A magyar szent hagyománya - Szent Mártont a libák árulták el gágogásukkal

A legenda szerint Szent Márton a Római Birodalom Pannonia tartományának Savaria városában (a mai Szombathelyen) látta meg a napvilágot 316-ban vagy 317-ben. A római császár katonájaként szolgált a franciaországi Amiens-ben, amikor odaadta fél köpenyét és didergő koldusnak.

Már életében legendák keringtek jóságáról, segítőkészségéről. Fontos hittérítő munkát végzett, a pogány falvak nagy részét megtérítette.

Márton napja a mezőgazdasági év vége: ekkor kóstolták meg az újbort, kifizették a cselédeket, megünnepelték a sikereket, természetesen libasülttel. A diákok ilyenkor járták körbe a reménybeli támogatókat tanulásuk finanszírozásáért.

Márton napja alkalmából vidám programmal készülnek Perkátán a Hunyadi Mátyás Általános Iskola alsó tagozatos tanulói számára a pedagógusok. A november 11-i délutánon a megnyitó után egy játszóház, meglepetés és lampionos felvonulás vár minden kis diákot. Erre a napra terméskiállítással is készülnek, amely során kedves szobrok fogadják az érkezőket.

A Márton-napi események november 12-én este folytatódnak: a Perkáta-Kisbács Baráti Egyesület látja vendégül tagjait egy zenés libavacsorával a Faluházban.

Szent Márton egy régi egyházi ábrázoláson, amint éppen megosztja köpenyét egy koldussal.

Márton napján lúd helyett disznót vágnak a mezőfalvi diákok november 11-én, pénteken a község Petőfi Sándor Általános Iskolájában. Mozgalmas, eseménydús lesz a nap az intézmény udvarán. Hagyományos disznóvágást tartanak az iskolában, amelynek célja a finom falatok mellett az állat-anatómiai ismeretek testközeli elsajátítása. A különleges biológiaórán a falusi hagyományok is nagy hangsúlyt kapnak. Mezőfalván is megtartják a Márton-napi népi szokások lámpás felvonulását, amely az iskola udvaráról indul 17 órától.

Kisapostagon szintén lampionos felvonulással kezdődik a hagyományos Márton-napi program november 11-én, pénteken 17 órakor. A gyerekek, szülők vidám menete az iskola udvaráról rajtol és az evangélikus templomnál ér véget az esemény, ahol a szokások történetét is megismerhetjük.

Máron-napi lámpás felvonulásra várja a családokat november 11-én, ma 15 órától a rácalmási Manóvár Óvoda és Bölcsőde. A kemencében sült finomságok mellett gyermek műsorral szórakoztatják vendégeiket. Utána világító mécsesek kíséretében viszik a fényt Rácalmás életébe! A gyermekek a maguk készítette lámpásokkal vonulnak fel, a szülőket pedig arra kérik az intézmény vezetői, hogy vigyenek magukkal világító eszközöket.

November 12-én délután Dunaföldváron a Rókus-pincéknél Márton-napi rendezvényre várják az érdeklődőket a Művelődési Központ munkatársainak szervezésében, amelynek része lesz a hagyományos libafuttatás is!

Pentelén is Márton-napi borkóstolást rendeztek a hagyományoknak megfelelően szerdán, a nyugdíjas klubban: Gulyás Lenke Rita a borokkal

Itt 14 órától a gyermekeknek Szabó Ágnes és Komiszárné Méhes Márta tart kézműves foglalkozást, majd Hová bújtál, Márton? címmel tréfás kalandjátékra hívják őket. 14.30-kor kezdődik az új borok megáldásának ceremóniája, amelyet a Szent Rókus kápolnánál tart Petkó Tamás plébános és a Szent Rókus Borlovagrend.

Ezután a vidám hangulatról a Szaggató Zenekar gondoskodik. A 16 órakor kezdődő hagyományos nagy viadalra, a libafuttatásra előzetesen nevezni kell a libákat is, a libahajtókat is. (A 75/541-000 számon, s a [email protected] címen.) Sötétedéskor, azaz 17 óra után zenés, lampionos pincejárás zárja a napot.

