A Kulcs mezében lépett pályára szombaton Buzánszky Jenő

„Jenő bácsi, maradj a kezdőkörben!” – kérlelte egy borízű hang az Aranycsapat egykori klasszis hátvédjét, Buzánszky Jenőt. Ezen a véleményen volt a Kulcs-Baracs meccs szpíkere is, aki többször is kiemelte, hogy aki volt olyan szerencsés és még látta élőben játszani a Buzánszky-val felálló nemzeti tizenegyet, az a kor futballja legjobbjainak játékában gyönyörködhetet. A jelen magyar labdarúgása és a sportélmény nyújtotta gyönyör még köszönő viszonyban sincs egymással, ám mint a legendás bekk lapunknak elmondta, kőkemény munkával talán még újjáépíthető a magyar foci.

Szurkolók kérték... Molnár Zoltán Morva Olivér fiatal futballpalánta segítségével szerezte be a nagyon vágyott autogramot Buzánszky Jenőtől

– Egész évben járom az országot, a határon túlra is elmegyek, hogy elmondjam a fiataloknak: a labdarúgás egy csodálatos játék és meg- éri érte sokmindenről lemondani. Küzdeni azért, hogy minél jobb labdarúgó legyen valaki. Ez nem csak pénz kérdé- se! Az én generációm is nagyon nehéz körülmények között kezdett focizni, de imádtuk a játékot és napi nyolc-tíz órát rúgtuk a bőrt. Talán ez hiányzik manapság, a szeretet és a feltétlen alázat a foci iránt. A jövőt illetően pedig ne legyenek nagy álmaink, lássuk a valóságot! Aktív játékos koromban sokszor mondogatták az edzők: a labda azé, aki eléri. Hát nekünk most minden labdáért meg kell küzdenünk. Azért a lelkem mélyén reménykedem: abban is, hogy a következő válogatott meccsen nem szenvedünk vereséget Romámiától – fogalmazott a klasszis, akit a kulcsi futballpályán (is) megrohantak a drukkerek. Egy idősebb úr egy megsárgult fényképet szorongatva lépett oda. A féltve őrzött ereklye bizonyára még akkor készülhetett, amikor olyan játékosok kocogtak ki a gyepre, mint Jenő bácsi...