A 40 éves MMK jubileumára

A műveltség, az ismeretek terjesztése, a szakszervezeti kulturális nevelőmunka területén nagy előrelépést jelentett az 1974. november 4-én felavatott szakszervezeti működésű intézmény. A dunaújvárosi művelődés két finanszírozó gazdája ekkor a városi tanács és a Dunai Vasmű, a tartalmi munkáért a tanács művelődési osztálya és a Vasmű Szakszervezeti Bizottsága felel. olvasható a Munkásművelődési Központ és Könyvtár 2004-ben kiadott történeti évkönyvében.

A ház első igazgatója, Molnár Andrásné a Dunaújvárosi Hírlap 1974. november 6-i számában a következőt nyilatkozta: Dunaújváros új művelődési intézménye várja a munkásokat, fiatalokat, a város lakóit, óvodáskorútól nyugdíjas korúig, mindenkinek kedve szerinti kulturális programot kínálva.

Az átadást követően hamarosan népszerűvé vált a kisközösségekre szervezett ismeretterjesztés, gomba módra szaporodtak a szakkörök, a klubok, a művészeti csoportok és a különböző tanfolyamok. Az intézményt rendszeresen látogatók többsége a szocialista brigádok tagjaiból került ki. Az ismeretterjesztés eszközrendszeréhez tartoztak olyanok is, mint a munkásakadémia vagy a nők fóruma. Sokan látogatták a modellező-, fotó-, bélyeggyűjtő-, sakk-, rajz-, kézimunka-szakkört, valamint a kertbarátok tanfolyamait. A házban működött gyermek- és ifjúsági színjátszó csoport, nyugdíjas-, ifjúsági és gyermekklub.

Miskolczi Miklós 1975 szeptemberében Újságíró Stúdiót indított, Kemény Dezső az irodalom- és versbarátok körét szervezte meg, Papp Sándor létrehozta a TIT-stúdiót. A Munkásművelődési Központ saját TV-híradót indított el, MMK Híradó névvel, a házban folyó munkáról 1981-ben Borhy Anna filmet készített.

Tóth Jánosné az intézmény átadásával lett az összevont városi és Dunai Vasmű Vörösmarty Könyvtár olvasószolgálatának vezetője. Molnár Andrásné nyugdíjba vonulásával nevezték ki 1986. január 1-ével az MMKK igazgatójának. A két egység a művelődési központ és a könyvtár ekkor még egy intézményként működött. A történeti évkönyvben így emlékezett vissza: Az épület lehetőségei sajnos sok mindent behatároltak. Nyílt titok, hogy nem fejeződött be a terveknek megfelelően a beruházás, például elmaradt a színházterem felépítése. Jó körülmények közé került a könyvtár és otthonra találtak a kisközösségek, de nagy rendezvényekre nem volt helyünk. Szerencsére az iskola felépülte azon belül a tornaterem valamicskét javított a helyzeten. A nagy múltú Vasas Táncegyüttes mellett ebben az időszakban kezdett felfutni az Arabesque, a Flash táncegyüttes, ugrásszerűen megnőtt az érdeklődés a jazz balett iránt is. Amikor már beértek a modern táncegyütteseink, megkaptuk az országos bajnokság rendezésének jogát, s a későbbiek során ez a jog kiterjedt a tánc Európa- és világbajnokságokra is. Változatlanul házigazdái voltunk az országos népművészeti, kórus- és néptánc-találkozóknak, fesztiváloknak, fotókiállításoknak.

Gyermek- és ifjúsági programok szervezésére szerződött az MMKK-val Szántó Péter: A televízió Mindent bele! játékos vetélkedősorozata tőlünk indult el. Sikeresnek számítottak a többnapos gyermeknapi rendezvényeink, ezek közül kiemelném az aszfaltrajzversenyt, a rókavadászatot, az akadályversenyt. Balatonszéplakon, a vasmű üdülőjében turnusonként váltottuk egymást, mint népművelők.

Az intézmény funkcióváltásáról Szántó Péter elmondta, hogy szakszervezeti létesítményként működtek egészen a rendszerváltásig. Ekkor kezdődtek a problémák a jogi tisztázatlanságok, finanszírozási gondok miatt. A könyvtár önállósodásával, 1996-tól tisztább lett a helyzet, a vasmű is lemondott a tulajdonjogáról azon kikötéssel, hogy az addigi működés nem sérülhet. Az állami és egyéb támogatásokhoz jutás feltételeinek megteremtéséhez közhasznú társasággá alakultak, az alapítók: Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Dunaferr Vasas Szakszervezeti Szövetség. A ház büszke arra, hogy 18 művészeti csoport, 8 népművészeti közösség, 2 tárgyalkotó kör, valamint 32 klub, kör és szakkör működik a falain belül. Több civil szervezet létrejötténél bábáskodtak, de helyet biztosítanak a másutt bejegyzett szervezeteknek is. Békességben, kulturáltan megférnek egymás mellett, miként töretetlenül jó a kapcsolatuk a szintén jubiláló József Attila Könyvtárral és annak vezetőjével, Katona Zsuzsával.

A Dunapentele melletti építkezésen dolgozó fiatalok már 1951 tavaszára megteremtették a művelődés, szórakozás kezdeti feltételeit. 1951 februárjában a magasépítők kultúrversenyt rendeztek, működni kezdett a radari Petőfi Sándor barakk-kultúrterem és annak színpada, felépült a mai piac területén a József Attila nevét viselő barakk-kultúrotthon, ahol a színházi előadásokon és táncmulatságokon túl rendszeres filmvetítéseket is tartottak - olvasható a Klein András Miklós által szerkesztett az MMK Fejezetek Dunaújváros művelődéstörténetéből című kötetben.