A délután folyamán a földvári Kertbarátok Egyesülete forralt borral, teával, zsíros kenyérrel kínálja a vendégeket, de természetesen a nyitott pincékben megkóstolhatják a földvári borokat is. Várják a gyermekes családokat, csakúgy, mint minden érdeklődőt.

A dunaújvárosi oktatási intézményekben is megemlékeznek Szent Mártonról: a Vasvári iskolában például ma 16 óra 40-kor indul a lampionos felvonulás.

A budapesti Országház felsőházi termében ünnepi konferenciát rendeztek Szent Márton és Európa címmel.

Vasváris diákok a tavalyi, hagyományos Márton-napi lampionos felvonulás alkalmával a Városháza téren
Fotó: Archív

- Szent Márton püspökként is katonás, bátor és egyszerű életet élt, ezért zárták szívükbe az emberek - mondta a tanácskozáson Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek a tours-i püspökről tartott előadásában. A Szent Márton-évet lezáró, az Országház Felsőházi termében megtartott konferencián Erdő Péter kiemelte: az 1700 éve született szent munkásságát szerzetesi ihletésű életeszmény és lelkipásztori elkötelezettség jellemezte . Püspöki tevékenysége alkotó és küzdelmes volt: harcolt a szegénység, a nyomorúság, mindenfajta gonoszság és a keresztény köntösben is megjelenő babonaság ellen - tette hozzá a bíboros.

Márton nagy koncepciója, püspöki stratégiája, a vidék evangelizálása volt - fogalmazott. A IV. században Nyugaton még nem szilárdult meg a plébániarendszer, a kereszténység többnyire városi vallás volt, a falusiak pedig még a hagyományos pogány kultuszokat követték. E korban ismerte fel Szent Márton, hogy milyen nagy szükség van a falvak lelkipásztori gondozására, de tudta azt is, hogy ehhez vidékre is papokat, méghozzá jól képzett papokat kell küldeni. Ezért hozta létre - egész Galliában elsőként - azt a központot, ahol a klerikusokat az egyházmegyei szolgálatra kiképezték. Püspökként is látogatta a környék falvait, ismerte a szegény telepesek és a nagybirtokon élő rabszolgák nyomorúságát.

Erdő Péter kitért arra is, hogy Szent Márton az egyik legkorábban élő ember, akit hivatalosan szentként tisztelt az egyház, holott nem volt vértanú. Hitvallónak minősítették az ilyen szenteket: a szentek új kategóriáját.

A Márton-napi ünnep egészen a római időkig nyúlik vissza, november 11-én a téli évnegyed kezdő napján az új termést és az új bort kóstolták a népek. A lakoma alapja a lúd volt, ami egyben Mars isten madara is volt. Ebből alakult ki a Márton madara kifejezés. Az ünnepet Szent Mártonhoz is kötik, ő egy szombathelyi (római nevén: Savaria) római elöljáró fia volt, akiből később misszionárius lett, és már életében több legenda szólt a jó cselekedeteiről. Ezért püspökké akarták szentelni, de ő ezt visszautasította, és a ludak óljába menekült. A ludak azonban felfedték gágogásukkal ottlétét, így végül engedett a kérésnek és 371-ben püspök lett.

Szent Márton kultusza már a honfoglalás előtt is ismert volt, majd Szent István is zászlaira festette Márton képét.

Márton-napkor szokás a lúdételek fogyasztása, de nem azért esszük őket, mert felfedték Szent Márton búvóhelyét, hanem, mert novemberre éri el a liba a vágósúlyt és ekkor lehetett már tömni is.

A néphit szerint a lúd mellcsontjából meg lehet jósolni a következő hónapok időjárását. Ha a liba csontja fehér, hosszú, havas, hideg telünk lesz. Ha barna, akkor fekete karácsonyos, locspocsos időre számíthatunk.

A Márton-napi népszokások egyik fontos eleme a fáklyás felvonulás, amely Szent Márton emlékét őrzi és a jócselekedeteket szimbolizáló fényt juttatja el az emberekhez. A felvonulás közben Márton-napi dalokat énekelnek.

(Forrás: martonnap.hu)