Ősi időkre és messzi keleti tájakra vezethető vissza a magyar nép eredete

Bíró András Zsolt antropológus, a Magyar Természettudományi Múzeum társult kutatója, a Magyar Turán Alapítvány elnöke tartott előadást csütörtökön este a dunaújvárosi Intercisa Múzeumban, majdnem telt ház előtt. S bár az előadás mintegy három órás volt, a nézőszám alig csökkent a végéig!

Nem véletlenül: a fiatal kutató annyira meggyőzően, logikusan beszélt, olyan, adatokkal, összefüggésekkel bőségesen alátámasztott ismereteket adott át, rendkívül érdekfeszítő módon, hogy az valóban párját ritkítja!

Különösen ma, amikor nehéz elkerülni azokat az önjelölt felfedezőket, akik éppen a magyarság származástörténetének átértelmezésével, egyéni, néha már a nevetségesség határát súroló, kizárólagosnak és egyedül érvényesnek hirdetett elméleteikkel próbálnak hírnévre szert tenni.

Bíró András Zsolt az Intercisa Múzeumban. Nehezen védhető a nyugat-szibériai eredet

Erre utalt Bíró is A magyar őstörténet a természettudományok tükrében című előadásának első negyedét ezeknek az elméleteknek a felsorolása tette ki. Már nem is cáfolva azokat, inkább kérve a négy könyvből egy ötödiket író, mindenféle kutatásokat, elemzéseket mellőző, megalapozatlan állításokra épülő elméletek szerzőit, vagy inkább hallgatóikat, hogy ne csináljanak viccet az őstörténetből, és ne higgyenek hangzatos, ám bizonyíték nélküli állításoknak.

Bíró hangsúlyozta: a magyarság több komponensből, számos néppel való kölcsönhatásban, hosszú folyamat során alakult ki. Ősi időkre és messzi keleti tájakra vezethető vissza a magyar nép eredete. A kérdésben nincs konszenzus tudományos körökben sem, hívta fel a figyelmet az előadó. Mint fogalmazott: az ő feladata nem az, hogy eldöntsön minden kérdést, hanem az, hogy valódi szakmai érveket keressen. A dél-urali, nyugat-szibériai származás-elméletben kritikus, hogy a szibériai erdőzónában soha nem élt olyan nagy népesség, ami kiáramolhatott volna a közép-ázsiai sztyeppékre. A legközelebbi nyelvrokonainknak tartott hanti, manysi nyelvekben (amiket nehéz a finnhez kötni!) kevés a magyarral rokon szó és nyelvi szerkezet - annál több ilyen van a magyar és az altáji-türk nyelvek között. Az ősnépzenei kutatások is hasonló eredményeket mutatnak.

Bíró egyik markáns állítása: a nomád népek a nomadizálás előtt mind letelepedett népek voltak. A Kárpát-medence története pedig a régészeti bizonyítékok alapján 2500 évvel ezelőttig színtiszta európai történet - akkor viszont eurázsiai eredetű, kurgán kultúrákra tevődik a hangsúly, ezer évvel a hunok előtt!

A honfoglalás az ugyancsak sztyeppei eredetű kárpát-medencei avar kaganátus romjain kezdődik. Nem visszatérésről van szó, hangsúlyozta Bíró! Más kérdés, hogy velünk rokon népek már jártak itt, mint a hunok. A magyarok ötvösművészete, temetkezési kultúrája mind keletre, a Kaukázus előterére, az onogurokra, sőt, türkmén és üzbég kapcsolatokra utal. Mint az ősi termékenységi és hadijelkép, a turul, azaz a sólyom szerepe is a magyarok bonyolult, sámáni, táltosi ősvallásában.

Az antropológia egzakt módon azonosítható, 112 féle koponya-, főként arckoponya mérettel dolgozik, ezeket több száz gén határozza meg. Ezek az úgynevezett homebox gének több száz éven át nyomon követhetők. Ugyanakkor nagy körültekintéssel kell kezelni az adatokat, hiszen Kárpát-medencei, jellegzetesen magyar sírban is találhatunk kétméteres, genetikaileg egyértelműen germán csontvázat: germán törzsek jöhettek együtt a magyarokkal Közép-Ázsiából.

Az antropológia nem áll meg ott, ahol a nyelvészet, mondta Bíró András Zsolt. Más mai, európai népekkel szemben a jelenlegi magyar népesség átlagában még mindig kimutatható az erős közép- és belső-ázsiai jelleg.

Szerintem

Természetesen eszemben sincs kommentálni az előadó érveit: felkészültségem egyszerűen nem elegendő ehhez. Ugyanúgy, ahogy általában az acélgyártás rejtelmeit, vagy a vegyszeres növényvédelem összefüggéseit sem kommentáljuk mi, kívülállók.

Érdekes, hogy a magyar őstörténettel kapcsolatban nincs ilyen, ésszerű visszatartó erő a közvéleményben. Sokan gátlás nélkül hirdetnek megcáfolhatatlannak tartott (de természetesen egymásnak is ellentmondó) elméleteket, olyan bizonyítékok alapján, amiket még egyetlen tudós sem látott, csak az elméletek gyártói idézgetik egymástól.

Nekünk csak hinni kell...