a távolból kevéssé logikusnak látszó variáció, az a faoszlopokra szerelt drótháló. Ehhez igen sok faanyagra lenne szükség, ami nem csak drága és kevéssé hatékony megoldásnak tűnik, hanem környezetvédelmi szempontokból is túlságosan drágának látszik.

Tarány Gábor, a dunaújvárosi cég ügyvezető igazgatója azt mondja: várhatóan a jövő hét első napjaiban dönt a kormány arról, hogy melyik technológiát választja a határkerítés megépítéséhez. A munkában résztvevő cégeknek mindenképpen gyors és hatékony munkát kell végezniük ahhoz, hogy november végére elkészüljön a határzár. Több ezer tonna acélszerkezetet kell legyártani ehhez, természetesen megfelelő minőségben.

Egyszerűbb berendezés, ami az oszlop derekánál fogva végzi a földbeverést...

Az ügyvezető elmondta, hogy a számos szóbajöhető cég között a sándorházi vállalkozásuknak azért lehet előnye a többivel szemben, mivel igen régóta dolgozik együtt a büntetésvégrehajtással, azaz nagy tapasztalatai vannak fogvatartottak foglalkoztatásával, több közös projektjük volt már a Belügyminisztériummal, tehát az állam ismeri a cég lehetőségeit, innovációs képességeit, gyors reagálókészségét.

Ha megszületik a kormánydöntés a technológiáról, akkor már augusztus elsején meg kell kezdeni a szállítást. A cég, hangsúlyozta Tarány Gábor, képes erre a gyors reakcióra. Ha őket választják, akkor el tudják kezdeni a szállítást az év 33. hetében. Ebben az esetben, jegyezte meg a cégvezető, alapvető szándéka, hogy a kerítéselemekhez felhasznált alapanyag dunaújvárosi acél legyen. Ennek érdekében már az általuk javasolt technológia tervezését is így irányították.

Ami a cég tapasztalatait illeti, érdemes megjegyezni, hogy évek óta foglalkoznak útkorlátok gyártásával, vadvédő kerítések oszlopainak készítésével, autópályákhoz portálszerkezetek gyártásával. Mindebből jelentős exportot is lebonyolítanak.

Ahogyan Kovács Zoltán kormányszóvivő Mórahalomnál elmondta: ez a műszaki határzár ideiglenes megoldás, amelyet addig tartanak fenn, amíg Magyarországot és ezzel együtt az Európai Uniót fenyegeti a bevándorlók rendkívül gyorsan felduzzadt áradata. A kerítéssel azt próbálják elérni, hogy a határt ne illegálisan, hanem a kijelölt határátkelő helyeken lépjék át az érkezők. Őket egyébként már Görögország, Szerbia, Bulgária területén ellenőrizni kellene, hogy valóban menekültek-e. Eddig a hazánkba érkezettek 8 százaléka kapott menekült státuszt.

Európa messze van

Európa túl messze van. Azoktól, akik egyáltalán csak az élet, a túlélés reményében célozzák meg végállomásként az öreg földrészt az embercsempészek szinte mindent elvesznek. Szemünk előtt játszódik újkori történelmünk egyik legsúlyosabb válsága. Európát egyre jobban fenyegeti a menekült probléma. A világban ugyanis soha ilyen mértékben nem nőtt még a hazájukat elhagyni kényszerülők száma. A nehezen mozduló unió kétségbeesetten keresi a megoldást. A mostani menekültáradat a kikényszerített modernkori népvándorlás, sőt talán honfoglalás első hulláma. Annak idején valahogy mi is így kezdtük. Eddig volt már több mint ezer jobb vagy rosszabb évünk az őshazától távol, itt Európa közepén. Pedig a következő harminc év ebből a szempontból nem sok jóval kecsegtet. Ha tehetik olvassák el Pokol Béla: Európa végnapjai című könyvét. A könyv szerint a bevándorlók integrálásához fűzött remények szertefoszlottak, a nagyvárosokban kialakult párhuzamos társadalmak alapjaiban cáfolják a nyílt társadalmak multikultúralizmusát.

Az Európa-centrikus világképben azonban a demográfiai problémák gyorsuló ütemben transzformálódtak biztonságpolitikai kihívásokká.

Abban azonban biztosak lehetünk: szögesdrótok, kerítések aligha tartanak fel olyan embereket, akik háború vagy súlyos nélkülözés elől menekülnek.

Várkonyi Zsolt